A mézesmadzagról nem csak a méz hiányozhat

Nyugdíjpénz: vigyázzon, ne verjék át!

Papíron sok minden mutatható

2015. szeptember 29. Új (becsali) módszerrel próbálják a közvetítők arra bírni a nyugdíjpénztári tagokat, hogy megtakarításuk hozamát biztosításba fektessék – tudta meg az Azénpénzem.hu. Már akad pénztár, amely emiatt figyelmeztetést is közzétett. A hatóság elszánhatja magát, hogy változtasson a szabályozáson. Nem biztos azonban, hogy ennek a tagok felhőtlenül örülhetnek majd.

Több olyan jelzést is kaptunk az utóbbi hónapokban, amelyből az tűnik ki, hogy az ügynökök igyekeznek olyan speciális adatbázisokat megszerezni, amelyek számukra célzott megkereséseket biztosíthatnak. Például az egyik beszélgetésből kiderült, hogy figyelnek arra: kinek a lakásbiztosítása kapcsolódik jelzáloghitelhez. Az ilyen ügyfeleket lehet ugyanis hitelkiváltásra ösztönözni (ezt a bankhoz kapcsolódó biztosító képes „levezényelni”, de csak akkor, ha a megkeresett hozzájárul elérhetősége kiadásához). Ennél akad persze sokkal durvább eljárás is. Többször hallottunk arról, hogy a pénztári tagokat meglehetősen erőszakosan igyekeznek rábírni arra, hogy megtakarításukat nyugdíjbiztosításba forgassák át.

Az MNB igazgatója a pénztár-konferencián arról is beszélt, hogy kívánatos lenne, ha a pénztári megtakarításokhoz csak életjáradék formájában juthatnának hozzá a tagok. Ez a módosítás (ha bekövetkezik) se válthatna ki osztatlan lelkesedést. Az MNB adatai alapján ugyanis kiszámoltuk, hogy az idei első félévben a kifizetések nem egészen négy százalékát igényelték így az érintettek. Sokkal népszerűbb tehát az egyösszegű kifizetés. Kisgergely szerint viszont veszélyes, hogy ezzel valaki túl gyorsan elköltheti a megtakarítását.

Az ilyen ügyeskedések egyébként az alkuszok között is meglehetősen nagy felháborodást keltenek. Ilyen volt például az, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly nyáron bejelentett költségkorlátozására reagálva a közvetítő „ne gondolkozzon sokat, mert ezzel a lehetőséggel júliusban már nem élhet” – felkiáltással próbálta egyik olvasónkat gyors döntésre bírni. Mint kiderült, a különlegesen kedvezőnek beállított konstrukció egy olyan nyugdíjbiztosítás volt, amit a következő hónapban már azért nem lehet értékesíteni, mert túl drága volt.

Ez a hozam tényleg nem kamatozik?

A legújabb módszer talán még tisztességtelenebb, de nem nélkülöz némi körültekintést sem. Olyan pénztártagokat próbálnak ugyanis átcsalni, akik már adómentesen vehetik fel nyugdíjpénztári hozamukat. Azt állítják (hamisan), hogy az önkéntes pénztárakban a hozamrész már nem kamatozik – szemben a nyugdíjbiztosításokkal. Mint korábban megírtuk, júliustól már minden nyugdíjbiztosítás esetén látható, hogy pontosan mennyibe kerül a megtakarítóknak az öngondoskodás, ugyanis a befektetési egység alapú (unit-linked) nyugdíjbiztosítás után a klasszikus, azaz a garantált a nyugdíjbiztosításokra is bevezették a teljes költségmutatót (TKM). Cikkünkben a hozamokat táblázatba is szedtük.

Ezt érdemes összehasonlítani azzal a teljesítménnyel, amit az önkéntes nyugdíjpénztárak tudtak eddig felmutatni. Úgy véljük, a számok magukért beszélnek, de sajnos azt is folyamatosan tapasztaljuk, hogy egy ügynök képes sokak „hasába lyukat beszélni”. Akkor is, ha egyáltalán nem igaz, amit lehengerlően mond. A Pannónia figyelmeztetést is közzétett a jelenséggel kapcsolatban. Mint írják: „szeretnénk megnyugtatni minden tagunkat, hogy az egyéni számla teljes egésze folyamatosan befektetésre kerül, ezért annak minden egyes forintja „kamatozik”, függetlenül attól, hogy az hozam vagy tőke jogcímen van nyilvántartva”. Megjegyzik még, hogy a tőke és hozam megkülönböztetés csak a számviteli és adózási szabályok miatt szükséges, a befektetési tevékenység során ez lényegtelen. (Úgy tűnik egyébként, a Pannónia tagjai közül nem csak a régieket környékezték meg.)

Drágulást hozhat a visszaélések elkerülése

A pénztárak és a biztosítók „harcát” jelentősen befolyásolja, hogy míg a kasszák esetében a közvetítői díjazás összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét, a nyugdíjbiztosításnál nincs ilyen korlát. Így válhat egy elsőre jónak látszó szabályozás az érintettek kárára, hiszen a közvetítők – bárki bármennyire is próbálja másképp beállítani – elsősorban a saját zsebükre hallgatnak. Ezért ajánlhatják inkább az olcsóbb pénztárak helyett a drágább nyugdíjbiztosításokat.

A legutóbbi pénztár-konferencián Kisgergely Kornél az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója bejelentette: jogszabály-módosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy az új pénztártagok belépése esetén enyhítsék a jutalékkorlátokat. Arra is kitért, hogy ezt azért tartják indokoltnak, mert a közvetítők a 2012. évi szigorítás óta kevéssé érdekeltek a tagtoborzásban. (Megjegyezzük, ezt a lépést már korábban is többször kilátásba helyezték.)

A változtatás – amikor tényleg bekövetkezik – nagy valószínűséggel enyhíthet, vagy akár meg is szünteti a korábban említett ügynöki túlkapásokat (attól függően persze, hogy mennyi lesz az annyi egymáshoz viszonyítva a két szektor jutalékainál). Rossz hír lehet viszont a mostani tagoknak, hogy a mindez alighanem a pénztárakat is megdrágítja majd. Az önkéntes nyugdíjpénztárak is alkalmaznak persze levonásokat, de ezek – legalábbis jelenleg – igen alacsony mértékre rúgnak.

Itt kalkulálhatja, havi befizetése mennyit hoz évente az önkéntes nyugdíjpénztárakban

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, közvetítő, ügynöki jutalék, szabályozás, MNB, járadék