Nyugdíjpénztári bukásokra számít az MNB

2015. június 1. A jegybanki (MNB) Stabilitási jelentés szerint a magánnyugdíjpénztárak száma tovább csökkenhet a tagdíjelőírás következtében. Az MNB várakozásai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak közül is több eltűnhet a piacról. Jelentősen megugrott a nem fizető tagok aránya az elmúlt három évben. Ezek az adatok is jól mutatják, mennyire gyilkos korlátot kaptak a magánkasszák.

Jelentős változásokra számít a nyugdíjpénztárak életében az MNB – derül ki a frissen kiadott Stabilitási jelentésből. Némiképp vészjóslóan idézik, hogy a tagdíjfizető tagok arányát első ízben 2015. szeptember 30-át követően vizsgálják majd meg az előző hat hónapra. Mint korábban megírtuk, az első két „vészhónapban” (a megfigyelési időszak áprilissal indult) nagy valószínűséggel mind a négy pénztárnak sikerülhetett átvinnie a lécet, vagyis meghaladni a hetven százalékos tagi fizetési arányt.

A jogszabályi követelményeknek – állítja viszont az MNB – nem minden jelenleg működő magánnyugdíjpénztár lesz képes hosszú távon eleget tenni, ezért a szektor további csökkenésére számítanak. Ezért mintha maga a jegybank is igyekezne tenni, hiszen csak jó sokára adott ki állásfoglalást arról, mik is az elvárásai a tagdíjfizetés módjával kapcsolatban, miközben több pénztárt is felszólítottak a tagdíjfizetési rend pontos szabályozására.

Azt, hogy a hetven százalékos arány előírása mennyire gyilkos dolog, jól mutatja: az MNB szerint az elmúlt három évben jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik nem fizetik az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat. A három legnagyobb pénztár esetében a szektorátlagot tíz százalékkal meghaladja a nem fizető tagok aránya. A jelentésben közzétett egyik ábra alapján már 2011-ben a magánkasszáknál előírtnál kevesebben fizettek rendesen (a hátralékosok aránya meghaladta a 35 százalékot), tavaly azonban már körülbelül minden második tag maradt el a tagdíjjal.

A legnagyobb pénztárak lehetnek a nyerők


Az MNB viszont azt gondolja, hogy – szemben a magánnyugdíjpénztárakkal – a nem fizető tagok magas aránya nem okoz jelentős működési kockázatokat a pénztárak működésében, mivel „a működési tartalék növekedéséből, illetve a likviditási tartalék változatlanságából arra lehet következtetni, hogy részben a nem fizető tagoktól elvonásra kerülő hozam (maximálisan az egységes tagdíj működésre elvonható része), illetve a tartalékokon elért befektetési nyereség ellensúlyozza a tagdíj nem fizetés következtében kieső működési bevételeket”.

Úgy tűnik azonban, hogy ezt a helyzetet igazán a nagy kasszák képesek jól átvészelni. Az MNB szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azokban az években, amikor a tagdíjbevételek csökkentek (2008, 2009, 2010, 2012) a három legnagyobb szereplő egy év kivételével az egész időszak alatt növelni tudta a piaci részesedését. A legnagyobbaknál a magas nem fizető létszámra ráadásul a felügyeleti hatóság részben „potenciális tartalékként” tekint. Mindebből vonják le azt a következtetést, hogy több önkéntes nyugdíjpénztár is eltűnhet majd a piacról.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamokról itt tájékozódhat

Itt nézhet utána a magánnyugdíjpénztáraknak és teljesítményüknek

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az azénpénzem facebook oldalát! 



Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok