Megjelent az Allianz első globális nyugdíjjelentése

Nyugdíjreform nélkül nagy lesz a baj

2020. május 29. Komoly megpróbáltatást jelent az egész világon a társadalombiztosítási rendszereknek, hogy a következő évtizedekben tömegével mennek nyugdíjba a baby boom generáció tagjai. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és az Allianz Globális Nyugdíjjelentése szerint inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. A probléma megoldása tovább nem odázható el.

Az Allianz közzétette Globális Nyugdíjjelentésének első kiadását, amelyben saját fejlesztésű nyugdíjmutatójával, az Allianz Nyugdíjmutatóval (Allianz Pension Indicator – API) méri fel a világ nyugdíjrendszereit. A mutató egyszerű logikán alapul: az elemzést a demográfiai és fiskális előfeltételekkel kezdi, majd két meghatározó dimenzió, a fenntarthatóság és a megfelelőség mentén folytatja a nyugdíjrendszerek vizsgálatát. Az API három pilléren alapul tehát, és összesen 30 paramétert vesz figyelembe. Ezeket 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli, ahol az 1 számít a legjobb értéknek. Az összes súlyozott részösszeg összeadásával az API az elemzett 70 ország mindegyikének 1 és 7 közötti értékelést ad, amivel átfogó képet nyújt a nyugdíjrendszerükről.

Az Allianz vezető közgazdásza, Ludovic Subran szerint egyéb szakpolitikai problémák – főként az éghajlatváltozás és napjainkban a COVID-19 elleni küzdelem – miatt háttérbe szorultak a demográfiai és nyugdíjkérdések. A demográfia ignorálásának azonban ára van, és a demográfiai változások hamarosan megbosszulják magukat. Ahhoz, hogy a társadalom befogadó és ellenálló legyen, meg kell oldani a küszöbön álló nyugdíjválságot, és fenn kell tar-tani a generációk közötti igazságosságot és egyenlőséget.

Drámaian nő az eltartott idősek aránya

2050-ig globálisan drámai mértékben, 77 százalékkal nő az eltartott idősek (65 év felettiek) aránya az aktív lakossághoz képest (15-64 év közöttiek), és ezzel elér a 25 százalékot. A növekedés üteme gyorsabb lesz, mint az 1950 óta eltelt 70 évben bármikor.

Ez az arányszám számos feltörekvő gazdaságban kétszeresére nő majd a következő három évtizedben. Ez azt jelenti, hogy a folyamat feleannyi idő alatt zajlik le, mint Európában és Észak-Amerikában. A legszembetűnőbb példa Kína, ahol ez az arány 17 százalékról 44 százalékra nő majd. De az iparosodott országokban, így Nyugat-Európában ez az arányszám eléri az 51 százalékot.

A mutató első pillére a demográfiai változást és az államháztartás helyzetét kombinálja, ebből adódik a kezdeti pontszám. Nem meglepő módon számos afrikai feltörekvő gazdaság viszonylag jó helyezést ér el az egyelőre fiatal népességnek, valamint a költségvetési hiány és az államadósság viszonylag alacsony szintjének köszönhetően. Másrészt számos európai ország (pl. Olaszország vagy Portugália) a legrosszabbul teljesítők között szerepel: népességük elöregedett, és nagyon el vannak adósodva. Michaela Grimm, a jelentés szerzője szerint a legtöbb iparosodott országra igaz a régi skót vicc: ha stabil nyugdíjrendszert kellene építenem, biztosan nem ebben az országban kezdeném. És ez már a koronavírus és a vele járó hirtelen adósságnövekedés előtt is igaz volt. A jelenlegi válság után megkettőzött erőfeszítéssel kell majd dolgozni a nyugdíjrendszerek reformján, ugyanis tartósan megszűnt a pénzügyi mozgástér.

Fenntarthatóak-e?

Az API második pillére a fenntarthatóság, ami a rendszerek demográfiai változásokra adott reakcióját méri: vannak-e az adott rendszernek beépített stabilizáló mechanizmusai, vagy a járulékfizetők számának csökkenése és a kedvezményezettek számának növekedése szétfeszíti majd a rendszert? Ezen összefüggésen belül a nyugdíjkorhatárnak komoly jelentősége van. 1950-ben az átlagos 65 éves európai férfi várhatóan közel 12,3 évet töltött nyugdíjban (a nők esetében ez az időtartam 14,1 év volt). Napjainkban a 65 évesek hátralévő várható élettartama nők esetében 20,5 év és férfiak esetében 17,2 év, és ez 2050-re várhatóan 23,1 évre (nők) és 20,2 évre (férfiak) nő majd.

Mindennek következményeként a munkában töltött évek nyugdíjban töltött évekhez viszonyított aránya jelentősen csökkent. A nyugdíjrendszer fenntarthatóbb azokban az országokban, ahol a nyugdíjkorhatárt vagy a nyugdíjjáradék növekedését a várható hátralévő élettartam alakulásához kötik (pl. Hollandiában), mint azokon a helyeken, ahol még mindig tabunak számít a nyugdíjba menetel kitolása.

Meg lehet-e élni a nyugdíjból?

Az API harmadik pillére a nyugdíjrendszer megfelelőségét értékeli, annak vizsgálatával, hogy a nyugdíjrendszer megfelelő életszínvonalat nyújt-e időskorban. Fontos szempontok: a fedezeti arány (mekkora részét fedi le a nyugdíjrendszer a munkaképes korú népességnek és a nyugdíjas korcsoportnak?); a juttatási arány (mennyi pénzt kap az átlagos nyugdíjas az átlagjövedelemhez képest?); végül, de nem utolsósorban: a tőkefinanszírozású időskori juttatások és egyéb jövedelemforrások megléte.

Összességében elmondható, hogy a megfelelőségi pillér átlagpontszáma (3,7) némiképp jobb, mint a fenntarthatósági pilléré (4,0), ami arra utal, hogy a rendszerek többsége továbbra is nagyobb hangsúlyt helyez a jelenlegi nyugdíjas generáció jóllétére, mint az adó- és társadalombiztosítási járulékfizetők jövőbeli generációjának jóllétére. A megfelelőségi rangsor elején lévő országok vagy továbbra is nagylelkű állami nyugdíjakat juttatnak (pl. Ausztria vagy Olaszország) vagy erős tőkefinanszírozású második és harmadik pillérrel rendelkeznek (pl. Új-Zéland és Hollandia).

Magyarország a 45. helyen áll

Az API három pillérének pontszámait kombinálva megkapjuk az átfogó eredményt: világviszonylatban Svédországban, Belgiumban és Dániában vannak a legjobb nyugdíjrendszerek. Magyarország a 45. helyen van. A térség több országához hasonlóan Magyarország számára is kihívást jelent a gyorsan öregedő népesség: 2050-re az eltartott időskorúak aránya közel 50 százalékra emelkedik majd. Ennek fényében nem meglepő az inkább gyengének nevezhető 4,6-os fenntarthatósági pontszám.

A gyenge pontot a nyugdíjkorhatár jelenti: a tervezett enyhe emelés nincsen arányban a várható élettartam előre jelzett növekedésével. Stabilabb lehetne a rendszer, ha a nyugdíjszámítási képletben lenne demográfiai tényező, és ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség. A magyar nyugdíjrendszer megfelelősége (3,2) azonban jobb a globális átlagnál, ami az első pillérben figyelembe vett nagyarányú lefedettségnek és magas juttatásaránynak köszönhető. A rendszerek még jobbá tehetők olyan eszközökkel, mint a lakossági megtakarítások és a korosodó lakosság igényeihez igazodó munkaerőpiaci intézkedések. A küszöbön álló demográfiai változások fényében Magyarország nem engedheti meg magának a nyugdíjreform elodázását – áll az Allianz jelentésben.

A világ tíz legjobb nyugdíjrendszere

Ország	Helyezés	Teljes pont-szám	Kezdeti pont-szám	Fenntarthatóság (pontszám)	Megfelelőség (pontszám)
Svédország	1.	2,9	3,4	3	2,6
Belgium	2.	2,9	4,3	2,9	2,3
Dánia	3.	3	3,3	3,2	2,5
Új-Zéland	4.	3	3,5	3,8	1,9
USA	5.	3	3,1	3,3	2,8
Ausztrália	6.	3,1	3	3,3	3
Hollandia	7.	3,1	4	3,9	2
Norvégia	8.	3,2	3,3	3,9	2,4
Bulgária	9.	3,2	3,8	2,7	3,3
Kanada	10.	3,2	3,4	3,8	2,6
	....
Magyarország	45.	4	4,7	4,6	3,2