Nem sikerült megegyezni a feltételekről

Októberben is folytatódik a kamatstop

Fotó: Pixabay.com

2026. október 1. A tervekkel szemben nem vezették ki szeptember 30-ával a jelzáloghitelek kamatstopját, mivel a kormány és a Magyar Bankszövetség nem tudott megállapodni a feltételekről. Az intézkedés így egyelőre változatlan feltételek mellett, kivezetési határidő nélkül érvényben marad, ami több mint 200 ezer hazai adóst érint.

Nem sikerült megegyeznie a Tisza-kormánynak és a Magyar Bankszövetségnek a kamatstop kivezetésének feltételeiről, ezért a tervezettel szemben szeptember 30. után is fennmarad. A kormány még júniusban bocsátotta társadalmi egyeztetésre a kamatstop kivezetését szeptember 30-i határidővel előíró jogszabály-tervezetet. Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Parlamentben még szeptember közepén kérdésre válaszolva ugyanakkor közölte: a kormány több körben egyeztetett a Magyar Bankszövetség képviselőivel, azonban nem sikerült olyan megoldásban megegyezni a hitelintézetekkel, ami kellő garancia lenne arra, hogy a kivezetés ne okozzon jelentős tehernövekedést az ügyfeleknek – számolt be akkor erről az MTI.

Mikor vezették be?

Az Orbán-kormány még 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezette be a referencia-kamatstopot 2022. január 1-jétől a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes referenciakamattal (a 3 hónapos BUBOR például akkor 2,02% volt) számíthatják ki kamatfelár hozzáadásával a végső kamatot, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik.

Eredetileg fél évre szólt a kamatstop, amit aztán újra és újra meghosszabbítottak, majd idén áprilisban határozatlan időre hosszabbított meg a még éppen hatalmon lévő Orbán-kormány.

Jogi útra terelték

A bankok szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés, nem utolsósorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is. Ezért a Magyar Bankszövetség több tagja még tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a kamatstopos rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését.

Maga a Tisza-kormány is igazságtalannak tartja a rendszert, nem véletlenül írták a jogszabálytervezetbe, hogy jellemzően olyan adósokon is segít, akik erre nem szorulnak rá, miközben a szabályozás arra sincs tekintettel, hogy a rászorulókat leginkább egyedi átstrukturálási megoldásokkal, így különösen az érintett hitelek újratárgyalásával lehet főként megsegíteni.

Kik vannak benne?

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a jelzáloghitel-kamatstop alá 218 ezer szerződés (842 milliárd forint) tartozott 2025. év végén, ami az összes, 830 ezer darab jelzáloghitel-szerződés 26 százaléka, az összes fennálló tőketartozás 11 százaléka. Ugyanakkor a sérülékeny adósok száma mindössze 19 ezer fő, ami a kamatstopos szerződések 9 százaléka, akikhez 164 milliárd forintnyi kamatstop által érintett jelzáloghitel-állomány (a teljes jelzáloghitel-állomány 2,1 százaléka), valamint 110 milliárd forint egyéb hitel tartozik.

Még egy érdekes adalék a történethez, hogy a deviza jelzáloghiteleket annak idején változó kamatozású forinthitelekre váltották át, mert akkor nagyon magasak voltak a hosszú kamatok. És bár a későbbiekben – az MNB felszólításának is eleget téve – a bankok felhívták az adósok figyelmét a kamatok fixálására, sok devizahiteles maradt változó kamatozású kölcsönben. A kamatstoposok 26 százaléka, mintegy 56 ezren volt devizahiteles ügyfelek.

Az MNB sérülékeny adósoknak azokat a hitelfelvevőket tekinti, akiknek az intézkedés kivezetése legalább 5 ezer forinttal megnöveli a havi törlesztőrészletét és emellett a JTM-értékük legalább 40 százalék lesz, vagy akik az intézkedés bevezetése óta nyugdíjas korúak lettek.

A bankok másként határoznák meg a sérülékeny adósokat, így kevesebb, 10 ezer fővel számolnak (ami a kamatstoposok 5 százaléka). Azonban összességében arról van szó, hogy a kamatstoposok mindössze 5-9 százalékánál kellene valamilyen védelmi intézkedést tenni, hiszen a 218 ezerből 10-19 ezer főnek okozhat komoly gondot a kamatstop kivezetése.

Az alábbi ábrán a 3 hónapos BUBOR alakulása látható, amihez a változó kamatozású hitelek jelentős részének kamatát kötötték. Jól látható, hogy míg a kamatstop 2023-2024-ben jelentős kamatemelkedéstől védte meg az adósokat, a BUBOR visszaesésével már csak kisebb mértékű törlesztőrészlet-emelkedésre kellene számítani. (Az ábrát Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Magyar Bankszövetség alelnöke tette közzé korábban a LinkedInen)

3 hónapos BUBOR alakulása

A kamatstop eddig összesen 500 milliárd forintba került a bankoknak, és ennek a veszteségnek a 30 százaléka az érintett ügyfelek 5 százalékához kapcsolódott. Olyanokhoz, akik több száz millió forintos ingatlanhoz vettek fel kölcsönt, és a jövedelmük az átlagjövedelem kétszerese. Számítások szerint egy átlagos, 4 millió forintos tőketartozás esetében 7 ezer forinttal nőne meg a havi törlesztőrészlet a kamatstop kivezetésével.

Míg a bankszektor azzal érvel, hogy a sérülékeny adósok kezelésére minden hitelintézetnek van megoldása, úgy tűnik, a kormány inkább egy egységes megoldást látna szívesebben. Mindenesetre nem arról tárgyalnak a felek, hogy kivezessék-e - ebben ugyanis egyetértés van -, hanem annak mikéntjéről.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakáshitel, kamat, infláció, kamatfixálás, kormány, kamatstop, BUBOR, bankszövetség, devizahitel