Mintha a kormány minden erejével igyekezne fűteni a drágulást
2022. szeptember 9.
A különböző árplafonok fokozatos megszüntetése a következő hónapokban esedékes – állítják elemzők. Ez jókorát lökhetne az infláción, de nem mellékes kérdés, hogy az élelmiszerek esetében mit lépnek a kereskedők. Szempont lehet ugyanis, hogy a vásárlásokon egyre inkább látszik a drágulás miatti visszafogottság.
Augusztusban 15,6 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, így az infláció 24 éve nem látszott szintre ugrott. Az élelmiszerek egy év alatt a KSH szerint 31 százalékkal drágultak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az adatok nem okoztak meglepetést, sőt egy kicsit még a várakozások alatt is maradtak. Ugyanezt állapította meg Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi elemzésében viszont az szerepel, hogy az élelmiszerek inflációja 33,6 százalékra gyorsult, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően emelkedett. Júliushoz képest az élelmiszerek árai 3,4 százalékkal (a KSH szerint 3,3 százalékkal) nőttek, míg – hangsúlyozta a jegybank – az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte a termékcsoportot augusztusban.
Szokás szerint összeállítottunk egy olyan bevásárlólistát, ami azt mutatja, hogy a háztartások a KSH, de még az MNB által kimutatotthoz képest is érzékelhetnek egészen más ütemű drágulást. Most sem titkoljuk, hogy a változásokra is figyelve állítottunk össze a kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” élelmiszert vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a fenti táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen.
A drágulás mostani üteme (bár ez úgy tűnik, sem a kormányzatot sem az MNB-t igazán nem gondolkodtatja el) egészen elképesztő. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a kereskedők indokolatlan emelései is fűtik. Nyilvánvalónak látszik, hogy a boltok szabad kezet kaptak arra, hogy az árstopos és az „extraprofitadó” – ez számítások szerint a kiskereskedelmi láncoknál 40 százalékkal vágja meg az adózott eredményt – miatti kiadásaikat ahogy tudják, beszedjék. (Itt olvashat néhány elrettentő példát arról, miként ugrasztották meg napról napra az árakat). Mintha a kormány a plusz költségvetési bevételek miatt (minél magasabbak az árak, annál több folyik be a világbajnok 27 százalékos áfa révén az államkasszába) kívánná is a magas inflációt.
Németh Dávid azt gondolja, hogy a következő időszakban tovább gyorsulhat az infláció. Mint rámutatott: az uniós statisztikában használt, úgynevezett harmonizált inflációs mutató 18,6 százalékos volt augusztusban, ez pedig azt mutatja, hogy a rezsidíjak emelkedése 3 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz, de a magyar módszertan szerint ez az emelkedés csak a szeptemberi adatokban fog megjelenni. Szerinte erre jönnek még további áremelések, például drágább lesz az internet- és telefonszolgáltatás, de az iskolai étkeztetésért, valamint a budapesti parkolásért is többet kell fizetni.
Az inflációs kilátásokat Nyeste Orsolya is meglehetősen borúsaknak látja. Szerinte a következő hónapokban már esedékes a különböző árplafonok fokozatos megszüntetése. Emellett – tette hozzá – a cégeket terhelő többletadók, az aszálykárok és a forint gyengesége és erős volatilitása további inflációnövekedést eredményezhet. Az ársapkák esetleges kivezetéséről a K&H elemzője is szót ejtett. Abban mindekét elemző egyetértett, hogy a szeptemberi inflációs adat elérheti, sőt akár meg is haladhatja a 20 százalékot.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vásárlás, boltok, árstop, infláció, drágulás, elemzők, KSH, MNB
Októbertől megszűnhet az összes árstop?
Sok kosárba egyre kevesebb kerülhet
Fotó: clipart.com
Fotó: clipart.com
Augusztusban 15,6 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, így az infláció 24 éve nem látszott szintre ugrott. Az élelmiszerek egy év alatt a KSH szerint 31 százalékkal drágultak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az adatok nem okoztak meglepetést, sőt egy kicsit még a várakozások alatt is maradtak. Ugyanezt állapította meg Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi elemzésében viszont az szerepel, hogy az élelmiszerek inflációja 33,6 százalékra gyorsult, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően emelkedett. Júliushoz képest az élelmiszerek árai 3,4 százalékkal (a KSH szerint 3,3 százalékkal) nőttek, míg – hangsúlyozta a jegybank – az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte a termékcsoportot augusztusban.
| Egy igazi peches kosár (Ft) | ||
|---|---|---|
| Megnevezés | 2021. aug. | 2022. aug |
| Sajt, trappista 20 dkg | 398 | 726 |
| Tejes margarin, 200-250 g | 316 | 573 |
| Félbarna kenyér, kg | 347 | 619 |
| Vaj 100 g | 335 | 590 |
| Zsemle 4 db | 124 | 216 |
| Tejföl 20% 140-175 g | 174 | 302 |
| Spagetti, 4 tojásos, 500 g | 406 | 682 |
| Csirkecomb, kg | 745 | 1200 |
| Pasztőrözött ESL tej, 2,8 %, l | 266 | 414 |
| Őrölt kávé 200-250 g | 718 | 1090 |
| Összesen | 3 829 | 6 412 |
| Változás | 67,5 % | |
| Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás a KSH árai alapján | ||
Szokás szerint összeállítottunk egy olyan bevásárlólistát, ami azt mutatja, hogy a háztartások a KSH, de még az MNB által kimutatotthoz képest is érzékelhetnek egészen más ütemű drágulást. Most sem titkoljuk, hogy a változásokra is figyelve állítottunk össze a kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” élelmiszert vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a fenti táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen.
Már tarthatatlannak tűnik a helyzet
A drágulás mostani üteme (bár ez úgy tűnik, sem a kormányzatot sem az MNB-t igazán nem gondolkodtatja el) egészen elképesztő. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a kereskedők indokolatlan emelései is fűtik. Nyilvánvalónak látszik, hogy a boltok szabad kezet kaptak arra, hogy az árstopos és az „extraprofitadó” – ez számítások szerint a kiskereskedelmi láncoknál 40 százalékkal vágja meg az adózott eredményt – miatti kiadásaikat ahogy tudják, beszedjék. (Itt olvashat néhány elrettentő példát arról, miként ugrasztották meg napról napra az árakat). Mintha a kormány a plusz költségvetési bevételek miatt (minél magasabbak az árak, annál több folyik be a világbajnok 27 százalékos áfa révén az államkasszába) kívánná is a magas inflációt.
Németh Dávid azt gondolja, hogy a következő időszakban tovább gyorsulhat az infláció. Mint rámutatott: az uniós statisztikában használt, úgynevezett harmonizált inflációs mutató 18,6 százalékos volt augusztusban, ez pedig azt mutatja, hogy a rezsidíjak emelkedése 3 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz, de a magyar módszertan szerint ez az emelkedés csak a szeptemberi adatokban fog megjelenni. Szerinte erre jönnek még további áremelések, például drágább lesz az internet- és telefonszolgáltatás, de az iskolai étkeztetésért, valamint a budapesti parkolásért is többet kell fizetni.
Az inflációs kilátásokat Nyeste Orsolya is meglehetősen borúsaknak látja. Szerinte a következő hónapokban már esedékes a különböző árplafonok fokozatos megszüntetése. Emellett – tette hozzá – a cégeket terhelő többletadók, az aszálykárok és a forint gyengesége és erős volatilitása további inflációnövekedést eredményezhet. Az ársapkák esetleges kivezetéséről a K&H elemzője is szót ejtett. Abban mindekét elemző egyetértett, hogy a szeptemberi inflációs adat elérheti, sőt akár meg is haladhatja a 20 százalékot.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vásárlás, boltok, árstop, infláció, drágulás, elemzők, KSH, MNB
