A pénzügyi rezsicsökkentés jelentősen átalakította a terepet
2014. április 16.
Tegnap döntött az Európai Parlament az uniós alapszámla bevezetéséről. Ezzel még évekig elbíbelődhetnek az EU-ban, miközben nálunk – alapvetően a pénzügyi rezsicsökkentésnek köszönhetően – a fapadosnak is nevezett számlakínálat tulajdonképpen már megvalósult. Egy ilyen számla kártyával együtt átlagosan havi 885 forintért elérhető, ami jóval kevesebb mint a felébe kerül a tavaly őszinek.
Az Európai Parlament (EP) kedden döntött arról, hogy mindenki nyithat alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát az EU-ban; a számlák díjainak és feltételeinek áttekinthetőnek és más termékekkel összevethetőnek kell lennie – számolt be a hvg.hu. Az EP közleménye szerint az ügyfelek ingyenesen vagy alacsony díj ellenében végezhetik majd a tranzakciókat, a tagállamok pedig dönthetnek úgy, hogy hitelforrásként nem vagy csak korlátozott mértékben használható az alapszolgáltatást nyújtó számla. A minimális igényeket kiszolgáló „fapados” (értsd: olcsó) folyószámláról már 2012-ben kidolgozott egy ajánlást a Magyar Bankszövetség. A gyakorlatban azonban – mint arról 2013 októberében írtunk – igen drágára sikeredtek a bankok által ennek keretében kínált konstrukciók.
Mostanra viszont teljesen felfordult ez a számlavilág. A fapados számlák havi díja ugyan a korábbihoz képest 66 százalékkal emelkedett (392 forintról 650 forintra nőtt), de a teljes költség jóval kevesebb mint a felére esett. Időközben ugyanis a kormányzat a pénzügyi rezsicsökkentés keretében díjmentessé tette az átlagbérnek megfelelő pénzfelvételt (ha az legfeljebb havi két tranzakciót jelent). Ez azt jelenti, hogy a tavalyi majdnem kétezer forint helyett 885 forintból megúszható a számlaköltség. Ebben már a kártyaköltség is benne van, ami azért szükséges, mert a törvény csak ebben az évben biztosítja a díjmentes készpénzfelvételt a plasztikkal nem rendelkezőknek.
Az unió elvárásai között már korábban is szerepelt (még nem döntésként), hogy az alapszintű szolgáltatást nyújtó számlák költsége „ésszerű” legyen. A Magyar Bankszövetség ajánlása szerint „ésszerű” díjnak az tekinthető, ha a számláért fizetendő költség havi átlagban nem haladja meg a minimálbér egy százalékát (ez most 1015 forintot jelent), amennyiben a befizetés, illetve pénzfelvétel 70 ezer forint alatti.
Mint táblázatunkból látszik, ma már kizárólag az Erste lépi túl ezt a korlátot, a többség jócskán alatta marad (tény persze, hogy nem önként). Az alábbi összehasonlítás azonban meglehetősen egyszerűsített (azt sem árt persze figyelembe venni, hogy az alapszámla költsége egyetlen átutalás vagy közüzemi díjfizetés árát sem tartalmazza). A tranzakciós illeték megjelenése, áthárításának módja és a különböző elérhető kedvezmények ugyanis módosíthatnak a képen. Például a renitensnek látszó Ersténél, ha valaki havonta legalább 35 ezer forintot költ (díjmentesen) kártyájával, akkor a havi költség 607 forintra esik. A számlavezetési díj ugyanis ebben az esetben 199 forint lehet.
A Budapest Bank (BB) is ad számlavezetési díjkedvezményt. Ennél a banknál 30 ezer forintos kártyás költés az elvárás, de mivel a BB felszámítja a tranzakciós illetéket a plasztikpénzre is, így még a kedvezményes havi díjjal is rosszabbul járhat, aki 35 ezer forintért vásárol (30 ezernél 10 forint a nyeresége). A CIB a számlára érkező jövedelmet „díjazza”. A havi kiadás így 400 forint alá csökkenhet (ez az általunk vizsgált bankok között messze a legalacsonyabb). Tény azonban, hogy ez a bank is kér pénzt az egyszerűbb (elektronikus) plasztikot használóktól. Az itt alkalmazott díj azonban mindössze tíz forint tranzakciónként.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: alapszámla, Európai Parlament, uniós előírás, bankszövetség, számladíjak, pénzügyi reszicsökkentés
Olcsó alapszámla? Nálunk már van!
Sokan már aligha a díjak miatt fordulnak el a bankoktól
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
Az Európai Parlament (EP) kedden döntött arról, hogy mindenki nyithat alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát az EU-ban; a számlák díjainak és feltételeinek áttekinthetőnek és más termékekkel összevethetőnek kell lennie – számolt be a hvg.hu. Az EP közleménye szerint az ügyfelek ingyenesen vagy alacsony díj ellenében végezhetik majd a tranzakciókat, a tagállamok pedig dönthetnek úgy, hogy hitelforrásként nem vagy csak korlátozott mértékben használható az alapszolgáltatást nyújtó számla. A minimális igényeket kiszolgáló „fapados” (értsd: olcsó) folyószámláról már 2012-ben kidolgozott egy ajánlást a Magyar Bankszövetség. A gyakorlatban azonban – mint arról 2013 októberében írtunk – igen drágára sikeredtek a bankok által ennek keretében kínált konstrukciók.
Mostanra viszont teljesen felfordult ez a számlavilág. A fapados számlák havi díja ugyan a korábbihoz képest 66 százalékkal emelkedett (392 forintról 650 forintra nőtt), de a teljes költség jóval kevesebb mint a felére esett. Időközben ugyanis a kormányzat a pénzügyi rezsicsökkentés keretében díjmentessé tette az átlagbérnek megfelelő pénzfelvételt (ha az legfeljebb havi két tranzakciót jelent). Ez azt jelenti, hogy a tavalyi majdnem kétezer forint helyett 885 forintból megúszható a számlaköltség. Ebben már a kártyaköltség is benne van, ami azért szükséges, mert a törvény csak ebben az évben biztosítja a díjmentes készpénzfelvételt a plasztikkal nem rendelkezőknek.
A korábban kínált alapszámlák több banknál is megváltoztak. Az Erste mindent az EgySzámlára cserélt, a BB pedig a Minimálra váltott. Alap számlacsomagját a K&H 2013. január 21-től nem értékesíti, ma már a sima lakossági bankszámla helyettesíti. Ezt azonban senkinek sem kell sajnálnia, hiszen a havi számlavezetési díj a kivezetett számlatípusnál magasabb volt.
A költségkorlátot csak az Erste lépi túl
Az unió elvárásai között már korábban is szerepelt (még nem döntésként), hogy az alapszintű szolgáltatást nyújtó számlák költsége „ésszerű” legyen. A Magyar Bankszövetség ajánlása szerint „ésszerű” díjnak az tekinthető, ha a számláért fizetendő költség havi átlagban nem haladja meg a minimálbér egy százalékát (ez most 1015 forintot jelent), amennyiben a befizetés, illetve pénzfelvétel 70 ezer forint alatti.
Mint táblázatunkból látszik, ma már kizárólag az Erste lépi túl ezt a korlátot, a többség jócskán alatta marad (tény persze, hogy nem önként). Az alábbi összehasonlítás azonban meglehetősen egyszerűsített (azt sem árt persze figyelembe venni, hogy az alapszámla költsége egyetlen átutalás vagy közüzemi díjfizetés árát sem tartalmazza). A tranzakciós illeték megjelenése, áthárításának módja és a különböző elérhető kedvezmények ugyanis módosíthatnak a képen. Például a renitensnek látszó Ersténél, ha valaki havonta legalább 35 ezer forintot költ (díjmentesen) kártyájával, akkor a havi költség 607 forintra esik. A számlavezetési díj ugyanis ebben az esetben 199 forint lehet.
A Budapest Bank (BB) is ad számlavezetési díjkedvezményt. Ennél a banknál 30 ezer forintos kártyás költés az elvárás, de mivel a BB felszámítja a tranzakciós illetéket a plasztikpénzre is, így még a kedvezményes havi díjjal is rosszabbul járhat, aki 35 ezer forintért vásárol (30 ezernél 10 forint a nyeresége). A CIB a számlára érkező jövedelmet „díjazza”. A havi kiadás így 400 forint alá csökkenhet (ez az általunk vizsgált bankok között messze a legalacsonyabb). Tény azonban, hogy ez a bank is kér pénzt az egyszerűbb (elektronikus) plasztikot használóktól. Az itt alkalmazott díj azonban mindössze tíz forint tranzakciónként.
Ízelítő a legegyszerűbb bankszámlák kínálatából
| Bank | Konstrukció | Havi díj Ft | Összes költség Ft/hóa | Rezsicsökkentés előtt fiókb | Rezsicsökkentés előtt saját ATMc |
|---|---|---|---|---|---|
| Budapest | Minimál | 690 | 990 | 2290 | 1534 |
| CIB | Alap | 798 | 798 | 2429 | 1674 |
| Erste | EgySzámla | 990 | 1398 | 2325 | 2355 |
| FHB | Alap | 600 | 892 | 1875 | 958 |
| K&H | Lakossági | 508 | 763 | 3856 | 650 |
| MKB | Folyószámla | 495 | 694 | 2390 | 1517 |
| OTP | Alap | 469 | 657 | 2250 | 1537 |
| a) a legolcsóbb bankkártya éves díját is figyelembe véve a nyilatkozatot tevőknél b) Havonta kettő, darabonként 75 ezer forintos készpénzfelvétel esetén c) Havonta kettő, darabonként 75 ezer forintos készpénzfelvétel esetén, az összeg a kártya éves díjának arányos részét is tartalmazza | |||||
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: alapszámla, Európai Parlament, uniós előírás, bankszövetség, számladíjak, pénzügyi reszicsökkentés
