Egyre több a buktató az osztatlan közös tulajdonban

Olcsón vesz lakást? Óriási gondba is kerülhet

Fotó: clipart.com
2023. április 24. Több szakértő szerint is éledezni kezdett a lakáspiac, de a vevők kifejezetten az alacsonyabb áron kínált ingatlanokat keresik. Ilyenkor vonzóbbá válhatnak azok az otthonok is, amelyek olyan ingatlanban találhatók, ahol a jogi helyzet nem rendezett. Általános tévhit, hogy az osztatlan közös tulajdon kellemetlen következménye csak annyi, hogy nem lehet hitellel megvenni.

Az első negyedév ingatlanpiaci kulcsszava Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője szerint az „olcsóság” lett. Ennek megfelelően kerestek használt házakat és lakásokat az agglomerációban, s ez nyomta rá a bélyegét a forgalom alakulására az egyes fővárosi kerületekben is. Így például különösen jól teljesített a szomszédaihoz képest még mindig olcsóbb VIII. kerület. S most felzárkózott az élbolyhoz az egyébként kevésbé keresettek közül a X. kerület, Kőbánya, s a XX. kerület, Pesterzsébet is.

A budai oldalon általában kisebb volt az érdeklődés, s meglepetésre veszített varázsából a vevők szemében az a XI. kerület is, amely még tavaly és tavalyelőtt is slágernek számított a körükben. Nem volt viszont váratlan, hogy ezek mellett viszonylag keresettek voltak az első negyedévben is a VI., VII., XIII. és XIV. kerületi ingatlanok.

Érzékelhetően bekeményítettek a hatóságok, a bankok és a biztosítók is


A területi átrendeződés mellett az alacsonyabb árakat keresők számára vonzóbbá válhatnak azok az otthonok is, amelyek olyan ingatlanban találhatók, ahol a jogi helyzet nem rendezett. Sokan menekülnek, ha ilyet látnak, de akadnak, akik számára ez egy lehetőség. Ezeket a lakásokat szinte mindig kedvezőbb áron lehet ugyanis megvenni. A Balla Ingatlan több fővárosi kerületére is rálátó szakértője, Rencsevics Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy például a dél-pesti régióban kifejezetten sok az osztatlan közös tulajdon.

Mint hangsúlyozta: a jogi helyzet rendezettsége a hitel felvétele miatt is fontos. Manapság azonban a magas kamatok miatt sokkal kevesebben tervezik, hogy kölcsönfelvétellel veszik meg álmaik otthonát, így ez az akadály most kevésbé számíthat. A Duna House (DH) a jegybanki adatokra, és saját márciusi becslésére hivatkozva úgy látja, hogy az idei első negyedévben a felvett lakáscélú jelzáloghitelek 67 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ez az adat a hitelpiac éledezését is mutatja, hiszen az első két hónapban – mint arról korábban írtunk – az összes folyósított lakáshitel összege alapján ötödére zsugorodott a piac.

Tény, hogy most többen vesznek felhalmozott tartalékaikból ingatlant – akár osztatlan közös tulajdonút is. Ők pedig (ahogy az ingatlanokban már régebben élők is) egyre nagyobb bosszúságokkal szembesülhetnek. Olvasói jelzések szerint ugyanis a biztosítók megtagadhatják az ilyen lakások kárainak kifizetését, és a CSOK-hoz, a lakástakarékpénztári megtakarításhoz sem lehet hozzájutni. Az Azénpénzem.hu olyanról is értesült, hogy az új tulajdonos nem tudott bejelentkezni frissen vett otthonába. Kérését azzal tagadták meg a hatóságok, hogy „a lakás nem azonosítható”.

Létező megoldás, de nem csodaszer a használati megosztás


A Balla Ingatlan szakértője szerint sok gondon segíthet, ha az ingatlannál létezik használati megosztás.  A használati megosztási megállapodásban a tulajdonostársak rögzítik, hogy az ingatlan mely részének használatára melyik tulajdonostárs jogosult, rendezi a közös használatú területek fenntartásával, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat és a költségek viselésének módját is. Ilyen megállapodással elvben még hitel is felvehető (úgy látjuk, hogy a gyakorlatban manapság ez sem feltétlenül elegendő).

Jogászok szerint ráadásul a használatmegosztás is megválaszolatlanul hagy számos problémát. Ilyen például, hogy a tulajdoni hányadok változatlanul ugyanazon az egyetlen tulajdoni lapon maradnak, ezért az összes tulajdoni hányaddal kapcsolatos változás ugyanazon a tulajdoni lapon jelenik meg. A közös tulajdon, és ebből fakadóan az elővásárlási jog is fennmarad. Ráadásul, minél több a tulajdonostárs, annál nehezebb egy használatmegosztási szerződést létrehozni, hiszen nagyobb eséllyel lesz aki, nem elérhető, vagy bármely okból megtagadja a szerződés aláírását.

Előbbi a problémás ingatlanok társasházzá alakulását is nagyban megnehezítheti, bár ügyvédek szerint egyre jobb eséllyel rendezhetőek ezek a helyzetek a bíróság előtt. Az azonban nyilvánvalóan idő- és költségigényes. Így csúnya csapdába is kerülhet, aki a jobb ár miatt beleugrik egy ilyen üzletbe. Különösen akkor, ha előzetesen nem tájékozódik arról, pontosan mi a helyzet a teljes ingatlanban.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok