Érdekes számok és elemzések

Olimpia: kinek a zsebére megy?

Riói záróünnepség: fenn a zászló
Fotó: Kovács Tamás, MTI
2016. augusztus 30. Az olimpiákon csak vezető funkcionáriusok és a mögöttük álló, illetve a pályázókhoz kapcsolódó üzleti és politikai érdekcsoportok húznak hasznot – mondja több szakértő is. A magyar lakosság többsége szintén úgy véli, hogy egy budapesti olimpia a fidesz-környéki vállalkozókat gazdagítaná.

Az olimpiai helyszín négy évenként való változtatásában csak belőle gazdagodó, életmódjukkal az olimpiai eszmét nonstop meghazudtoló NOB-tagok és vezető funkcionáriusok továbbá a mögöttük álló, illetve a pályázókhoz kapcsolódó üzleti és politikai érdekcsoportok húznak hasznot – mondja Andrew Zimbalist, a bostoni Smith College az olimpiák „közgazdaságtanára” szakosodott professzora abban az interjúban, amit az Alapblognak adott.

Az igazán kemény szavakat kimondó professzor nem a nemzetközi sportrendezvények ellen van, úgy véli, hogy az olimpiák önmagukban véve az egész emberiség számára óriási élményt jelentenek. A helyszín azonban tökéletesen mindegy: az emberek tévén és interneten, rádión, újságok révén követik a versenyeket. Fenntarthatóság, flexibilitás, tisztaság, átláthatóság, újrahasznosítás és stabil terrorelhárítási-biztonsági szisztéma csak olyan olimpiákkal képzelhetők el, amelyeket az ellenérdekelt NOB és a mögöttes üzleti lobbik háttérbe szorításával mindig, vagy legalábbis több cikluson keresztül ugyanazon helyen tartanak meg.

Mindenütt sorjáztak a veszteségek


Mint a HVG.hu korábban felhívta a figyelmet, 1960. óta a legtöbb olimpia veszteséges volt. Montreal 30 évre eladósodott, de súlyos veszteségeket szenvedett el Peking és London is. A szakértők többsége szerint a görög válság kialakulásában jelentős szerepet játszottak az athéni olimpia 2004-es megrendezése is. A Napi.hu adatai szerint most Rió legalább 4,6 milliárd dollárt fizet rá, Zimbalist jóval nagyobb, 10 milliárd dolláros veszteséggel számol. Ez azonban – hangsúlyozza a professzor - eltörpül a környezeti romboláshoz képest, és azokhoz az egyéni tragédiákhoz képest, amelyek 77 ezer ember erőszakkal történt kilakoltatásához kapcsolódnak. (További részletekért érdemes elolvasni az Alapblogot.)

A 2024-es olimpia budapesti megrendezésének pártolói is hosszú távú gazdasági és egyéb kézzelfogható hasznokról beszélnek, amelyek ellensúlyozzák a költségeket. Az interjúból kitűnik, hogy ez Zimbalist szerint legjobb esetben is illúzió: elemzéseik szerint még az utóbbi évtizedek leghatékonyabbnak bizonyult olimpiai helyszínein Barcelonában és Londonban sem nőtt, hanem éppen hogy 5-10 százalékkal visszaesett a turizmus az olimpia alatt. A klasszikus turisták ugyanis kerülik a tumultust és a hirtelen magasba szökő árakat. A múzeumi és kulturális élet az olimpiát rendező városokban az adott évben súlyos anyagi károkat szenved, és minden olimpiai helyszín félelmetesen megdrágul az olimpiát megelőző és az utána következő években: a spekuláció és a korrupció ugyanis óhatatlanul felveri az árakat. Hasonló jelenségek voltak tapasztalhatók egyébként Pekingben és a Salt Lake City-i téli olimpia után is.

Tovább növeli a károkat, hogy az olimpiai rendezéshez kapcsolódó drágulást és a vélten vagy valóságosan burjánzó korrupciót a működőtőke-befektetők előre borítékolják. Ezért nemhogy növekszik, hanem csökken az olimpiát rendezni készülő városok tőkevonzó ereje.

Csak a politikai elit és a multik nyernek


De maguk az olimpiai beruházások sem hozzák azt a gazdasági fellendülést, amit sokszor várnak tőle. A HVG.hu ezzel kapcsolatban korábban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tanulmányát  idézte, amely szerint az olimpiai építkezéseken túlnyomórészt alkalmi munkásokat foglalkoztatnak, új munkahelyek alig jönnek létre. Londonban például eszerint az olimpia alatti 48 ezer alkalmi munkásnak csak egytizedét adták a korábbi munkanélküliek.

Az olimpiák zárása utáni elhagyott, enyészetnek induló olimpiai helyszínekről pedig a szarajevói téli olimpia bob-pályájától kezdve az athéni, pekingi sportcsarnokokig és szállodákig, ezrével lehet képeket találni az interneten. Szinte mindenütt illúziónak bizonyult az is, hogy a sportolói szállásokat a versenyek után szociális lakásként hasznosítsák.

A költségeket televíziós közvetítések díjai sem képesek ellensúlyozni: mindössze 25 százalékot tarthat meg a rendező város. A NOB kasszájába vándorol 75 százalék, a szponzori pénzek sorsa pedig – mondja a Zimbalist - egy nagyon sötét történet. Az olimpia egyedüli nettó haszonélvezője a Nemzetközi Olimpiai Bizottság: egy törvényeken felülálló, külső ellenőrzés nélkül működtetett globális monopólium, amely egymás ellen fordítja a rendezésre jelentkező városokat, belehajszolva őket abba, hogy emeljék a tétet és erejükön felül költekezzenek. Ebben szinte mindig – London, Barcelona és Los Angeles kivételével – az olimpiai beruházásokban gigantikus korrupciós lehetőséget szimatoló helyi és országos politikusokkal és a velük összefonódó építőipari lobbikkal lelnek partnerre.

Ugyanígy vélekedett Jules Boykoff amerikai politológus is a Vasárnapihirek.hu-nak adott nyilatkozatában: míg a mindennapi ember számára kevés előnnyel jár egy olimpia megszervezése, a jó kapcsolatokkal rendelkező politikai elitnek és a multiknak igenis gyümölcsöző az egész befektetés.

Budapesten is az oligarchák tarolhatnának


A Pricewaterhouse Coopers (PwC) tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmánya szerint egy budapesti olimpia teljes költsége 774 milliárd forint lenne. Ez azonban valószínűleg nagyon optimista számítás, rengeteg infrastruktúrafejlesztési kiadás nincs benne, de – mint a ténytárblog.hu figyelmeztet – „Garancsi István, vagy Mészáros Lőrinc még több stadiont, sportcsarnokot vagy éppen lakóparkot építhet majd fel a rendezés ürügyén. Egy budapesti olimpia rengeteg elnyerhető pályázatot, azaz megszámlálhatatlanul sok pénzt is jelenthet majd Orbán oligarcháinak„.

A Publicus Intézet nemrég közzé tett felmérése szerint a magyar lakosság szintén szkeptikus egy budapesti olimpia előnyeivel kapcsolatban. A többség nem ért egyet azzal, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére. A megkérdezettek háromnegyede ugyanis úgy vélekedett, hogy az olimpia túl sokba kerülne, és a pénzt másra kellene költeni. Kétharmaduk mondta, hogy az ország egyszerűen túl szegény az olimpia megrendezéséhez. Közel ennyien gondolják azt is, hogy az olimpiára költött pénz a Fidesz-közeli vállalkozókat gazdagítaná.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , ,