Közelebbről mutatjuk a 2014-es árváltozást
2015. január 15.
A nyugdíjasok folyamatosan elégedetlenkednek azon, hogy havi juttatásuk az idén mindössze 1,8 százalékkal nőtt. A KSH tegnap közzétett adatai szerint azonban inkább örülniük kellene, hiszen 2014-ben az árak nemhogy emelkedtek volna, még csökkentek is. A nyugdíj tehát reálértéken két százalékkal nőtt. Vagy mégsem? Kigyűjtöttük, minek hogyan változott az ára.
Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra, hogy a KSH közzétette: 2014-ben 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A minisztérium sem titkolta azonban, hogy a tavalyi mérsékelt árdinamika főként az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet, a kedvező termésből adódó élelmiszerár-csökkenés és a rezsicsökkentések eredménye.
Nagyon sokan gondolják viszont, hogy az árak a statisztikában kimutatottnál jóval nagyobb ütemben emelkednek. Ennek oka részben az lehet, hogy a fogyasztói árak változását a KSH az úgynevezett fogyasztói kosár alapján követi. Ez mutatja, hogy a lakosság költésében a különböző kategóriák milyen arányban szerepelnek (a KSH által alkalmazott súlyok alakulását táblázatban foglaltuk össze). Azok a családok, amelyek egészen más arányokban költenek, nyilvánvalóan a drágulás más ütemét érzik. Ez azonban a kategóriákban szereplő átlagárakat figyelembe véve számításaink szerint igazán csak szélsőségesebb esetben jelentenek igazán nagyságrendi (a „finomhangolásra" persze kétségtelenül alkalmas a súlyok változtatása) különbséget.
Mindeképpen sarkosabb azonban a helyzet akkor, ha mélyebbre nézünk. Miközben ugyanis 2014-ben például a háztartási energia ára 5,4 százalékkal csökkent, a szén ára 1,3 százalékkal emelkedett. A tűzifa 0,8 százalékkal lett drágább, de ebben szerepet játszott, hogy az állami erdőgazdaságokban újabb kormányzati rezsicsökkentésként tíz százalék kedvezménnyel lehetett ősszel beszerezni ezt a tüzelőanyagot. Az „akció” számos jelzés szerint kissé furára sikeredett, sokan jelezték azt is, hogy nem tudtak élni a lehetőséggel.
Az sem mindegy, hogy a család elsősorban milyen húst vásárol. Miközben a sertés ára 1,5 százalékkal alacsonyabb lett, a hal 1,8 százalékkal drágult (azt nem tudjuk, vajon milyen hal lehet ez, a karácsonyi szezonban ugyanis számos háziasszony kiegyezett volna egy ilyen mértékű áremelkedéssel). A friss zöldség ára egyáltalán nem változott az előző évihez képest 2014 végén, de például a szárazbab 5,2 százalékkal kerül többe.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: árváltozás, infláció, KSH, fogyasztói kosár
Örülhetnek a nyugdíjasok?
Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra, hogy a KSH közzétette: 2014-ben 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A minisztérium sem titkolta azonban, hogy a tavalyi mérsékelt árdinamika főként az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet, a kedvező termésből adódó élelmiszerár-csökkenés és a rezsicsökkentések eredménye.
Képünkön látható, hogy 2014-ben mi lett leginkább olcsó, és minek ugrott meg legjobban az ára. Az idősebbeket nyilvánvalóan fájdalmasan érintheti az egészségügyi szolgáltatások drágulása, de számukra az sem mellékes, hogy arányában a gyógyszerekre is többet kell kiadniuk, mint amennyi a nyugdíjak emelésének mértéke. Az „átlag” persze a patikaszerek esetében is fura dolgokat takarhat. Tavaly az utolsó negyedévben például az OEP tájékoztatása szerint az emelt és kiemelt támogatott körben kétszáz gyógyszerért valamivel többet, 85 készítményért kevesebbet kellett fizetni a korábbinál.Sokat jelenthet tehát, ki mire szorul rá.
Azt mostanra szinte mindenki tudja, hogy a „rezsicsökkentés” szépen viszi lejjebb az inflációt. Ehhez már csatlakozott az olajár világpiaci zuhanásának hatása is. Nem közvetlenül, hiszen a fűtési költségek nem a nemzetközi árak, hanem a kormány szándéka szerint alakulnak. Az üzemanyag viszont jócskán olcsóbb lett, ami ráadásul a szállítási költségeken keresztül az árak egészének alakulását is jelentősen befolyásolja.Az átlag, ami ápol és eltakar
Nagyon sokan gondolják viszont, hogy az árak a statisztikában kimutatottnál jóval nagyobb ütemben emelkednek. Ennek oka részben az lehet, hogy a fogyasztói árak változását a KSH az úgynevezett fogyasztói kosár alapján követi. Ez mutatja, hogy a lakosság költésében a különböző kategóriák milyen arányban szerepelnek (a KSH által alkalmazott súlyok alakulását táblázatban foglaltuk össze). Azok a családok, amelyek egészen más arányokban költenek, nyilvánvalóan a drágulás más ütemét érzik. Ez azonban a kategóriákban szereplő átlagárakat figyelembe véve számításaink szerint igazán csak szélsőségesebb esetben jelentenek igazán nagyságrendi (a „finomhangolásra" persze kétségtelenül alkalmas a súlyok változtatása) különbséget.
Mindeképpen sarkosabb azonban a helyzet akkor, ha mélyebbre nézünk. Miközben ugyanis 2014-ben például a háztartási energia ára 5,4 százalékkal csökkent, a szén ára 1,3 százalékkal emelkedett. A tűzifa 0,8 százalékkal lett drágább, de ebben szerepet játszott, hogy az állami erdőgazdaságokban újabb kormányzati rezsicsökkentésként tíz százalék kedvezménnyel lehetett ősszel beszerezni ezt a tüzelőanyagot. Az „akció” számos jelzés szerint kissé furára sikeredett, sokan jelezték azt is, hogy nem tudtak élni a lehetőséggel.
Az sem mindegy, hogy a család elsősorban milyen húst vásárol. Miközben a sertés ára 1,5 százalékkal alacsonyabb lett, a hal 1,8 százalékkal drágult (azt nem tudjuk, vajon milyen hal lehet ez, a karácsonyi szezonban ugyanis számos háziasszony kiegyezett volna egy ilyen mértékű áremelkedéssel). A friss zöldség ára egyáltalán nem változott az előző évihez képest 2014 végén, de például a szárazbab 5,2 százalékkal kerül többe.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
A súlyok alakulása a fogyasztó kosárban (százalék)
2010. | 2011. | 2012. | 2013. | 2014. | |
---|---|---|---|---|---|
Élelmiszerek | 23,223 | 23,305 | 23,180 | 23,255 | 23,913 |
Szeszes italok, dohányáruk | 9,483 | 9,546 | 8,738 | 8,854 | 9,570 |
Ruházkodási cikkek | 4,403 | 4,265 | 3,384 | 3,540 | 3,374 |
Tartós fogyasztási cikkek | 6,851 | 6,132 | 7,245 | 6,423 | 6,193 |
Háztartási energia | 9,903 | 10,856 | 9,756 | 9,741 | 9,258 |
Egyéb cikkek, üzemanyagok | 17,272 | 17,002 | 19,904 | 19,813 | 19,743 |
Szolgáltatások | 28,865 | 28,894 | 27,793 | 28,374 | 27,949 |
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: árváltozás, infláció, KSH, fogyasztói kosár