A lakosság több mint felének nincs megtakarítása

Őrült spórolásba kezdtek a magyarok

Fotó: clipart.com
2022. november 10. Szinte a teljes lakosság megérzi az infláció emelkedését, és gyakorlatilag mindenki meg is húzta a nadrágszíjat már két hónappal ezelőtt – derült ki az OTP Öngondoskodási Index kutatásból. Elkezdődött a tartalékok felélése is, a jó hír viszont az, hogy ma többeknek van megtakarítása, mint egy évvel ezelőtt.

A hazai lakosság szinte minden tagja érzékeli a jelenlegi gazdasági bizonytalanság hatásait -  derül ki az OTP Bank által megrendelt Öngondoskodási Index kutatásból. A reprezentatív felmérés keretében szeptember közepén, személyesen megkérdezett 1500 válaszadó 95 százaléka érzékelte kiadásainak növekedését, 76 százaléka jelentős emelkedésről számolt be. Többek között ennek hatásaként a válaszadók több mint 90 százaléka valamilyen formában korlátozta is a kiadásait. A megkérdezettek 63 százaléka kényszerből kezdett spórolni, mert nem tudta már az eddigi kiadásait finanszírozni, 32 százaléknak azonban nem okozott nehézséget az árak emelkedése, mégis visszafogta a fogyasztást.

Hogyan spórolunk?

Akik a bőrükön érzik a nehézségeket, azoknak a döntő többsége visszafogja fogyasztását. Ugyancsak nagy részük lemond nagyobb anyagi jellegű tervekről. Negyedük plusz munka vállalásával próbálja kihúzni, és 13 százalék már feléli a tartalékait. Ez utóbbi egyelőre nem magas, de a felmérés még szeptember közepén készült, így az elmúlt két hónapban a nehézségek növekedésével emelkedhetett ez az arány.

Nőtt a tudatosság

Pozitív fejlemény, hogy a lakosság tudatosan reagál a bizonytalan helyzetre, meghatározott célokat szem előtt tartva kezdtek el spórolni, félretenni. A megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi helyzetben fontos megtakarítást képezni. A legfontosabb megtakarítása cél a váratlan helyzetre felkészülés (36 százalék), második helyen a gyermekek jövőjére takarékosodás van (31 százalék), harmadik helyen pedig a lakásfelújítás (21 százalék). Hátrébb sorolódott az autóvásárlásra, utazásra megtakarítás, és rossz hír, hogy csökkent a nyugdíjra spórolók aránya is.

-   Az OTP Öngondoskodási Index korábbi években mért eredményei évgyűrűként mutatják, hogy a hazai lakosság miként reagált az elmúlt bő évtized különböző gazdasági nehézségeire. Úgy tűnik, a lakosság a korábbi évek tapasztalatai alapján már tudatosan, tervezetten reagál a jelenlegi bizonytalan helyzetre. Ezért nőhetett egy év alatt 34-ről 37 pontra az Öngondoskodási Index értéke, ami a legnagyobb éven belüli pozitív elmozdulás a felmérés történetében – nyilatkozta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A pénzügyi tudatosság erősödését több további eredmény is alátámasztja. Az elmúlt három évben idén először kerültek többségbe azok a válaszadók, akik legalább a következő hónapra készítenek pénzügyi terveket, illetve amíg az elmúlt két évben a pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya stabilan 40 százalék volt, addig idén ez a szám 20 százalékkal, 48 százalékra emelkedett. Ez pozitív előrelépés, ugyanakkor a lakosság több mint felének továbbra sincs pénzpiaci megtakarítása. Ráadásul azt is látni kell, hogy a szeptemberben készült felmérés a megelőző egy évben történt elmozdulást jelzi.

Arra a kérdésünkre, hogy vajon a már most tapasztalható nehézségek hatására mit látunk majd egy év múlva, Kovács Antal azt válaszolta, hogy jelenleg elég masszív tömeg takarít meg. Aki pedig már mozdult a megtakarítás irányába, az lehet, hogy a nehézségek miatt nem, vagy kevesebbet takarít meg, de remélhetőleg nem élik majd fel a félretett összeget.

Az államtól várjuk a nyugdíjat

A pozitív változások ellenére ugyanakkor továbbra sincs előrelépés a nyugdíjparadoxon tekintetében, sőt romlott a helyzet. A többség továbbra is az államtól várja azt a nyugdíjat, amiből majd megélhet, az állam feladatának tartja ennek megoldását, ezzel egyidőben ugyanakkor az az általános vélemény, hogy a nyugdíjból nem lehet majd megélni. Mindössze a megkérdezettek 36 százaléka gondolja, hogy csak a nyugdíjból fog majd megélni, 31 százalék munkából származó bevételből gondolja majd kipótolni, 9 százalék egyéb jövedelemre számít, 20 százalék nem tudja, és 14 százalék számít még a befektetéseire.

Miközben azt láthatjuk, hogy a lakosság ugyanazt gondolja, mint az elmúlt években, hogy kevés lesz majd a nyugdíj a megélhetésre, a tavalyi 22 százalékkal szemben már csak 15 százalék tenne félre nyugdíjra, és 25-ről 46 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt nem vállalnák. A tavalyihoz hasonlóan 39 százalék mondta azt, hogy nem is képes nyugdíjra félretenni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok