Tíz évet értékelt Orbán Viktor
2020. február 17.
A miniszterelnök tulajdonképpen a teljes eddigi kormányzást értékelte úgy, hogy sikerült egyetlen szót sem ejtenie a forint gyengeségéről, az egészségügyről vagy érdemben az oktatásról. Öndicséret azonban hangzott el bőven
Sajátos politikai környezetben, élesedő kultúrharc, fokozódó sztrájkfenyegetések, az EU-val folytatott továbbra is bizonytalan kimenetelű küzdelmek közepette, rekordszintre gyengülő forint mellett, a Standard&Poor's hitelminősítő óvatosan optimista értékelését követően tartotta idei évértékelőjét vasárnap Orbán Viktor.
Orbán Viktor beszédében bejelentette: a kormány a héten klímavédelmi akciótervet fogadott el, megalkották azt a programot, amellyel elérik, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított villamos energia 90 százalékban széndioxidmentes legyen. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket és néhány egyéb konkrétumot a mellékelt táblázatban foglaltunk össze.
A miniszterelnöki beszéd a gazdaság helyzetéről szólva, szokás szerint, elért diadalok felsorolásából állt, a jövővel kapcsolatban mindössze néhány alig definiált kihívásról szólt. Nem kis büszkeséggel emlegette az elmúlt évtizedben elért, általánosan elismert erős növekedést, amit a sajátos magyar modellnek tulajdonított.
A miniszterelnök szerint, mivel a „Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatóak, kénytelenek voltunk újat csinálni". Nem tért ki sem aktuális problémákra, sem a szakemberek által – például az S&P múlt heti értékelésében is megfogalmazott – veszélyekre és bizonytalanságokra, amelyek részben éppen ennek az új útnak köszönhetők. A neves rating cég például, miközben elismerte „a kormány által alkalmazott, szokatlan politikák” eredményeit”, arra is rámutatott, hogy más intézkedések hátrányosan befolyásolhatják a hosszú távú növekedési teljesítményt, csökkentik a versenyt.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a német ipari termelés jelentős csökkenése ellenére a magyar 5 százalékkal nőtt – amit az S&P is lenyűgöző teljesítménynek tart. Intellektuális és gazdaságpolitikai kihívásnak nevezte, hogy 2020-ban képesek leszünk-e fejlődni, miközben az Unió gazdasága stagnál. Erőinket – folytatta – talán még évekig a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk. Ezzel kapcsolatban újabb adócsökkentéseket helyezett kilátásba. Hangsúlyozta, hogy az európai gazdaságok most ugranak fejest a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára alapuló új technológiájú világgazdasági rendbe. Ezzel kapcsolatban beszélt világhatalmi politikáról, versenyről, ám nem tért ki a megkövetelt új munkaerő-piaci képességekre.
Az oktatásról szólva korábban megemlítette: akik „gyepálják", lehetnének mértéktartóbbak, azok a szakemberek ugyanis, akik Magyarországon a világ legmodernebb gyárait működtetik, "mind a mi iskoláinkból és egyetemeinkről kerültek ki”. Arról nem szólt, hogy ők még nem a korszerűtlensége miatt közfelháborodást keltő új NAT alapján tanultak.
Az évértékelő beszédben Orbán Viktor kifejtette: az európai gazdaság, azon belül is leginkább az eurózóna térsége, egyszerűen megállt, és a magyar áruk 85 százaléka éppen ezekbe az országokba irányul. Az ő bajuk tehát a mi bajunk is - tette hozzá. Megerősítette azonban, hogy kitart az EU-val szemben folytatott konfrontatív politika mellett. Szerinte, ha Magyarországot, a magyar adórendszert, szociális rendszert, munkaerőpiacot „beleszabályozzák az európai egyesült államok gazdasági rendjébe", akkor a mi fejlődésünk is megáll. Arra nem tért ki, hogy reagál fejlődésünk az EU-források csökkentésére, esetleg teljes elapadására, noha általános vélemény szerint az elmúlt 10 év növekedése döntően az így érkező pénzeknek köszönhető.
A forint elmúlt hetekben felmutatott teljesítményét és a januári meglepő inflációs adatot tekintve meglehetősen meglepően hangzott, hogy csínján kell bánni az euró bevezetésével is, mert „ne üljünk fel olyan vonatra, amelyről nem tudjuk, hogy hová megy". A leértékelődő valuta ugyan egy bizonyos mértékig (van, aki szerint már elértük ezt a mértéket) valóban könnyíti az exportot, de nehezíti a lakosság életét, és rombolóan hat a hosszú távú gazdasági fejlődésre.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: növekedés, GDP, klímavédelem, akcióterv, családtámogatás, adó, Orbán Viktor
Összeszedtük, miket ígért meg a miniszterelnök
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
Sajátos politikai környezetben, élesedő kultúrharc, fokozódó sztrájkfenyegetések, az EU-val folytatott továbbra is bizonytalan kimenetelű küzdelmek közepette, rekordszintre gyengülő forint mellett, a Standard&Poor's hitelminősítő óvatosan optimista értékelését követően tartotta idei évértékelőjét vasárnap Orbán Viktor.
Orbán Viktor beszédében bejelentette: a kormány a héten klímavédelmi akciótervet fogadott el, megalkották azt a programot, amellyel elérik, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított villamos energia 90 százalékban széndioxidmentes legyen. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket és néhány egyéb konkrétumot a mellékelt táblázatban foglaltunk össze.
A miniszterelnök által bejelentett konkrét intézkedések | |||
---|---|---|---|
Terület | Intézkedés | Időpont | Megjegyzés |
Klímavédelem | |||
Illegális hulladéklerakók | Felszámolják | 2020. július 1-jétől | Úgy tűnik, ez eddig szándék híján maradhatott el |
Nájlon zacsik | Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását | Nem határozta meg | Több kereskedelmi lánc már maga is lépett |
Visszaváltás | Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását | Kereskedelmi kapacitás kell hozzá | |
Faültetés | Minden újszülött után tíz fát ültetnek | 2030-ig | Az ország erdővel borított területe 27 százalékra nőhet |
Elektromos járművek | Csak elektromos buszok állhatnak forgalomba | 2022-től | Támogatják még az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát |
Kkv | 32 mrd Ft támogatás megújuló energiára | 2022-ig | Minden bizonnyal jól járnak majd a NER-beli vállalkozások (Mészárosnak is egy csomó kkv-ja van már) |
Naperőművek | Meghatszorozzák a kapacitásukat | 2030-ig | |
Családtámogatás | |||
Szja-mentesség | A négygyerekes anyák után a háromgyerekesekre is kiterjedne | Majd talán egyszer | A már bevezetett mentesség 40 ezer családot érint |
Gyed | Az előző évi átlagkereset 70%-a helyett 100%-a lenne kapható | A felső határ (minimálbér kétszeresének 70 százaléka) eltörléséről nincs szó | |
Gyesen, gyeden levő anyák | Ingyenes nyelvvizsga és KRESZ-vizsga | A fiatalok ezt már megkapták | |
Pénzbeszedés | |||
Újabb állampapír | Zöld államkötvény | Nem határozta meg | Az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítják |
A miniszterelnök szerint, mivel a „Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatóak, kénytelenek voltunk újat csinálni". Nem tért ki sem aktuális problémákra, sem a szakemberek által – például az S&P múlt heti értékelésében is megfogalmazott – veszélyekre és bizonytalanságokra, amelyek részben éppen ennek az új útnak köszönhetők. A neves rating cég például, miközben elismerte „a kormány által alkalmazott, szokatlan politikák” eredményeit”, arra is rámutatott, hogy más intézkedések hátrányosan befolyásolhatják a hosszú távú növekedési teljesítményt, csökkentik a versenyt.
Adócsökkentés a növekedés lassulása ellen
A miniszterelnök kiemelte, hogy a német ipari termelés jelentős csökkenése ellenére a magyar 5 százalékkal nőtt – amit az S&P is lenyűgöző teljesítménynek tart. Intellektuális és gazdaságpolitikai kihívásnak nevezte, hogy 2020-ban képesek leszünk-e fejlődni, miközben az Unió gazdasága stagnál. Erőinket – folytatta – talán még évekig a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk. Ezzel kapcsolatban újabb adócsökkentéseket helyezett kilátásba. Hangsúlyozta, hogy az európai gazdaságok most ugranak fejest a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára alapuló új technológiájú világgazdasági rendbe. Ezzel kapcsolatban beszélt világhatalmi politikáról, versenyről, ám nem tért ki a megkövetelt új munkaerő-piaci képességekre.
Az oktatásról szólva korábban megemlítette: akik „gyepálják", lehetnének mértéktartóbbak, azok a szakemberek ugyanis, akik Magyarországon a világ legmodernebb gyárait működtetik, "mind a mi iskoláinkból és egyetemeinkről kerültek ki”. Arról nem szólt, hogy ők még nem a korszerűtlensége miatt közfelháborodást keltő új NAT alapján tanultak.
Az évértékelő beszédben Orbán Viktor kifejtette: az európai gazdaság, azon belül is leginkább az eurózóna térsége, egyszerűen megállt, és a magyar áruk 85 százaléka éppen ezekbe az országokba irányul. Az ő bajuk tehát a mi bajunk is - tette hozzá. Megerősítette azonban, hogy kitart az EU-val szemben folytatott konfrontatív politika mellett. Szerinte, ha Magyarországot, a magyar adórendszert, szociális rendszert, munkaerőpiacot „beleszabályozzák az európai egyesült államok gazdasági rendjébe", akkor a mi fejlődésünk is megáll. Arra nem tért ki, hogy reagál fejlődésünk az EU-források csökkentésére, esetleg teljes elapadására, noha általános vélemény szerint az elmúlt 10 év növekedése döntően az így érkező pénzeknek köszönhető.
A forint elmúlt hetekben felmutatott teljesítményét és a januári meglepő inflációs adatot tekintve meglehetősen meglepően hangzott, hogy csínján kell bánni az euró bevezetésével is, mert „ne üljünk fel olyan vonatra, amelyről nem tudjuk, hogy hová megy". A leértékelődő valuta ugyan egy bizonyos mértékig (van, aki szerint már elértük ezt a mértéket) valóban könnyíti az exportot, de nehezíti a lakosság életét, és rombolóan hat a hosszú távú gazdasági fejlődésre.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: növekedés, GDP, klímavédelem, akcióterv, családtámogatás, adó, Orbán Viktor
Kapcsolódó anyagok
- 2020.07.10 - Második hullám nélkül is 5 százalék lesz idén a visszaesés
- 2020.02.25 - Futószalagon jönnek az Orbán-gyerekek?
- 2020.02.22 - Kétezer cég trükközött az utalványokkal
- 2020.02.20 - Mitől lehet zöld a kötvény?
- 2020.02.16 - A nyugdíjasoknak 43 milliárdot kéne azonnal kapniuk
- 2020.02.14 - Ugrik a családi pótlék és az adókedvezmény a továbbtanulással
- 2020.02.10 - Megérkezett a kamatemelkedés!
- 2020.02.06 - Önként és dalolva adtunk ezermilliárdokat az államnak
- 2020.02.05 - Szja-mentesség mellé családi kedvezmény? Igen, lehetséges!
- 2020.01.24 - Forint: csak lefele vezet az út
További kapcsolódó anyagok