OTP-per: itt vannak a konkrétumok!

2012. április 28. A devizahitelek törlesztőrészleténél a középárfolyam 2010 végi kötelező alkalmazása az átlagos törlesztőket 100-900 forinttal csökkentette – derül ki az azenpenzem.hu adatbázisa alapján. Számításaink szerint a bankrendszert mintegy 50 milliárd forinttal terhelhetné meg, ha az OTP elleni ítéletet kiterjesztenék, de jogászok úgy vélik, nem a vételi árfolyammal kapcsolatos döntés a legjelentősebb pont.

Ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél – mondta ki a Szegedi Ítélőtábla jogerősen az OTP Bankkal szemben indított perben. A lakáscélú kölcsönök esetében egyébként a bankoknak 2010 decemberétől középárfolyamon kell számolni a devizában meghatározott törlesztőrészleteket. Adatainkból látszik, ez a rendelkezés a bevezetésekor is plasztikusan mutatta, mennyire térítették el a különböző bankok az árfolyamot.

Az új szabály egy átlagos törlesztőrészlettel rendelkező lakáscélú devizahitellel rendelkező ügyfélnek a Budapest Banknál havi szinten nagyságrendileg 100 forint megtakarítást jelentett. Az AXÁ-nál viszont a középárfolyam (szintén csak a lakáshiteleknél) közel két százalékos törlesztőrészlet-csökkenést eredményezett. Az MKB már megelőzte, sőt túl is teljesített a rendelkezést. A bank 2010. november 27-étől valamennyi konverziót igénylő hitelügylettel kapcsolatos tétel elszámolásakor saját közép- árfolyamát alkalmazza. A kedvezmény mértékét így itt nehezen lehetett számszerüsíteni.

A CIB-nél tavalyelőtt december 13-án a bank svájci frank deviza eladási árfolyama 217,95 forint volt, ehelyett kalkulálták a törlesztőket a 214,2 forintos középárfolyammal. A változás egy átlagos lakáshitelnél 900 forintos megtakarítást hozott. A Volksbanknál a tízmillió forint összegű 20 évre felvett euró alapú kölcsönnel 1,7 ezer forinttal javult az ügyfél pozíciója. Természetesen az OTP is átállt a középárfolyamra a törvény hatálybalépését követően. Itt azoknak az ügyfeleknek a havi terhe, akik még vételi árfolyam alkalmazása mellett vettek fel deviza alapú hitelt, közel egy százalékkal csökkent.

A bankok tehát – az új jogszabálynak megfelelően – az eladási árfolyamról a középárfolyamra álltak át a számításnál. Ez az új folyósítású kölcsönöknél (elméletben, hiszen a gyakorlatban a deviza jelzáloghitelezés a földhivatali bejegyzési tilalom miatt már 2010. júliusra megszűnt) lehetetlenné tette, hogy a devizahiteleken az árfolyam segítségével is plusz profitra tegyenek szert a pénzintézetek.
Százezrekkel nőhetett már felvételkor a tartozás
A devizahitelezés felfutásakor, 2004-ben egyébként – derül ki a rendelkezésünkre álló adatbázisból – annak, aki tízmillió forintnak megfelelő svájcifrank-kölcsönt vett fel, a tartozása élből akár a 10,3 millió forintot is meghaladhatta az eltérő árfolyamok miatt.  A kalkulációban megjelölt árfolyamok (különösen a vételi) szinte nem is hasonlítottak a bankok által közzétett hivatalos árfolyamokra. Akkoriban is akadt azonban kivétel, az MKB a lakáshiteleknél is a bank által meghirdetett devizavételi, illetve -eladási árfolyamokat alkalmazta. Az előbbi példánál maradva: az MKB ügyfele ebben az esetben „csak” 50 ezer forinttal indult nagyobb adóssággal annál, mint amennyit a szerződésben aláírt.

Amúgy természetesen az eladási és vételi árfolyamról is szó esett a szerződésekben, ezt az adósok aláírásukkal is tudomásul vették - az más kérdés, hogy hányan akadtak, akiknek ez valójában mondott is valamit. Az előbbi számítást, valamint a jegybanki adatokat figyelembe véve a mostani ítélet aligha okozna 50 milliárd forintnál nagyobb fizetési kötelezettséget a bankoknak (a lakossági törlesztést a devizahitelezés betiltása utáni tranzakciók negyedévi átlaga alapján, a korábbi állományi átlagokkal összevetve számítottuk ki nyolc évre, arra is ügyelve, hogy a vételi- és a középárfolyam között is volt legalább 1-2 százaléknyi a különbség).

A banküzemhez értő jogászok azonban úgy vélik, az ítéletben nem is ez a legnagyobb jelentőségű pont. A bíró ugyanis az indoklásban kifejtette: a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére. Ez pedig fogódzót jelenthet(ne) a többi, eddig teljesen sikertelen perben. Ezek a keresetek arra irányultak, hogy a bíróság mondja ki: tartalmában nem történt devizahitelezés. Óvnánk viszont mindenkit attól, hogy vérmes reményeket fűzzön az ilyen eljárásokhoz. Aminthogy a mostani ügy sem zárult még le. Az OTP már bejelentette, az Szegedi Ítélőtábla döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.  Nem lenne meglepő, ha a legnagyobb magyar bank sikerrel járna. Az aktuális törvények ugyanis lehetővé tették ezt az eljárást a bankoknak (nem véletlenül kellett törvénymódosítás a 2010 végi változtatáshoz). Ami pedig a deviza - nem deviza vitát illeti: ha az egyedi adósoknál nem is történt pénzmozgás (eleve egy banknál naivitás azt gondolni, hogy csomóban cipelt bankókkal intézik az ügyeket), az egyértelmű, hogy nyitott pozíciót nem tarthat egy bank.

Kapcsolódó anyagok