Öveket becsatolni, csúnya visszaesés közelít!
2022. szeptember 28. Miközben a magyar gazdaság idén várható növekedését a korábbinál magasabbra becsli a GKI, a gazdaságkutató cég jövőre 3,5 százalék körüli mélyrepülést prognosztizál. A fogyasztás még ennél is ütemesebben csökken, a beruházások visszaesése pedig kétszámjegyű lehet. A jegybank nem így gondolja.A GKI felülvizsgálta korábbi előrejelzését, amit – hangsúlyozta a gazdaságkutató – a 2022. második negyedévi, vártnál gyorsabb növekedés, a látványosan romló egyensúly, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, továbbá az évközi, 2023-ra is kiható, már meghozott és várható megszorítások indokoltak. A társaság idei növekedési előrejelzését 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte. A következő évet viszont igen borúsan látják. A Magyar Nemzeti Bank sem igazán tűnik optimistának, de azért ennél szebb képet vár (az MNB lépéseiről itt olvashat).
Prognózis (százalék) | ||||
---|---|---|---|---|
Megnevezés | 2022 | 2023 | ||
GKI | MNB | GKI | MNB | |
GDP | 4,5 | 3-4 | -3,5 | 0,5-1,5 |
Infláció | 14,5 | 13,5-14,5 | 16 | 11,5-14 |
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés |
A gazdaságkutató 2023-ra tehát már nem a korábbi 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizálja. Míg idén a fogyasztás 7,5 százalékkal emelkedhet, jövőre már 3,5-4 százalékos visszaesés várható, a beruházások pedig az idei stagnálás után kétszámjegyű mértékben csökkenhetnek. A munkanélküliség az idei 3,5 százalékra csökkenés után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lesz. Ha a korábbiból nem – tesszük már mi hozzá –, ebből mindenki érzékelheti, hogy munkahelyek kerülhetnek veszélybe.
A GKI szerint éves átlagban idén 385 forintos, jövőre 410 forintos euró-árfolyam várható. Az alapkamat szerintük 2022 végére 15 (ők sem hisznek tehát a kamatemelési ciklus leállításában), 2023 végére pedig 10 százalék körül lehet.
A GDP-arányos államháztartási hiány a jelenleg tervezettnél magasabb, 6,5, illetve jövőre 5 százalék körüli lesz, a GDP-arányos finanszírozási szükséglet pedig még az EU-transzferek kezdődő beérkezése esetén is vészesen magas, 5, illetve jövőre 3,5-4 százalék lesz. Ez szükségképpen a külföldi adósságállomány fenyegető mértékű emelkedését okozza. A kormányzat az EU jogállamisági követelményeit és a kényszerű megszorítást technikai kérdésként, az államközpontú magyar modell keretében végrehajtható feladatként értelmezi, így egyelőre a GKI szerint sem a versenyképességben (bármennyire is áhítozhat ilyesmire Matolcsy György, az MNB elnöke), sem a társadalompolitikában nem várható érdemi változás.Már látszanak a fenntarthatatlan gazdaságpolitika következményei
Az elmúlt öt negyedév gyors növekedésében nyilvánvalóan szerepe volt a Covid-járvány okozta válság miatti alacsony bázisnak, a helyreállításnak. De szerepe volt annak az erőltetetten élénkítő választási gazdaságpolitikának is, mely kifejezetten az áprilisi választások előtt kívánta csúcsra járatni a fogyasztást és a beruházásokat is. Mindez az egyensúly előre látható vészes romlásához, így gyorsuló inflációhoz, gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett. Ezt a tartósan eleve folytathatatlan gazdaságpolitikát az orosz-ukrán háború következtében nyáron megsokszorozódott gázár tette végképp fenntarthatatlanná.
A megszorítások első, fájdalmas, de makrogazdasági szempontból többnyire szükséges következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei már látszódnak. Az élelmiszerkereskedelem forgalma júniusban és júliusban már csökkent, az utóbbi hónapban több mint 3 százalékkal. A lakosság hitelfelvétele az első félévben még 10 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, júliusban viszont már 25 százalékkal kisebb. Az építőipari termelés az első öt hónapban 11,5 százalékkal nőtt, júniusban azonban 8 százalékkal csökkent. S bár júliusban 3 százalékkal újra nőtt a termelés, a szerződésállomány visszaesést vetít előre. Ez július végén nemcsak, hogy nem volt magasabb az egy évvel korábbinál, de az új szerződések június-júliusban már átlagosan 20 százalékkal elmaradtak az előző évitől.
Az MNB lépéseiről itt olvashat
Szerző: Azénpénzem
Címkék: prognózis, növekedés, GDP, infláció, fogyasztás, beruházás, GKI, recesszió, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2023.06.28 - GKI: jelentős forintgyengülés jön
- 2023.05.16 - Recesszióban az ország
- 2023.04.18 - Itt bizony nem lesz gazdasági növekedés
- 2023.02.14 - Várható volt: beütött a recesszió Magyarországon
- 2023.01.24 - A világ a kiberkockázattól retteg, a magyarok az energiaválságtól
- 2022.11.16 - Itt a visszaesés, amit leplezni igyekszik a kormány
- 2022.10.25 - MNB: marad az összes magas kamat
- 2022.10.25 - Hiába a béremelés, megeszi az infláció
- 2022.10.21 - Fordulat a munkaerőpiacon: már csökkentek a reálbérek
- 2022.10.20 - Nincs sok értelme megtartani a forintot
- 2022.10.14 - Durva lépésre szánta el magát az MNB, erre erősödött a forint
- 2022.10.13 - Januárban már 25 százalék lesz az infláció
- 2022.10.11 - Duplázódhat a WC-papír ára, de hiány nem lesz
- 2022.10.06 - Nagyon sok bolt zárhat be
- 2022.10.05 - Így foszt ki minket a kormány az inflációval
- 2022.10.03 - Tényleg annyit kapnak a nyugdíjasok, amennyi megilleti őket?
- 2022.10.02 - Ezért ennyire gyenge a forintunk
- 2022.09.30 - Orbán Viktor: jövőre is lesz 13. havi nyugdíj!
- 2022.09.28 - Most jönnek csak az igazán nehéz idők!
- 2022.09.14 - A rezsiemelés ennyivel tömi az állam és a szolgáltatók zsebét
- 2022.09.05 - Már nyáron megindult az árammal a takarékoskodás
- 2022.09.02 - Már az okostelefonok is megérzik a válságot
- 2022.08.29 - Nagyot esett a magyar gazdaságba vetett bizalom
- 2022.07.14 - Az év végére beüt a recesszió Magyarországon
További kapcsolódó anyagok