A termelési költségek átárazása zajlik

Öveket becsatolni, nekilódulhat a drágulás!

Az MNB alelnök elmondta
Fotó: youtube.com

2021. szeptember 22. Az infláció az őszi hónapokban tovább emelkedhet, novemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kalkulációja szerint akár a 6 százalékot is meghaladhatja a drágulás. A jegybank felfelé mutató inflációs kockázatokkal számol. Az iparcikkek árában is fokozatosan megjelenik a termelési költségek növekedése.

Mától az MNB döntése szerint a jegybanki alapkamat a korábbi 1,5 százalékról 1,65 százalékra emelkedett. Mint Virág Barnabás alelnök (a képen) a kamatdöntést követő tájékoztatón elmondta: a kamatemelések folytatódnak, „az inflációs kockázatokat övező kilátások változatlanul felfelé mutatnak”. Az MNB alelnöke arra is kitért, hogy a drágulás a korábban számítottnál tartósabban maradhat velünk.

Most az iparcikkek jönnek?

Az infláció a jegybank várakozásai szerint az őszi hónapokban tovább emelkedik. A drágulás mértéke az év hátralevő részében folyamatosan meghaladhatja az 5 százalékot. Novemberben akár 6 százalék fölé is mehet a mutató. Közben az előrejelzés szerint a mélyebb folyamatokat jelző maginfláció (amiből nemrégiben még a dohányáruk és a szesz is kikerült) is 4 százalék fölé kúszik.

A piaci szolgáltatások áremelkedése – jegyezte meg bíztatóan a jegybank – a nyáron már megállt. Ez pedig arra utalhat, hogy az átárazódások nagy része már befejeződött. Nem ez azonban a helyzet az ipari termékek esetében. A termelési költségek emelkedése fokozatosan jelenik meg az iparcikkek árazásában. Ez a folyamat most zajlik, sőt a következő hónapokban is folytatódik.

Lényeges a növekedési tényező is

Az inflációs jelentés előrejelzése szerint a drágulás üteme csökkenő pályára 2022 elejétől állhat. Mint hangsúlyozták: a jegybank a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások nem stabilizálódnak tartósan a jegybanki célon. Nem mellékes viszont, hogy közben a járvány negyedik hulláma miatt a gazdasági helyreállítást övező kockázatok emelkednek.

Kérdésre Virág Barnabás azt mondta, hogy a korábbi tapasztalatok szerint a drágulás elleni fellépésként nem működne az áfacsökkentés, a mérséklődő adóterhet ugyanis a kereskedők nem szokták érvényesíteni az árakban. Hangsúlyozta viszont, hogy ez fiskális döntés (vagyis nem az MNB,hanem a kormány asztala).

Az MNB a negyedik negyedévben a GDP emelkedésének lanyhulására számít a negyedik hullám megjelenése miatt. A magyar növekedés egyébként a jegybanki várakozás szerint 2021-ben 6,5-7 százalékos, 2022-ben pedig 5-6 százalékos lesz.

A vírus újabb támadása a növekedést, a magasabb bérnövekedés és a fogyasztás dinamikus bővülése viszont az árstabilitást veszélyezteti. Utóbbira kedvezőtlen hathat a tartósan magas külső inflációs környezet is. Mint Virág megemlítette: a jegybankok többsége (még?) nem lépett ringbe a drágulás letörése érdekében.

Az új jegybanki prognózisban a növekedési előrejelzést a jegybank felfelé, a 6,5-7,0 százalékos sávba emelte, ami inkább konzervatív előrejelzésnek tekinthető – mondta el az MTI-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Szerinte az MNB inflációs előrejelzése viszont megfelel a piaci konszenzusnak.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, árak, drágulás, MNB, növekedés, GDP