Minden területet elérnek
2018. december 10.
Több olyan törvénymódosítást is előszedett most a kormány, amelyektől az előző ciklusban kétharmad híján önként visszakozott. A számára nagy sikert hozott választási eredményeken felbuzdulva a korábbi elképzelésekre esetenként még rá is tesz egy lapáttal. Annyi törvényjavaslatot tárgyalnak a héten, hogy azokat szinte lehetetlen számba venni.
A NER alapjait sikerült lerakni, az szilárdnak, és tartósnak tűnik – mondta Orbán Viktor idén nyáron szokásos tusnádfürdői előadásában. Mint hozzátette: a következő négy év feladata a korszaképítés. Arról is beszélt, hogy új megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és nem titkolta azt sem, hogy ősztől nagy változások várhatóak. Mostanra kiderült, hogy a miniszterelnök – mint kormányon mindig – előre jelezte, mire számíthatunk.
A kultúra terén már sok minden végbement (ideértve a CEU elüldözését és a gender szakok tiltását is). A kormány november 13-án már elfogadta a kulturális tao-támogatás eltörléséről szóló módosítást, de még van tovább. Ezen a héten lesz a zárószavazás arról, hogy az Állami Operaház felújítását, valamint új műhelyházának és próbaközpontjának felépítését átadják az egész Liget-programot kezelő állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által alapítandó társaságnak; még az Operaház és műhelyei épületének, valamint az épülő új létesítmények ingatlanainak vagyonkezelési jogát is ez a projekttársaság kapja meg.
Nagyon sok más törvényjavaslatról is ezen a héten döntenek. Annyi módosítást tárgyalnak most meg, hogy azokat szinte lehetetlen számba venni. Néhány, a T. Ház előtt levő irományt az alábbi táblázatban foglaltunk össze.
Válogatásunk egyáltalán nem teljes (sőt még a jelzett törvénymódosítás összes részletére sem tér ki). Terítéken van még például a közlekedési törvények teljes átszabása, a honvédséggel kapcsolatos jogalkotás, a sporttörvény átalakítása, de hozzányúlnak az energetikai tárgyú előírásokhoz is, a takarékok rendszeréhez, és persze egészségügyi tárgyú változtatás is akad. Számos esetben – mint azt a táblázatban is jeleztük– a most elfogadandó jogszabályok sem mondanak sokat, az így felvázolt „héjakat” tetszőlegesen különböző rendeletekkel éppen aktuális kedve szerint töltheti ki a kormány.
Több olyan törvénymódosítást is előszedtek most, amelyektől az előző ciklusban kétharmad híján önként visszakoztak. A legtöbbet emlegetett, a hétvégi tüntetéseket is kiváltó javaslat rabszolgatörvényként híresült el. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azután olyan módosítót dolgozott ki, ami még tovább facsart a szorításon. E szerint több túlóra (önként vállalva – ami egy vicc, hiszen azt feltételezi, hogy egyenlő fél a munkaadó és a dolgozó, ami még most, a munkaerőhiányos időszakban sem mindenütt van így, a kedvezőtlenebbre forduló gazdasági környezetben pedig, ami ma esetleg még csak kivétel az általánossá is válhat) nem csak kollektív szerződés esetén lehet.
Régebbi tervet váltanak valóra a közigazgatási bíróságok bevezetésével. Ezzel kormányzati felügyelet alá kerülnek a közigazgatási perek, így az állam és az állampolgár között zajló jogviták is. Érzékelhetően úgy csinálnak, mintha az állam fennhatósága önmagában garanciát adna a magánszemélyek, fogyasztók számára, pedig ennek nyilvánvalóan az ellenkezője lehet az igaz. (A telefoncégeknek vagy a bankoknak tartozók is aggódhatnak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a legrosszabb, ha „kényszerhitelező” maga az állam.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: törvény, parlament, törvényjavaslat, kormányrendelet, jogalkotás
Parlamenti csúcsüzem: mindenki dühönghet valamin
Szakszervezeti tüntetés: lehetett volna nagyobb is
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
A NER alapjait sikerült lerakni, az szilárdnak, és tartósnak tűnik – mondta Orbán Viktor idén nyáron szokásos tusnádfürdői előadásában. Mint hozzátette: a következő négy év feladata a korszaképítés. Arról is beszélt, hogy új megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és nem titkolta azt sem, hogy ősztől nagy változások várhatóak. Mostanra kiderült, hogy a miniszterelnök – mint kormányon mindig – előre jelezte, mire számíthatunk.
A kultúra terén már sok minden végbement (ideértve a CEU elüldözését és a gender szakok tiltását is). A kormány november 13-án már elfogadta a kulturális tao-támogatás eltörléséről szóló módosítást, de még van tovább. Ezen a héten lesz a zárószavazás arról, hogy az Állami Operaház felújítását, valamint új műhelyházának és próbaközpontjának felépítését átadják az egész Liget-programot kezelő állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által alapítandó társaságnak; még az Operaház és műhelyei épületének, valamint az épülő új létesítmények ingatlanainak vagyonkezelési jogát is ez a projekttársaság kapja meg.
Nagyon sok más törvényjavaslatról is ezen a héten döntenek. Annyi módosítást tárgyalnak most meg, hogy azokat szinte lehetetlen számba venni. Néhány, a T. Ház előtt levő irományt az alábbi táblázatban foglaltunk össze.
Ezekről (is) szavaznak, illetve végszavaznak a héten | |||
---|---|---|---|
Téma | Javaslat címe (száma*) | Tartalom | Megjegyzés |
Jogalkotás átszabása | A közigazgatási bíróságokról (3353) | Az indoklás szerint "méltányos egyensúlyt kell teremteni az egyéni és a közérdek között" | Megkettőzik és részben kormányzati felügyelet alá helyezik az igazságszolgáltatás hazai rendszerét |
Rabszolgatörvény | A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosítása (3628) | Erről részletesebben itt írtunk | A törvényalkotási bizottság még keményített a szövegen, már kollektív szerződés sem kellene az „önként vállalt" túlmunkához |
NET program megszüntetése | A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról (3604) | A javaslatról részletek itt olvashatóak | Legutóbbi módosítás szerint "idő- és költséghatékonysági" okból a még vehető lakásoknál eltörölnék az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető ingatlanokra vonatkozó tiltást, sok részlet kormányrendeletekből (erről már hoztak nyilvánosságra részleteket) derül majd ki |
Könnyebb lesz a nyugdíjasok végrehajtása | Egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról (3127) | Erről részletesebben itt írtunk | Legutóbbi módosítás szerint az ismeretlen helyen tartózkodó személyt tartásra képtelennek kell tekinteni, a "hosszabb idő", amíg a megtérülést elvárják, 12 hónap |
A Balaton beépítése | Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről (3613) | Erről a 24.hu a „kormány és Gulyás Gergely mondja majd meg, mit lehet a Balaton partján” címen számolt be | Kormányrendeletek határozhatnak majd meg sok mindent |
Nagy Testvér | Egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról (2930) | Benne van egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve (még más is, ami korábbi cikkünkből szintén kiderül) | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője éles kritikát fogalmazott meg |
* a száma alapján a parlament honlapján megkereshető a hivatkozott javaslat |
Válogatásunk egyáltalán nem teljes (sőt még a jelzett törvénymódosítás összes részletére sem tér ki). Terítéken van még például a közlekedési törvények teljes átszabása, a honvédséggel kapcsolatos jogalkotás, a sporttörvény átalakítása, de hozzányúlnak az energetikai tárgyú előírásokhoz is, a takarékok rendszeréhez, és persze egészségügyi tárgyú változtatás is akad. Számos esetben – mint azt a táblázatban is jeleztük– a most elfogadandó jogszabályok sem mondanak sokat, az így felvázolt „héjakat” tetszőlegesen különböző rendeletekkel éppen aktuális kedve szerint töltheti ki a kormány.
Több olyan törvénymódosítást is előszedtek most, amelyektől az előző ciklusban kétharmad híján önként visszakoztak. A legtöbbet emlegetett, a hétvégi tüntetéseket is kiváltó javaslat rabszolgatörvényként híresült el. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azután olyan módosítót dolgozott ki, ami még tovább facsart a szorításon. E szerint több túlóra (önként vállalva – ami egy vicc, hiszen azt feltételezi, hogy egyenlő fél a munkaadó és a dolgozó, ami még most, a munkaerőhiányos időszakban sem mindenütt van így, a kedvezőtlenebbre forduló gazdasági környezetben pedig, ami ma esetleg még csak kivétel az általánossá is válhat) nem csak kollektív szerződés esetén lehet.
Régebbi tervet váltanak valóra a közigazgatási bíróságok bevezetésével. Ezzel kormányzati felügyelet alá kerülnek a közigazgatási perek, így az állam és az állampolgár között zajló jogviták is. Érzékelhetően úgy csinálnak, mintha az állam fennhatósága önmagában garanciát adna a magánszemélyek, fogyasztók számára, pedig ennek nyilvánvalóan az ellenkezője lehet az igaz. (A telefoncégeknek vagy a bankoknak tartozók is aggódhatnak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a legrosszabb, ha „kényszerhitelező” maga az állam.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: törvény, parlament, törvényjavaslat, kormányrendelet, jogalkotás
Kapcsolódó anyagok
- 2019.01.10 - Az európai szakszervezet is aggódik a rabszolgatörvény miatt
- 2018.12.12 - Megugrott az üzemi balesetek miatti táppénz
- 2018.12.04 - Ugorhat a rendkívüli munkaidő bérpótléka is
- 2018.11.29 - Fillérekért szerezhetők majd meg az eszközkezelős lakások?
- 2018.11.28 - Ennyit ér egy eszközkezelős lakás
- 2018.11.22 - Eszközkezelős lakások: sok a kérdőjel
- 2018.11.21 - Sunyin visszahoznák a rabszolgamunkás passzust
- 2018.11.06 - Könnyebb lesz a nyugdíjasok végrehajtása
- 2018.07.23 - Nem mindenkit sújt egyformán a cafeteria legyalulása
További kapcsolódó anyagok