Pénzmosás: fontos adatbázis, ami nincs

2017. szeptember 28. Nem létező adatbázisba kell adatokat feltölteniük szolgáltatóknak a hét végéig – hívja fel a figyelmet egy ügyvédi iroda. Szerintük az uniós előírás emellett még több sebből is vérzik.

Egy olyan adatbázisba kell a bankoknak, bankoknak, könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, ügyvédeknek szeptember 30-ig feltölteni adatok sorát, ami még nem létezik – derül ki a Jalsovszky ügyvédi iroda figyelmet felhívó közleményéből. Az EU valamennyi tagállama által vezetett központi nyilvántartáscélja az lenne, hogy az információk az Unión belül összeérjenek, és kölcsönösen felhasználhatók legyenek. Egy vállalkozást nem is kell majd többször azonosítani: ha az egyszer talán mégis létrejövő központi adatbázisban már szerepel, az ott szereplő adatokat minden további szolgáltató elfogadhatja.
 Az adóhatóság (NAV) által kiadott tájékoztató szerint – mint arról az adozona.hu írt – tekintettel arra, hogy a szabályzat átdolgozásához szükséges minisztériumi rendeletet (Útmutató) még nem tették közzé, a szolgáltatók a belső szabályzatot a rendelet megjelenését követően dolgozzák át, és ennek megtörténtéről csak ezt követően tájékoztassák a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát.
Az EU-s előírás nyomán a nyáron hatályba lépett pénzmosási törvény szerint a cégek 25 százalékos többséggel rendelkező tulajdonosok adatairól lenne szó. Azt nem tudni azonban még, hogy az adatbázishoz pontosan ki és milyen feltétellel férhet majd hozzá, ahogyan azt sem, hogy az adatbázist az Unió hatóságai milyen céllal és milyen területen használják fel a jövőben.

Amíg pedig az adatbázis nem jön létre, a szolgáltatók az információkat összegyűjthetik ugyan, de kérdéses, hogy mi lehet a sorsuk? Ugyanazt az információt ráadásul egyszerre több szolgáltatónál is rögzíteni kell, ami nemcsak felesleges átfedést, hanem esetleges eltérésükből eredő komplikációkat is jelenthet.

Előfordulhat emellett – jegyzik meg a jogászok – az is, hogy egy bonyolult szervezeti struktúra részét képező leányvállalat, információ hiányában, nem lesz képes hiteles információt adni a tényleges tulajdonosáról. Márpedig a tartalmilag helytelen nyilatkozat adása büntetőjogi felelősséghez is vezethet, még akkor is, ha gondatlanságból kerül sor rá. Nem minden vállalatvezető számára lehet megnyugtató az a megoldás sem, hogy 25 százalékos tulajdonos hiányában a jogszabály végső soron a vezető tisztségviselőket minősíti tényleges tulajdonosoknak. Várhatóan sokan nem örülnek majd, ha nevüket feltüntetik egy, a teljes Uniót átszelő adatbázisban.

Szerző: LG
Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok