Most érdemes rövid és hosszú távra is félretenni

Pénzt kapunk az államtól, ha gondoskodunk magunkról

2020. december 14. Az elmúlt hónapokban felértékelődött az öngondoskodás szerepe a koronavírus-járvány okozta gazdasági bizonytalanság miatt. Nőtt a megtakarítási hajlandóság azok körében, akik félre tudnak tenni. Az alacsony kamatkörnyezetben ugyanakkor érdemes kihasználni, hogy az állam az adónk 20 százalékával is támogatja, ha félreteszünk a nyugdíjas éveinkre vagy az egészségünkre.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság mindennél jobban megmutatta, mennyire fontos, hogy anyagilag ne kerüljünk kiszolgáltatott helyzetbe. Az öngondoskodás szerepe felértékelődött, egyre többen gondolják át, mit tehetnek az anyagi biztonságuk érdekében. A bizonytalanság felhívta a figyelmet a pénzügyi vésztartalékok fontosságára, de a hosszabb távú megtakarítás is előtérbe került, megnőtt a pénzügyi tervezés iránti igény is.

Bár az elmúlt hónapokban a járvány hatására a háztartások harmadának romlott az anyagi helyzete, a lakosság egy része továbbra is képes megtakarítani. Évek óta tartó tendencia, hogy egyre többen készpénzben tesznek félre; újabb és újabb rekordokat dönt a készpénzállomány, és a lekötetlen betétek is csúcsra járnak. Emiatt szeptember végén már több mint 13 ezer milliárd forint hevert parlagon.

Érdemes megtakarítani

A lekötetlen pénz és a készpénz az infláció miatt csak veszít az értékéből. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben ugyanakkor alaposan felértékelődik az a támogatás, amelyet az állam nyújt a megtakarításainkra. Az önkéntes pénztárakba befizetett pénz 20 százalékát, legfeljebb évi akár 150 ezer forintot adó-visszatérítés formájában visszaigényelhetünk a befizetett személyi jövedelemadóból. Így a teljes keretet évi 750 ezer forintos befizetéssel lehet kihasználni.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba befizetett összeg után járó adó-visszatérítéssel az állam a nyugdíjcélú megtakarításokat ösztönzi, míg az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakban megtakarított összeg támogatásával az egészségcélú és önsegélyező kiadásainkhoz járul hozzá. Míg az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésünk hosszú távú megtakarítás, elsődleges célja a nyugdíjas évek anyagi biztonsága és az életszínvonal emelése, az egészségpénztárba befizetett pénzből (és az adó-visszatérítésből is) azonnal költhetünk.

Ugyanakkor az egészségpénztárakban is lehet éveken át gyűjteni a pénzt, sőt további 10 százalékos adójóváírás jár a 2 évre lekötött pénzre. Fontos tudni, hogy az egész család (szülők, nagyszülők, gyerekek) szükségleteinek fedezésére használható akár egyetlen egészség- és önsegélyező pénztári tagság, amelyből a megkötések mellett az amúgy is szükséges egészségcélú költségek széles körét lehet fedezni.

Most érdemes befizetni

A 150 ezer forintos maximális adó-visszatérítés a kétfajta pénztár után együttesen él, ugyanakkor a kihasználásához szükséges 750 ezer forintos befizetést az emberek többsége nem engedheti meg magának. Az öngondoskodást azonban kisebb összeggel is érdemes megkezdeni. A pénztáraknál már 5 ezer forintos havi díjjal is el lehet kezdeni megtakarítani, de lehetőség van arra is, hogy amikor nagyobb összeg rendelkezésre áll, ezen felül is befizessenek a tagok a számlájukra eseti jelleggel.

Mivel az adó-visszatérítés mindig az adott évben befizetett pénz után jár, érdemes évente kihasználni, és még decemberben is elindítani a pénztári megtakarítást, vagy a már meglévő egyéni számlára befizetni. Ráadásul a pénztári hozam adómentes. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás esetén 10 éves várakozási idő után már lehet kifizetést igényelni, és a hozamhoz adómentesen hozzáférhetünk. A pénztártagoknak nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a cafeteria 2019-es átalakítását követően a munkáltatói tagdíjátvállalás és az adomány is bérként adózik, azonban ezután a befizetés után is igénybe lehet venni az adó-visszatérítést.

Már sokan meglépték

Az önkéntes pénztárak fontos szerepet töltenek be az öngondoskodásban. A pandémiás helyzet ellenére a harmadik negyedévben az egyéni befizetések és az összvagyon is növekedett mind a nyugdíj-, mind az egészségpénztárakban – adta hírül a napokban az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma a tavalyi visszaesést követően növekedésnek indult, 2020. szeptember végére egymillió-negyvenhétezre nőtt. Az egy főre jutó átlagvagyon 3,3 százalékkal 1,37 millió forintra emelkedett.

Az egészségpénztárak taglétszáma szeptember végére 929 ezerre nőtt, a tagok átlagos számlaegyenlege 61,45 ezer forintra bővült. A tapasztalatok szerint a befizetések jelentős része, mintegy 40 százaléka az utolsó negyedévben érkezik mind az egészség-, mind a nyugdíjpénztárakba.

A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta

Szerző: L.J.
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok