Nem is annyira abszurd az európai kezdeményezés?
2014. január 12.
Magyarországról tegnap estig több mint 12 ezren, az egész Európai Unióból mintegy 240 ezren írták alá a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló Európai Polgári Kezdeményezést. Az elképzelést a magyar viszonyokra adaptáló LÉT elnevezésű független szakértői munkacsoport tegnap konferenciát rendezett a Kossuth klubban a kérdésről.
Az Európai Unió 28 államából legalább 7 polgárainak, összesen egymillió, ebből Magyarországon – ha a hét között van – a kiosztott kvóta szerint minimálisan 16500 aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló Európai Polgári Kezdeményezéssel. A kezdeményezés célja, hogy minden állampolgárnak alanyi jogon juttasson az állam a tisztes megélhetéshez elegendő alapjövedelmet.
Mint a kezdeményezők írják, ...”ma az ésszerűsítés és az emberi munkaerő kiváltása a cél, ezért a cégtulajdonosoknak nem áll érdekében új munkahelyeket létesíteni. Az emberi munkaerő drága, sok járulékos költséggel jár. A gépi munkaerő, a kezdeti befektetést leszámítva, adó és járulékmentes. A gép nem megy szülni, a gép nem kér jutalmat, a gépnek nem kell túlórapénzt fizetni. Az embernek igen. ... Ha az embereknél nem marad, vagy alapvetően nincs elég jövedelem, akkor nem képesek fogyasztani, tehát a gazdaság lelassul, az adóbevételek elmaradnak.” Ebből az ördögi körből való kitöréshez látnak lehetőséget a feltétel nélküli alapjövedelemben, amit a munkabért terhelő adók és járulékok helyett a fogyasztáson, az árukon, a tőkeműveleteken, és az extrém nagy vagyonok megadóztatásával lehetne finanszírozni, ezzel fenntartva a gazdaság egészséges működéséhez szükséges fogyasztási keresletet. (Az európai kezdeményezésről bővebben itt olvashat.)
Magyarországon tavaly Szili Katalin nyújtott be határozati javaslatot a parlamentnek a feltétel nélküli alapjövedelemről, az MSZP pedig társadalmi vitát javasolt a kérdésről.
A szakértőkből álló LÉT munkacsoport tegnap rendezett konferenciát a feltétel nélküli alapjövedelem hazai bevezetéséről, miután kidolgozta a magyarországi adaptáció részleteit, amit létpénznek neveztek el (a teljes részletes, számításokkal alátámasztott modell háttéranyaga itt olvasható). Szerintük a gyerekek 25 ezer, felnőttek 50 ezer, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot kapnának havonta, ami a költségvetésből finanszírozható lenne. Ezzel lényegében - történelmében először - Magyarországon megszűnne a nincstelenség.
Bánfalvi István szociálpolitikus, a munkacsoport vezetője az MTI tudósítása szerint felhívta a figyelmet, hogy az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani. Fel kellene számolni az annál kisebb összegű támogatásokat, míg az afölöttiek néhány kivétellel ennyivel csökkennének. Modelljük szerint az alapjövedelem beépülne a bérekbe.
Ferge Zsuzsa szociológus azt mondta, ő 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja még akkor is, ha annak egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná, és földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának jövedelme csökkenne (mint a részletes anyagból kiderül: ők a legtehetősebbek közül kerülnek ki). A szakember szerint az elmúlt két évtizedben Magyarországon nem volt valódi politikai akarat a felzárkóztatásra, és a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát elkötelezettséget erre. Felhívta a figyelmet, hogy 5-8 százalékos a reménytelen mélyszegénységben élők aránya. Úgy véli, az alapjövedelem bevezetése, társadalmi elfogadása előkészítéseként a jelenlegi ellátások, illetve az alacsony bérek emelése lehetne a megfelelő út.
Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök is azt gondolja, hogy az alapjövedelem bevezetése megállítaná a magyar társadalom széthullását, és történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. Azonban (Fergéhez hasonlóan) fenntartásokat is megfogalmazott. Ő egyebek mellett azt fejtegette, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha az így kapott pénz és a nettó minimálbér között 50-60 ezer forint a különbség. Szerinte a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni a bevezetését.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: alapjövedelem, LÉT, munkacsoport, létminimum, pénz alanyi jogon, Európai Unió
Pénzt mindenkinek! Gyűjtik az aláírásokat
Fotó: Azénpénzem
Az Európai Unió 28 államából legalább 7 polgárainak, összesen egymillió, ebből Magyarországon – ha a hét között van – a kiosztott kvóta szerint minimálisan 16500 aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló Európai Polgári Kezdeményezéssel. A kezdeményezés célja, hogy minden állampolgárnak alanyi jogon juttasson az állam a tisztes megélhetéshez elegendő alapjövedelmet.
Mint a kezdeményezők írják, ...”ma az ésszerűsítés és az emberi munkaerő kiváltása a cél, ezért a cégtulajdonosoknak nem áll érdekében új munkahelyeket létesíteni. Az emberi munkaerő drága, sok járulékos költséggel jár. A gépi munkaerő, a kezdeti befektetést leszámítva, adó és járulékmentes. A gép nem megy szülni, a gép nem kér jutalmat, a gépnek nem kell túlórapénzt fizetni. Az embernek igen. ... Ha az embereknél nem marad, vagy alapvetően nincs elég jövedelem, akkor nem képesek fogyasztani, tehát a gazdaság lelassul, az adóbevételek elmaradnak.” Ebből az ördögi körből való kitöréshez látnak lehetőséget a feltétel nélküli alapjövedelemben, amit a munkabért terhelő adók és járulékok helyett a fogyasztáson, az árukon, a tőkeműveleteken, és az extrém nagy vagyonok megadóztatásával lehetne finanszírozni, ezzel fenntartva a gazdaság egészséges működéséhez szükséges fogyasztási keresletet. (Az európai kezdeményezésről bővebben itt olvashat.)
A javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet, és ennek révén ennyi többletkeresletet hozna a gazdaságnak. A sajtóban és a részletes anyagban is szerepel az a brutális összeg (5100 milliárd forint évente), amibe az egész kerülne. A szisztéma alapján persze ez nem valóságos többletkiadás, hanem a teljes összeg. Ez a LÉT számításai alapján fedezhető részben új – a korábbiaknál kisebb összegű – terhekből, valamint a létpénznél alacsonyabb összegű szociális transzferek megszüntetéséből és más költségvetési kiadásokból származó megtakarításokból.
Az aláírók száma tegnap estig az EU-ból majdnem 240 ezer, nálunk a kvóta 72 százaléka teljesült, mivel több mint 12 ezren már csatlakoztak. A legtöbb aláíró eddig Németországból (36574, a kvóta majdnem fele), a legkevesebb Ciprusról (103, a kvóta alig több mint két százaléka) érkezett.A szisztéma földcsuszamlásszerű változást hozna
Magyarországon tavaly Szili Katalin nyújtott be határozati javaslatot a parlamentnek a feltétel nélküli alapjövedelemről, az MSZP pedig társadalmi vitát javasolt a kérdésről.
A szakértőkből álló LÉT munkacsoport tegnap rendezett konferenciát a feltétel nélküli alapjövedelem hazai bevezetéséről, miután kidolgozta a magyarországi adaptáció részleteit, amit létpénznek neveztek el (a teljes részletes, számításokkal alátámasztott modell háttéranyaga itt olvasható). Szerintük a gyerekek 25 ezer, felnőttek 50 ezer, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot kapnának havonta, ami a költségvetésből finanszírozható lenne. Ezzel lényegében - történelmében először - Magyarországon megszűnne a nincstelenség.
Bánfalvi István szociálpolitikus, a munkacsoport vezetője az MTI tudósítása szerint felhívta a figyelmet, hogy az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani. Fel kellene számolni az annál kisebb összegű támogatásokat, míg az afölöttiek néhány kivétellel ennyivel csökkennének. Modelljük szerint az alapjövedelem beépülne a bérekbe.
Ferge Zsuzsa szociológus azt mondta, ő 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja még akkor is, ha annak egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná, és földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának jövedelme csökkenne (mint a részletes anyagból kiderül: ők a legtehetősebbek közül kerülnek ki). A szakember szerint az elmúlt két évtizedben Magyarországon nem volt valódi politikai akarat a felzárkóztatásra, és a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát elkötelezettséget erre. Felhívta a figyelmet, hogy 5-8 százalékos a reménytelen mélyszegénységben élők aránya. Úgy véli, az alapjövedelem bevezetése, társadalmi elfogadása előkészítéseként a jelenlegi ellátások, illetve az alacsony bérek emelése lehetne a megfelelő út.
Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök is azt gondolja, hogy az alapjövedelem bevezetése megállítaná a magyar társadalom széthullását, és történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. Azonban (Fergéhez hasonlóan) fenntartásokat is megfogalmazott. Ő egyebek mellett azt fejtegette, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha az így kapott pénz és a nettó minimálbér között 50-60 ezer forint a különbség. Szerinte a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni a bevezetését.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: alapjövedelem, LÉT, munkacsoport, létminimum, pénz alanyi jogon, Európai Unió
