Tovább árad a pénz a magánkasszákból az államhoz
2016. október 19.
Úgy tűnik, több olyan magánnyugdíjpénztári (manyup) tag is jogi eljárásra szánta el magát, aki bár az idén jogosulttá válik, a kormányzat miatt nem tud hozzájutni megtakarításához. Alighanem a szabályozás tehet arról is, hogy idén az első félévben majdnem 800 tag 1,14 milliárdja landolt az államnál.
Nem csak a magánnyugdíjpénztárak mellett kitartó tagok, hanem alighanem mindenki emlékszik a szektor „államosítására”, az állami tb-be visszalépés kényszerítésére. A tagság alaposan megcsappant, de még ezzel sem érte be a kormányzat. A 2014-es törvénymódosítás miatt be kell zárni azt a kasszát, amelynél a tagdíjfizetési arány nem éri el a hetven százalékot. Tavaly többen fordultak emiatt az Alkotmánybírósághoz (Ab).
Az Ab viszont kimondta: „nem állapítható meg az indítványozó érintettsége akkor, ha a támadott jogszabályi rendelkezés az indítványozóval szemben nem került alkalmazásra, vagy annak hatályosulása őt közvetlenül nem érintette”. Visszautasították tehát az indítványokat. Egyben egységesítve (az erről szóló irat teljes terjedelmében itt olvasható). Jelezték, hogy minden esetben így járnak el, ha a támadott jogszabályi rendelkezés olyan jogosultságot vagy kötelezettséget szabályoz, amelynek jövőbeni alkalmazása merül csak fel az indítványozóval szemben, így a jogsérelem is csak a jövőben következhet be.
A manyupok egyébként nagyon sikeresen vették ezt az akadályt. Akkor és azóta is. Például a Budapest már minden tagját a 2017-es befizetésekre szólítja fel, az idei év ugyanis teljes egészében megvan. A Horizont jelenleg 78 százaléknál áll. Ez a szabályozás (és a magánkasszák sikeres erőfeszítése) annak tükrében is meglehetősen furcsa, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok fele (!) nem fizet tagdíjat, vagyis ott a 70 százalék helyett csak 50 százalék teljesül.
Nem csak a fizetési aránnyal próbálták kinyírni a manyupokat. A jogalkotóknak sikerült egy csiki-csuki helyzetet létrehozniuk: a nyugdíjba menő tagoknak a kasszák csak járadékot fizethetnek, de a járadékszolgáltatás tulajdonképpen lehetetlen. (Erről részletesen itt írtunk). Az idén pedig még tovább facsartak a szabályokon: 2016. július 1-jétől a korábban a járulékszolgáltatáshoz előírt 100 milliós saját tevékenységi tartalékot tulajdonképpen a duplájára emelték.
Az elkötelezett pénztártagok az idén kérték olyan 1953-as születésű hölgy vagy úr (vagy a 40 év jogosultsági idővel idén nyugdíjba menő nő) jelentkezését, aki érintettséggel nyújthat be alkotmányjogi panaszt. (Erre a hatályba lépést követően 180 napig, vagyis tulajdonképpen csak az idén van lehetőség.) A felhívás sikeres lett, így alkotmányjogi panaszra, de esetleg perindításra is sor kerülhet.
A PGA maga is azt írta le, hogy a törvény változásaira (sorolják is: a garancia a 2010. október 31-ig befizetett tagdíjakra az ezekből képződött, hozammal növelt egyéni követelésekre korlátozódik; megszűnik a hozamgarancia; megváltozik a pénzári járadékszolgáltatás rendszere) tekintettel kockázati növekedésről nagy valószínűséggel nem kell beszélni.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, magánnyugdíj, manyup, szabályozás, MNB, Alkotmánybíróság
Perelnek a hoppon maradó nyugdíjasok
Az Ab épülete: újabb beadvány érkezhet ide
Fotó: Nyíri András
Fotó: Nyíri András
Nem csak a magánnyugdíjpénztárak mellett kitartó tagok, hanem alighanem mindenki emlékszik a szektor „államosítására”, az állami tb-be visszalépés kényszerítésére. A tagság alaposan megcsappant, de még ezzel sem érte be a kormányzat. A 2014-es törvénymódosítás miatt be kell zárni azt a kasszát, amelynél a tagdíjfizetési arány nem éri el a hetven százalékot. Tavaly többen fordultak emiatt az Alkotmánybírósághoz (Ab).
Az Ab viszont kimondta: „nem állapítható meg az indítványozó érintettsége akkor, ha a támadott jogszabályi rendelkezés az indítványozóval szemben nem került alkalmazásra, vagy annak hatályosulása őt közvetlenül nem érintette”. Visszautasították tehát az indítványokat. Egyben egységesítve (az erről szóló irat teljes terjedelmében itt olvasható). Jelezték, hogy minden esetben így járnak el, ha a támadott jogszabályi rendelkezés olyan jogosultságot vagy kötelezettséget szabályoz, amelynek jövőbeni alkalmazása merül csak fel az indítványozóval szemben, így a jogsérelem is csak a jövőben következhet be.
Egyik kassza már 2017-re gyűjt
A manyupok egyébként nagyon sikeresen vették ezt az akadályt. Akkor és azóta is. Például a Budapest már minden tagját a 2017-es befizetésekre szólítja fel, az idei év ugyanis teljes egészében megvan. A Horizont jelenleg 78 százaléknál áll. Ez a szabályozás (és a magánkasszák sikeres erőfeszítése) annak tükrében is meglehetősen furcsa, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok fele (!) nem fizet tagdíjat, vagyis ott a 70 százalék helyett csak 50 százalék teljesül.
Nem csak a fizetési aránnyal próbálták kinyírni a manyupokat. A jogalkotóknak sikerült egy csiki-csuki helyzetet létrehozniuk: a nyugdíjba menő tagoknak a kasszák csak járadékot fizethetnek, de a járadékszolgáltatás tulajdonképpen lehetetlen. (Erről részletesen itt írtunk). Az idén pedig még tovább facsartak a szabályokon: 2016. július 1-jétől a korábban a járulékszolgáltatáshoz előírt 100 milliós saját tevékenységi tartalékot tulajdonképpen a duplájára emelték.
Érintettek is adják a nevüket
Az elkötelezett pénztártagok az idén kérték olyan 1953-as születésű hölgy vagy úr (vagy a 40 év jogosultsági idővel idén nyugdíjba menő nő) jelentkezését, aki érintettséggel nyújthat be alkotmányjogi panaszt. (Erre a hatályba lépést követően 180 napig, vagyis tulajdonképpen csak az idén van lehetőség.) A felhívás sikeres lett, így alkotmányjogi panaszra, de esetleg perindításra is sor kerülhet.
A kezdeményezést erősítheti, hogy alighanem a szabályozás tehet arról is, hogy az idén az első félévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint majdnem 800 tag 1,14 milliárdja landolt az államnál. Már júliusra 58,4 ezer alá olvadt a manyup-tagok száma.
Az egyik tagnak – mint a Facebookon is közzétette – közérdekű adatigénylés nyomán, de csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását kilátásba helyezve sikerült hozzájutni a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) 2015. évi beszámolójához. Ebből szerinte az derül ki, hogy a „mára gyakorlatilag funkciótlanná vált szervezet több mint 600 millió forint vagyon tetején ül”, miközben a saját tevékenységi tartalék szintén százmilliós nagyságrendű biztosításának kötelezettsége teszi gyakorlatilag lehetetlenné, hogy a pénztárak járadékszolgáltatást nyújtsanak.A PGA maga is azt írta le, hogy a törvény változásaira (sorolják is: a garancia a 2010. október 31-ig befizetett tagdíjakra az ezekből képződött, hozammal növelt egyéni követelésekre korlátozódik; megszűnik a hozamgarancia; megváltozik a pénzári járadékszolgáltatás rendszere) tekintettel kockázati növekedésről nagy valószínűséggel nem kell beszélni.
A magánnyugdíjpénztárak adatait és a 2015-ös hozamokat itt találja
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, magánnyugdíj, manyup, szabályozás, MNB, Alkotmánybíróság
Kapcsolódó anyagok
- 2017.10.30 - Mennyit ér most a magánnyugdíj?
- 2017.10.27 - Ab: a közalkalmazottak munka mellett jogosan nem kaphatnak nyugdíjat
- 2017.05.21 - Ki az, aki túl öreg a pénzügyek kezeléséhez?
- 2017.01.10 - Ennyit hoztak a magánnyugdíjpénztárak
- 2017.01.10 - Magánnyugdíj: itt a túlélési recept?
- 2016.10.28 - Haldokolnak az önkéntes pénztárak, de lenne megoldás
- 2016.08.25 - Így fogyott a nyugdíjpénz
- 2016.05.25 - Nyugdíj: szivárognak vissza az államhoz
- 2016.04.28 - Magánnyugdíj: tovább facsarnak rajta
- 2016.03.21 - Milliós nyugdíjkérdések
- 2016.01.26 - Így vigyáznak a nyugdíjpénzre
- 2015.11.30 - Nyugdíj: veszni hagyott milliárdok
- 2015.08.31 - Lassan elfogynak a magánnyugdíjra gyűjtők?
További kapcsolódó anyagok