Furcsa szempontok is felbukkannak a besorolásnál

Piackisöpréssé válhat a szálláshelyek minősítése?

Fotó: Latzer Anna

2022. augusztus 23. Néhány, különösen balatoni egyéni szálláskiadó nézi nagy aggodalommal a kötelező minősítés igazán most beindult folyamatát. Attól félnek ugyanis, hogy az egész tortúra végeredménye bevételeik (esetleg teljes) apasztása, költségeik növelése lesz. Úgy véljük, mindettől nem tarthatnak egészen alaptalanul.

Elképesztő ütemben és mértékben épülnek (például a Balaton körül) azok a beruházások, amelyek szálláskiadásból akarhatnak jó megtérülést elérni. A helyiek szerint óriási túlkapacitás alakulhat ki, amit a félelmek szerint „piactisztítással” tehet a kormány nyereségessé. Legalábbis a magánkiadók (megjegyezzük, ezért nem csak ők) erősen tartanak ettől. Most főként a kötelező besorolás borzolja a kedélyeket.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt úgy módosították, hogy abba bekerült a szálláshelyek kötelező minősítése. A jogszabály szerint a szálláshely-minősítés az állam hatáskörébe tartozó tevékenység, melyet kizárólag a szálláshely-minősítő szervezet, vagyis a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. végezhet.

Formára az egészet kormányrendelettel szabták

A törvény előírásainak megfelelően már tavaly nyilvántartásba vetetett szálláshelyek minősítésének határidejét a 239/2009. számú kormányrendelettel határozták meg. E szerint a szállodáknak és panzióknak már tavaly, a kempingeknek, üdülőtelepeket és közösség hálóknak az idén június 30-ig kellett igényelni a besorolást a szálláshely-minősítő szervezettől. Most jönnek a magánszálláshelyek, amelyeknek 2023. január 1-ig kell átesniük a tortúrán.

Az Azénpénzem.hu információi szerint, akik mostanában kezdeményezik az eljárást, azok szinte napokon belül találkozhatnak a felmérőkkel (ők többen is jönnek egyszerre). Részben ez ad okot a gyanakvásra, vagyis hogy ennyire nagy erőkkel fekszik rá az állam – pontosabban annak NER-es nyúlványának tartott testület – a feladatra, de nem csak ezért gerjednek a félelmek.

Nem árt belegondolni, hogy akik a beruházóktól kiadási céllal vesznek ingatlant, már simán körön kívülinek számíthatnak. A jogszabályok változása (ami a rendeleti kormányzásra tekintettel villámgyors is lehet) tehát őket is érintik.

Összeírják például szobánként a konnektorok számát, fontosnak tűnik az éjszakai világítás léte vagy nem léte. Rákérdeznek arra, milyen matracok vannak az ágyon. Eleve hátrányba kerül tehát az ágyneműtartós heverő. Sok magánkiadót érinthet kedvezőtlenül az is: a jobb besoroláshoz feltétel, hogy az ágy körbejárható legyen. Mint egyik olvasónk kifakadt: úgy néz ki, mintha előre kidolgozott, a „csókosok” által alkalmazott minta szerint menne az egész.

A bevételeket féltik és a plusz költségektől rettegnek

A magánkiadók elképzelhetőnek tartják, hogy a most így elkészített besorolás egyáltalán nem azt célozza, amit hivatalosan kommunikálnak, vagyis hogy „a szálláshelyek kínálatában eligazodni kívánó vendégek pontos és ellenőrzött információkra alapozhassák döntéseiket”. Valószínűsítik, hogy később valamilyen árszabályozás is kapcsolódhat az egészhez.

Azon mindenesetre kár görcsölni, hogy a minősítés később plusz költségekkel jár. Azt ugyanis tudni lehet, hogy mindenképpen így lesz. Mint közzétették: az első kötelező minősítés díját a magyar állam minden szálláshely esetében átvállalja. A kormányrendelet alapján a további díj mértékéről miniszteri rendelet rendelkezik majd. Annak mértékét pedig a szálláshely típusától, méretétől, kategóriájától függően differenciáltan szabják meg. Úgy tűnik egyébként, hogy további turisztikai névjegyek bevezetését is tervezik.

A mostani adószabályok nagyon kedvezőek

A magánkiadók jelenleg azt egyáltalán nem mondhatják, hogy ne lenne elég nagyvonalú velük az állam. Mint azt az adóhatóság (NAV) nemrégiben egy információs füzetben is megjelentette: a lakóingatlan bérbeadása főszabály szerint áfamentes, és nem is kell bejelentkeznie (adószámmal rendelkeznie), illetve áfabevallást beadnia annak a magánszemélynek, aki gazdasági tevékenységként kizárólag áfamentes lakóingatlan-bérbeadásból szerez bevételt. A lakbért, azaz a lakáskiadás bevételét persze a bérbeadónak dokumentálnia kell.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. Negyedévenként adóelőleget kell fizetni a megállapított jövedelem után (bevétel-költség/költséghányad), és a jövedelmet az éves szja-bevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. A bérbeadásból származó jövedelem után kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetni, az adó mértéke 15 százalék.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: ingatlan, lakás, ház, bérbeadás, adózás, minősítés, törvény, kormányrendelet