Nézegesse áttekinthető formában, miket javasol a jegybank!
2020. szeptember 30.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 javaslata a járvány okozta válság kezelésére. A jegybank számos olyan, korábban a szakértők által hiányolt intézkedést is bevezetne, amelyek valóban kifejezetten a bajba kerülteknek jelentene anyagi segítséget. Kigyűjtöttük, számukra mit indítványoz az MNB.
A második negyedév közepén a korlátozások fokozatos enyhítésével megjelentek a kilábalás jelei, azonban az elmúlt hónapokban a folyamat elakadt, ami a „V” alakú fellendülés helyett egy elnyújtott kilábalás forgatókönyvét valószínűsíti – írta le az MNB. Mint kiderült, ebben a helyzetben éri hazánkat és Európát a járvány második hulláma.
Hangsúlyozták, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megvédik az eddig elért eredményeket, és visszavezetik a gazdaságot az egyensúlyi felzárkózási pályára. 2020-ban tompítani kell a gazdasági visszaesést, 2021-ben gyorsítani kell a növekedést, és meg kell kezdeni az egyensúlyi mutatók javítását. A helyreállás után ugyanis ismét egyensúlyba kell hozni valamennyi fontos területet, így a költségvetést, a folyó fizetési mérleget és a munkaerőpiacot.
A jegybanki csomag első pillantásra meglehetősen komplexnek tűnik(a táblázatba foglaltak csak a töredékét jelentik az MNB 50 javaslatának, amiről részleteiben itt tájékozódhat). Gyorsan támadhatna azonban hiányérzetünk, ha megpróbálnánk végiggondolni, valójában miként működhetne a „modell”. A részletes szabályokat persze igazságtalan lenne számon kérni, de azért ahhoz, hogy ne csak egy vázlatnak tekinthessük az MNB javaslatait, a mostani kifejtésnél több kellene. Kritikaként felvethető az is, hogy több ponton (például az álláskeresési támogatás esetén) mintha a jegybank is megijedt volna attól, hogy szélesebb körre javasolja – amit pedig számos szakértő ésszerűnek tartana.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: koronavírus, járvány, válság, intézkedések, kormány, pénzügyminiszter, MNB
Plusz pénzt adna a bajba került családoknak az MNB
Fotó: Koszticsák Szilárd , MTI
A második negyedév közepén a korlátozások fokozatos enyhítésével megjelentek a kilábalás jelei, azonban az elmúlt hónapokban a folyamat elakadt, ami a „V” alakú fellendülés helyett egy elnyújtott kilábalás forgatókönyvét valószínűsíti – írta le az MNB. Mint kiderült, ebben a helyzetben éri hazánkat és Európát a járvány második hulláma.
Hangsúlyozták, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megvédik az eddig elért eredményeket, és visszavezetik a gazdaságot az egyensúlyi felzárkózási pályára. 2020-ban tompítani kell a gazdasági visszaesést, 2021-ben gyorsítani kell a növekedést, és meg kell kezdeni az egyensúlyi mutatók javítását. A helyreállás után ugyanis ismét egyensúlyba kell hozni valamennyi fontos területet, így a költségvetést, a folyó fizetési mérleget és a munkaerőpiacot.
A jegybanki gazdaságélénkítő javaslatok családokat közvetlenül érintő része | ||
---|---|---|
Megnevezés | Intézkedés | Megjegyzés |
Munkahelyek | ||
Munkahelyvédelmi bértámogatás | A program folytatása és egyszerűsítése | Hosszabb igénybevételre emelkedő állami támogatás, a gyermeket nevelők számára emelt összeg járna |
Adókedvezmények | A szochó-kedvezmény állásvesztőkre kiterjesztése, korábbi kedvezmények visszahozatala | Tavaszhoz képest az érintett ágazatokat szerintük felül kellene vizsgálni |
Közfoglalkoztatás | A vállalatoknál munkába lépő közfoglalkoztatottak bérét az állam fizetné | A támogatás például 6 hónapra szólna ugyanilyen időre szóló továbbfoglalkoztatás vállalása esetén |
Átképzés | Járadék járhatna az átképzésben részt vevőknek | A felvett diákhitelt is elengedhetnék |
Családok | ||
Családi kedvezmény | Emelni kellene | Az egyösszegű kedvezményeket legalább valorizálni (inflációhoz igazítani, az összeg 2011 óta nem változott) kellene |
Szja-mentesség | A háromgyermekes, a részmunkaidős, a kisgyerekes anyákra is | Háromnál több gyermek esetén már bevezették, a gyereket nevelő munkavállalóknak rendkívüli táppénz bevezetését is javasolják |
Álláskeresési járadék | Magasabb összeg a gyermeket nevelőknek | Az emelést szélesebb körre a jegybank sem terjesztené ki |
Lakáspiac | ||
Áfa | Ismét 5 százalékra csökkenhetne, a visszaigénylést kiterjesztenék minden településre | A barnamezős kedvezmények véglegesítését is szorgalmazzák |
Bérlakás program | Fiataloknak és állami alkalmazottaknak hirdetnék meg | A lakásbérlésre vonatkozó szabályozói háttért ki kellene alakítani, a projekteket az állam garanciavállalással támogathatná |
Életszínvonal | ||
Gázárak csökkentése | Ezt több lépcsőben javasolják | Az indoklás szerint ezt lehetővé teszi a gáz importárának érdemi mérséklődése |
Béremelés | Egészségügyben, oktatásban dolgozók számára | Ez középtávra szól, a járványhelyzet alatt átmeneti pótlékot adnának |
SZÉP-kártya | Az adó (ez idén 15%) teljes eltörlése | Átmeneti időszakra |
Új, alapvető élelmiszerekre szóló alszámla bevezetése | Az állam a nagycsaládosok és nyugdíjasok számára utalna így támogatást |
A jegybanki csomag első pillantásra meglehetősen komplexnek tűnik(a táblázatba foglaltak csak a töredékét jelentik az MNB 50 javaslatának, amiről részleteiben itt tájékozódhat). Gyorsan támadhatna azonban hiányérzetünk, ha megpróbálnánk végiggondolni, valójában miként működhetne a „modell”. A részletes szabályokat persze igazságtalan lenne számon kérni, de azért ahhoz, hogy ne csak egy vázlatnak tekinthessük az MNB javaslatait, a mostani kifejtésnél több kellene. Kritikaként felvethető az is, hogy több ponton (például az álláskeresési támogatás esetén) mintha a jegybank is megijedt volna attól, hogy szélesebb körre javasolja – amit pedig számos szakértő ésszerűnek tartana.
A kormány már bejelentett intézkedései igen soványak
A jegybanki közzététel előtt (mintha megpróbálna azzal időben versenyezni) Varga Mihály pénzügyminiszter is bejelentett a Facebookon néhány konkrét intézkedést. Ilyen, hogy jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó (KIVA). Az adó kulcsa a kormány tavaszi döntése szerint 2021. január 1-től 13-ról 12 százalékra csökken, most pedig azt javasolják, hogy a bevételi értékhatár a duplájára, 3 milliárd forintra nőjön. A miniszter szerint több mint 1,5 millió államigazgatási ügy intézése válik jövőre ingyenessé. Ezzel gyorsul az ügyintézés, miközben 5 milliárd forint maradhat a családoknál és vállalkozásoknál. Kiderült továbbá, hogy a cégek áfa-bevallását az adóhatóság 2021 második felétől készíti el. Az operatív törzs javaslatot tesz arra is, hogy az összes járványügyi szűrővizsgálat adómentes legyen a jövőben, amivel tesztenként több mint hétezer forint spórolható meg - mondta Varga.
Egy további intézkedésről, a fejlesztési tartalék felső határának eltörléséről Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere azt mondta, hogy ez kevés céget fog ténylegesen érinteni (szerintünk valahogy azért akad majd ilyen). A fejlesztési tartalék felső határát ugyanis már korábban nagyon megemelték – jelenleg 10 milliárd forint. Szerző: Azénpénzem
Címkék: koronavírus, járvány, válság, intézkedések, kormány, pénzügyminiszter, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2020.11.09 - Szerdától zárnak a középiskolák, éttermek, zárt kapus meccsek jönnek
- 2020.10.13 - Parlament előtt a jövő évi adóváltozások
- 2020.10.02 - Pontos számok érkeztek a pénzfelvételi pánikról
- 2020.09.24 - Járvány nélkül is jócskán szűkült a középosztály
- 2020.09.23 - Egymillió embert érinthet a moratórium meghosszabbítása
- 2020.09.22 - Mit tehet, akit kizárnak a moratórium meghosszabbításából?
- 2020.09.19 - Nem mindenkinek hosszabbítják meg fél évvel a hitelmoratóriumot
- 2020.09.14 - Nálunk megszűnt, de a régióban tovább él a munkahelyvédelmi bértámogatás
- 2020.08.24 - Borúsak a gazdasági kilátások
További kapcsolódó anyagok