A 65 százalékos bukótól az 55 százalékos nyereségig minden volt

Pocsék évet zárt a részvénypiac

Fotó: clipart.com

2023. január 4. Közel 20 százalékot estek a vezető amerikai és európai részvényindexek 2022-ben. Mi okozta ezt és melyik szektor tudott mégis emelkedni az eső piacon? Az elmúlt év tőzsdei teljesítményeit tekintettük át.

A 2022-es évet még mérsékelten optimistán kezdték a befektetők, de több váratlan esemény is hamarosan megzavarta a tőzsdéket, kezdve februárban az ukrajnai harcok megindításával, folytatva az élelmiszer és nyersanyag árak tavasztól tapasztalható hirtelen emelkedésén és az energia árak nyár eleji elszabadulásán át egészen a Covid-járvány kínai gazdaságot ősztől sújtó hatásáig. Az elemzők egybehangzó véleménye szerint a legfontosabb mindezek közül a hirtelen megjelenő és nagyon gyorsan növekvő infláció volt, hiszen a pénzromlásra a központi bankok szerte a világon erőteljes kamatemelésekkel reagáltak.

Az amerikai központi bank szerepét betöltő FED emelte eddig a legerősebb mértékben irányadó kamatait, alig néhány hónap alatt szinte a nulláról 4,5 százalékra módosították a kamatlábat. Ahogyan az ábrán is látható, mind a kamatszint, mind az a sebesség, amivel a kamatokat emelték nem hasonlítható semmihez, amit az elmúlt évtizedben tapasztaltunk, és ez bizony szinte minden befektetőt váratlanul ért.

Ahogyan azt már korábban kifejtettük (például itt) a kamatlábak emelése többszörösen visszaveti a részvényeket. Negatív befektetői hangulatot teremt, mivel a kamatok alakulása szorosan befolyásolja a kötvényárfolyamokat (minden jegybanki kamatláb növelés hozamemelkedést jelent az adott ország devizájában kibocsátott kötvények számára, márpedig a hozamok matematikailag fordítottan arányosak a kötvényárfolyamokkal). A magasabb kamatok pedig direktben is hatnak a részvényekre: a kibocsátó vállalatok drágábban vehetnek fel hitelt, csak magasabb megtérülésű projekteket indíthatnak el, azaz általában véve korlátozóan hat a vállalatok beruházásaira és növekedésére.

Ennek megfelelően a világ legtöbb részvényindexe igen gyászosan szerepelt 2022-ben, az amerikai tőzsdén jegyzett cégeket legjobban reprezentáló S&P 500 közel 20 százalékot esett, akárcsak a szélesebb londoni FTSE250 index. Érdekes ugyanakkor, hogy a nagyobb cégekre koncentráló indexek relatíve jobban teljesítettek: a 30 tagú Dow Jones „csak” 9 százalékot veszített az év végére, a 40 tagú német DAX és a francia CAC40 is csupán 10 százalék körül veszítettek értékükből.

Bár sokan számítottak rá, de az év végére remélt Mikulás rali nem mentette meg az évet, ugyanis a befektetők számára nem lett egyértelmű, hogy véget ért-e már a FED kamatemelési ciklusa, sőt most már attól tartanak újra az elemzők, hogy stagflációba juthat a gazdaság. Úgy néz ki ugyanis, hogy az inflációtól még kell annyira tartanunk, hogy kitolódhat a várva várt monetáris lazítás 2023 végére vagy akár 2024 elejére is. Az is reális félelem, hogy a magas kamatok miatt satuféket nyom a világgazdaság és recesszió közeli állapotba jutnak a vezető gazdaságok (azaz akár nulla közeli gazdasági növekedés várható). Ennek megfelelően most a szokottnál is óvatosabban lehet bármit is mondani a 2023-as várakozásokról: a jelenlegi árfolyamszintek ugyan csábítóak, de még mindig szokatlanul nagy a kockázat, mert szokatlanul megjósolhatatlan a közeljövő.

Milyen szektorok teljesítettek jól és melyek rosszabbul?

Ahogy a részvényindexek veszteséget mutattak 2022-ben, úgy például az átlagos amerikai részvényalap is 17 százalékot veszített a Morningstar összesítése szerint, de az átlagnál rosszabbul szerepeltek például a növekedési (például technológiai) részvényekbe befektető alapok, amelyek akár 30 százalékot is veszíthettek. A Big Tech volt az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt évnek, a Meta 65 százalékot esett, a chipeket gyártó Nvidia 40 százalékot, és az esés nem kímélte a szoftveróriás Microsoft-ot vagy az elmúlt évtized egyik kedvencének számító Apple-t sem. Az összefoglalóan Big Technek nevezett vállalatok értéke harmadával csökkent: összesen 3800 milliárd dollárnyi kapitalizációt veszítettek az év során, azaz a nagy technológiai cégek értéke közel 1500 billió forinttal mérséklődött, amit még leírni is sok.

Az energia szektorban tevékenykedő vállalatok részvényei szerepeltek jobban, például a londoni FTSE100-as indexben a British Petroleum (BP) és a Shell olajcégek 40 százalékos emelkedése volt az egyik meghatározó. Ugyanígy jellemzően jól teljesítettek a védelmi szektor cégei, például az angol BAE Systems menetelt a legjobban a FTSE100-ban, közel 55 százalékot drágulva 2022-ben.

Az idén itthon a Richter lehet ígéretes

A budapesti tőzsdét is ugyanazok a folyamatok mozgatták, mint a többi európai piacot, csak a forintárfolyam kiszámíthatatlansága és a külföldi befektetők érdeklődésének csökkenése az, ami még pluszban is visszafoghatta az árfolyamokat. Az Erste Bank elemzőinek évvégi értékelése szerint itthon is jó befektetési célpont volt az energiaszektor (lásd az Alteo és a Pannergy áremelkedése), bár a Mol nem tudott ebből profitálni – nyilván a különadók, a benzinársapka tartós létezése, illetve a finomítóiban létrejött termelési nehézségek foghatták vissza a részvényárfolyamot.

Az OTP esetében érthető az erős visszaesés, egyrészt mert szerte a világon a pénzügyi szolgáltatók jelentős kötvényportfolióval rendelkeznek, így amikor a hozamok emelkednek, akkor eleve gyengül a banki részvények árfolyama, másrészt az OTP-t specifikusan sújtja az, hogy oroszországi leánybankja most lényegében „befagyott” mint befektetés, hiszen Oroszországból jelenleg lehetetlen pénzt kihozni. Ugyanígy könnyen megfejthető a Magyar Telekom 20 százalékos esése, hiszen a világon mindenhol erősen visszaestek a távközlési cégek, a hozamok emelkedése őket is negatívan érintette. Ennél érthetetlenebbnek tartják az Erste elemzői, hogy a történetének egyik legjobb eredményét felmutató Richter árfolyama miért volt képtelen emelkedni, szerintük itt nagyobb potenciál van még.

Szerző: Szepesi László
Címkék: befektetés, tőzsde, részvény, évértékelő, FED, S&P 500, kamatemelés, infláció, energia