A jól fizetőknek még nincs alacsonyabb kamat
2012. augusztus 9.
A három hónapja startolt pozitív adóslista az ügyfelek számára még nem hozott kézzel fogható hasznot, azaz a jó adósok egyelőre nem kapnak olcsóbban hitelt. A szakemberek szerint ez egyébként is csak középtávon várható. A rendszerben jelenleg mintegy 4,2 millió ügyfél 8,2 millió hitelét tartják nyilván.
A hitellel rendelkező ügyfelek az év elején sorra kapták a levelet bankjaiktól, amiben arra kérték őket, nyilatkozzanak, hogy lehetővé teszik-e a kölcsönük adatainak lekérdezését más bankok számára is. Nem sokan vették a fáradtságot, hogy válaszoljanak, ugyanis a májusban elindult teljes listás lakossági hitelnyilvántartó rendszerben (KHR- Központi Hitelinformációs Rendszer) a hitelek döntő, 90 százalék feletti része nem nyilatkozott státuszú – tudta meg portálunk.
Információink szerint – bár az adatok a folyamatos feltöltés miatt naponta változnak – mintegy 4,2 millió ügyfél 8,2 millió darab hitelszerződése található a rendszerben. A köztudatba pozitív adóslista néven bekerült lakossági rendszer a korábbi negatív listát (régen BAR-lista) váltotta.
Májustól ugyanis minden újonnan kötött hitelszerződés adatai felkerülnek a rendszerbe, és akkorra töltötték fel a bankok a már futó kölcsönök adatait is. Az ügyfelek önkéntes nyilatkozatán múlik, hogy hozzájárulnak-e a pozitív hiteladataik lekérdezéséhez. Egy „nem” nyilatkozat esetén csak az ügyfélre vonatkozó negatív információk (mint a régi BAR-lista) érhetőek el a bankok számára a hitelbírálat során, és egy tájékoztatás arról, hogy az ügyfél nem járul hozzá a szerződések adatainak megtekintéséhez. Ha pedig valaki nem nyilatkozott (ez csak a korábban felvett hitelek esetében lehetséges, a törvény hatályba lépésétől már kötelező valamit mondani), a KHR a nyilatkozat hiányáról és a negatív adatairól ad információt.
A pozitív adóslista elindítása mellett érvelve korábban a bankok mindig elmondták, hogy a jó adósoknak kifejezetten kedvező lenne, számukra ugyanis olcsóbb hitelt ajánlanak majd. A bankoknak küldött körkérdésünkre adott válaszokból azonban az derült ki, hogy ez egyelőre még nincs így. Az Erste ezt azzal indokolta, hogy az új rendszer májusban indult el, így a bankok még óvatosak, gyakorlatilag még tesztelik a rendszert (például adatminőségi, megbízhatósági szempontból). Amint azonban a rendszer bejáratódik, és az itt hozzáférhető adatok bekerülnek a bankok hitelbírálati folyamataiba, várhatóan abba az irányba mennek majd a dolgok, hogy a jó adósnak olcsóbb lesz a hitel. Ez azonban még időbe telik.
A K&H Banknál kérdésünkre azt válaszolták, hogy a jó adós nem szükségszerűen kap olcsóbban hitelt, de a lehetőség nagyobb rá. A CIB-nél arra hívták fel a figyelmet, hogy a pozitív adóslistának hosszú távon az a célja, hogy a hitelező pontosabb képet kapjon a leendő ügyfélről, így a hiteltermék árazásában költségcsökkentő tényezőként figyelembe tudja majd venni a kapott információkat. Egyedül a Budapest Banknál mondták el, hogy náluk bizonyos konstrukciók esetében olcsóbban juthatnak hitelhez a jól fizető ügyfelek: például személyi kölcsönt (Hűség Hitel) igénylő jó adósok jelentős árkedvezményben részesülnek a standard konstrukcióhoz képest.
Egyelőre nem érinti egyértelműen hátrányosan sem a hitelt igénylőt, ha nemmel válaszol hiteltörténetének lekérdezésével kapcsolatban. A Budapest Banknál a hozzájárulás megtagadása nem érintheti hátrányosan az ügyfelet, így sem a hitel jóváhagyási folyamatának kimenetelét, sem az árazási politikát nem befolyásolhatja negatívan a hozzájárulás megadása vagy megtagadása. A K&H-nál azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy hosszabb távon a hitelhez jutás lesz nehezebb számukra.
Viszont ha a hitelképességgel, hitelezhetőséggel kapcsolatban felmerülnek olyan kérdések, amelyek tisztázásához vagy megerősítéséhez szükség lenne a pozitív listás adatokra is, de az ügyfél nem engedi, hogy a bank ezeket megismerhesse, akkor ez – a tisztázandó szakmai kérdés súlyától függően – az igénylő számára kedvezőtlen döntéssel is járhat – tette hozzá az Unicredit. Az Ersténél úgy vélték, hogy aki eltitkolja adatait, vélhetően két okból teszi: vagy adatvédelmi aggályai vannak, vagy tényleg el akar titkolni valamit. Önmagában az, hogy valaki nem járult hozzá az adatainak lekérdezéséhez, még nem feltétlenül eredményezheti a hitelkérelem elutasítását. A hitelkérelem bírálatára tehát mindenképpen sor kerül, de egy esetleges negatív KHR nyilatkozat biztosan nem segíti elő a hitel odaítélését. De mindez a gyakorlat még nem alakult ki. Ugyanakkor drágább is lehet a hitel a titkolódzó adósnak. A CIB-nél elmondták: abban az esetben, ha egy bank kevesebb információ birtokában van egy adott ügyfélről, akkor az az ügyfél magasabb kockázatot jelent számára, így szigorúbb feltételekhez szabhatja a hitel elbírálását.
Annak ellenére, hogy még nem alakult ki az egységes gyakorlat, a hitelt kérő ügyfelek döntő része érzi úgy, érdemes engedélyt adni az adatai betekintésébe. Az első három hónap tapasztalata alapján a Budapest Banknál az ügyfelek 90-95 százaléka, az Erste Banknál több mint 90 százaléka, míg a CIB-nél az igénylők 80 százaléka pozitívan nyilatkozott. Ha a hitelt kérők között ilyen magas a lekérdezéshez hozzájárulók aránya, akkor várhatóan a mostani, 90 százalék feletti nem nyilatkozott státuszúak aránya idővel csökkenni fog.
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az ügyfelek bármikor nyilatkozhatnak a hozzájárulás megadásáról. Ez azért is fontos, mert a pozitív hitelmúlt építése csak így lehetséges. Ugyanis amennyiben valakinek kifut egy hitele, amit rendben törlesztett, akkor „nem” nyilatkozat esetén törlődik a rendszerből. Ha viszont „igen” nyilatkozatot tesz, a lezárt hitel még 5 évig a rendszerben marad. Így egy későbbi hitelbírálatnál is látható.
Címkék: KHT, BAR-lista, Központi Hitelinformációs Rendszer, Budapest Bank, Erste, K&H, CIB, Unicredit, hitel, pozitív adóslista
Pozitív adóslista: az ügyfelek 90 százaléka nem nyilatkozott
Fotó: iclipart.com
A hitellel rendelkező ügyfelek az év elején sorra kapták a levelet bankjaiktól, amiben arra kérték őket, nyilatkozzanak, hogy lehetővé teszik-e a kölcsönük adatainak lekérdezését más bankok számára is. Nem sokan vették a fáradtságot, hogy válaszoljanak, ugyanis a májusban elindult teljes listás lakossági hitelnyilvántartó rendszerben (KHR- Központi Hitelinformációs Rendszer) a hitelek döntő, 90 százalék feletti része nem nyilatkozott státuszú – tudta meg portálunk.
Információink szerint – bár az adatok a folyamatos feltöltés miatt naponta változnak – mintegy 4,2 millió ügyfél 8,2 millió darab hitelszerződése található a rendszerben. A köztudatba pozitív adóslista néven bekerült lakossági rendszer a korábbi negatív listát (régen BAR-lista) váltotta.
Májustól ugyanis minden újonnan kötött hitelszerződés adatai felkerülnek a rendszerbe, és akkorra töltötték fel a bankok a már futó kölcsönök adatait is. Az ügyfelek önkéntes nyilatkozatán múlik, hogy hozzájárulnak-e a pozitív hiteladataik lekérdezéséhez. Egy „nem” nyilatkozat esetén csak az ügyfélre vonatkozó negatív információk (mint a régi BAR-lista) érhetőek el a bankok számára a hitelbírálat során, és egy tájékoztatás arról, hogy az ügyfél nem járul hozzá a szerződések adatainak megtekintéséhez. Ha pedig valaki nem nyilatkozott (ez csak a korábban felvett hitelek esetében lehetséges, a törvény hatályba lépésétől már kötelező valamit mondani), a KHR a nyilatkozat hiányáról és a negatív adatairól ad információt.
Még nincs olcsóbb hitel
A pozitív adóslista elindítása mellett érvelve korábban a bankok mindig elmondták, hogy a jó adósoknak kifejezetten kedvező lenne, számukra ugyanis olcsóbb hitelt ajánlanak majd. A bankoknak küldött körkérdésünkre adott válaszokból azonban az derült ki, hogy ez egyelőre még nincs így. Az Erste ezt azzal indokolta, hogy az új rendszer májusban indult el, így a bankok még óvatosak, gyakorlatilag még tesztelik a rendszert (például adatminőségi, megbízhatósági szempontból). Amint azonban a rendszer bejáratódik, és az itt hozzáférhető adatok bekerülnek a bankok hitelbírálati folyamataiba, várhatóan abba az irányba mennek majd a dolgok, hogy a jó adósnak olcsóbb lesz a hitel. Ez azonban még időbe telik.
A K&H Banknál kérdésünkre azt válaszolták, hogy a jó adós nem szükségszerűen kap olcsóbban hitelt, de a lehetőség nagyobb rá. A CIB-nél arra hívták fel a figyelmet, hogy a pozitív adóslistának hosszú távon az a célja, hogy a hitelező pontosabb képet kapjon a leendő ügyfélről, így a hiteltermék árazásában költségcsökkentő tényezőként figyelembe tudja majd venni a kapott információkat. Egyedül a Budapest Banknál mondták el, hogy náluk bizonyos konstrukciók esetében olcsóbban juthatnak hitelhez a jól fizető ügyfelek: például személyi kölcsönt (Hűség Hitel) igénylő jó adósok jelentős árkedvezményben részesülnek a standard konstrukcióhoz képest.
Titkolt adatok
Egyelőre nem érinti egyértelműen hátrányosan sem a hitelt igénylőt, ha nemmel válaszol hiteltörténetének lekérdezésével kapcsolatban. A Budapest Banknál a hozzájárulás megtagadása nem érintheti hátrányosan az ügyfelet, így sem a hitel jóváhagyási folyamatának kimenetelét, sem az árazási politikát nem befolyásolhatja negatívan a hozzájárulás megadása vagy megtagadása. A K&H-nál azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy hosszabb távon a hitelhez jutás lesz nehezebb számukra.
Viszont ha a hitelképességgel, hitelezhetőséggel kapcsolatban felmerülnek olyan kérdések, amelyek tisztázásához vagy megerősítéséhez szükség lenne a pozitív listás adatokra is, de az ügyfél nem engedi, hogy a bank ezeket megismerhesse, akkor ez – a tisztázandó szakmai kérdés súlyától függően – az igénylő számára kedvezőtlen döntéssel is járhat – tette hozzá az Unicredit. Az Ersténél úgy vélték, hogy aki eltitkolja adatait, vélhetően két okból teszi: vagy adatvédelmi aggályai vannak, vagy tényleg el akar titkolni valamit. Önmagában az, hogy valaki nem járult hozzá az adatainak lekérdezéséhez, még nem feltétlenül eredményezheti a hitelkérelem elutasítását. A hitelkérelem bírálatára tehát mindenképpen sor kerül, de egy esetleges negatív KHR nyilatkozat biztosan nem segíti elő a hitel odaítélését. De mindez a gyakorlat még nem alakult ki. Ugyanakkor drágább is lehet a hitel a titkolódzó adósnak. A CIB-nél elmondták: abban az esetben, ha egy bank kevesebb információ birtokában van egy adott ügyfélről, akkor az az ügyfél magasabb kockázatot jelent számára, így szigorúbb feltételekhez szabhatja a hitel elbírálását.
Egyre több az igen
Annak ellenére, hogy még nem alakult ki az egységes gyakorlat, a hitelt kérő ügyfelek döntő része érzi úgy, érdemes engedélyt adni az adatai betekintésébe. Az első három hónap tapasztalata alapján a Budapest Banknál az ügyfelek 90-95 százaléka, az Erste Banknál több mint 90 százaléka, míg a CIB-nél az igénylők 80 százaléka pozitívan nyilatkozott. Ha a hitelt kérők között ilyen magas a lekérdezéshez hozzájárulók aránya, akkor várhatóan a mostani, 90 százalék feletti nem nyilatkozott státuszúak aránya idővel csökkenni fog.
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az ügyfelek bármikor nyilatkozhatnak a hozzájárulás megadásáról. Ez azért is fontos, mert a pozitív hitelmúlt építése csak így lehetséges. Ugyanis amennyiben valakinek kifut egy hitele, amit rendben törlesztett, akkor „nem” nyilatkozat esetén törlődik a rendszerből. Ha viszont „igen” nyilatkozatot tesz, a lezárt hitel még 5 évig a rendszerben marad. Így egy későbbi hitelbírálatnál is látható.
Címkék: KHT, BAR-lista, Központi Hitelinformációs Rendszer, Budapest Bank, Erste, K&H, CIB, Unicredit, hitel, pozitív adóslista
