Egyre kifinomultabbak a módszerek
2023. március 8.
Az elmúlt két évben több mint háromszorosára nőtt a kibertérben elkövetetett bűncselekmények száma – derült ki az ORFK, a Magyar Bankszövetség és a NBSZ Nemzeti Kibervédelmi Intézet közös tájékoztatóján. A digitális bűnözés jelentős evolúción ment keresztül, egyre előkészítettebbek, célzottabbak a támadások.
Tavaly indította el KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ-NKI), valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Legfrissebb tájékoztatójukon hangsúlyozták: csak az elmúlt héten több támadás érhette a postafiókokat.
Mostanában a rendőrség, illetve rendőrségi vezetők nevében küldtek körbe becsali leveleket, különböző aktuális közérdeklődésre számot tartó (például a pedofil) esetekről. Az online kereskedelmi fórumokon eladással foglalkozókat támadják még előszeretettel, de reagálnak a bűnözők például a banki leállásokra, vagy akár a streaming szolgáltatók lépéseire is. Persze minden konkrét ügyet a visszaélések szolgálatába állítva.
Mint elhangzott, a digitális bűnözés jelentős evolucion ment keresztül. A támadások előkészítettebbek, célzottabbak. Ma már nem elég a nyelvi bakikra figyelni, sokszor megfelelő ékezetekkel és megfogalmazással próbálkoznak a csalók. Pszichológiai hadviselés zajlik az online térben, a fegyver pedig a megtévesztés.
Az adathalász emailek kora még nem ért véget, de egyre terjedő módszer, hogy mobilhívásokkal nyomást gyakorolva igyekeznek beugrasztani embereket. Az úgynevezett adathallászat keretében szinte lukat beszélnek a hívott félbe, hogy meggondolatlan lépésre bírják rá. Viszonylag új módszer, amikor a támadó sms segítségével (ezt nevezték el smishingnek, az sms és a halászat, fishing összevonásával) igyekszik információt szerezni. Az elmúlt két évben több mint háromszorosára nőtt a kibertérben elkövetetett bűncselekmények száma.
1. Gondolja át a kapott üzenet tartalmát. Tisztázza magában, hogy a leírtak mennyire felelnek meg a valóságnak. Lehet, hogy az adott szolgáltatásnak vagy banknak nem is az ügyfele? Egy olyan szolgáltatástól kap sms-t, ahol korábban nem adta meg a telefonszámát? Nem is rendelt semmit, mégis hogyan érkezhetne csomagja?
2. Amennyiben nem tudja eldönteni egy üzenet valóságtartalmát, vegye fel a kapcsolatot a küldővel. Keresse fel például a szolgáltatója, a bankja vagy a hivatkozott csomagküldő szolgálat hivatalos honlapját, esetleg hívja fel őket a hivatalos telefonszámukon. Amennyiben egy közösségi oldalon privát üzenetet kap egy ismeretlentől? Hagyja figyelmen kívül. Azonban ha egy ismerőstől, kérdezzen vissza a linkre kattintás előtt, mit küldött Önnek az illető.
3. Mindig legyen gyanakvó a mások által kezdeményezett olyan kapcsolatfelvétellel szemben, amikor nem tud minden kétséget kizáróan megbizonyosodni a másik fél kilétéről. Ne adja meg illetékteleneknek személyes, pénzügyi és biztonsági adatait! Ha egy gyanús üzenet egy linket vagy egy mellékletet tartalmaz, ne kattintson rá és ne is töltse le.
4. Az esetek túlnyomó többségében az online térben működő bűnözők az emberi kíváncsiságot használják ki. Ne dőljön be egy ismeretlen feladótól kapott üzenetnek, ne akarjon csak most az egyszer kattintani, még akkor sem, ha az üzenet szerint egy videót talált Önről egy ismerőse. Egy nem várt és minden előzmény nélkül kapott linket vagy csatolmányt ne nyisson meg.
5. Amennyiben adathalász-támadás célpontjává vált, jelezze ismerőseinek, ezzel segítve az ő online biztonságukat. Nem volt elég szemfüles egy adathalász-üzenet kapcsán, és rákattintott az abban található linkre? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a számlavezető bankjával, és tegyen feljelentést a rendőrségen!
6. Ne kattintson kéretlen szöveges üzenetekben érkezett hivatkozásokra, mellékletekre vagy képekre a küldő személyazonosságának ellenőrzése nélkül! Az ellenőrzéshez keressen rá a számra az interneten (ha csalásról van szó, valószínűleg nem Ön lesz az első), vagy hasonlítsa össze a számot az érintett szervezet hivatalos telefonszámával!
7. Azonnal vegye fel a kapcsolatot a bankjával, ha azt gyanítja, hogy egy smishing üzenetre válaszolt és megadta banki adatait!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csaló, adathalász, bűnöző, átverés, rendőrség, Magyar Bankszövetség, Nemzeti Kibervédelmi Intézet
Pszichológiai hadviseléssel támadnak a csalók
Fotó: Facebook.com
Tavaly indította el KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ-NKI), valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Legfrissebb tájékoztatójukon hangsúlyozták: csak az elmúlt héten több támadás érhette a postafiókokat.
Mostanában a rendőrség, illetve rendőrségi vezetők nevében küldtek körbe becsali leveleket, különböző aktuális közérdeklődésre számot tartó (például a pedofil) esetekről. Az online kereskedelmi fórumokon eladással foglalkozókat támadják még előszeretettel, de reagálnak a bűnözők például a banki leállásokra, vagy akár a streaming szolgáltatók lépéseire is. Persze minden konkrét ügyet a visszaélések szolgálatába állítva.
Terjed az adathallászat és a smishing
Mint elhangzott, a digitális bűnözés jelentős evolucion ment keresztül. A támadások előkészítettebbek, célzottabbak. Ma már nem elég a nyelvi bakikra figyelni, sokszor megfelelő ékezetekkel és megfogalmazással próbálkoznak a csalók. Pszichológiai hadviselés zajlik az online térben, a fegyver pedig a megtévesztés.
Az adathalász emailek kora még nem ért véget, de egyre terjedő módszer, hogy mobilhívásokkal nyomást gyakorolva igyekeznek beugrasztani embereket. Az úgynevezett adathallászat keretében szinte lukat beszélnek a hívott félbe, hogy meggondolatlan lépésre bírják rá. Viszonylag új módszer, amikor a támadó sms segítségével (ezt nevezték el smishingnek, az sms és a halászat, fishing összevonásával) igyekszik információt szerezni. Az elmúlt két évben több mint háromszorosára nőtt a kibertérben elkövetetett bűncselekmények száma.
A szakemberek összeállítottak egy csokorra való jó tanácsot. Akik ezeket figyelembe veszik és betartják, azok biztosan nem válnak az online csalók áldozatává:
1. Gondolja át a kapott üzenet tartalmát. Tisztázza magában, hogy a leírtak mennyire felelnek meg a valóságnak. Lehet, hogy az adott szolgáltatásnak vagy banknak nem is az ügyfele? Egy olyan szolgáltatástól kap sms-t, ahol korábban nem adta meg a telefonszámát? Nem is rendelt semmit, mégis hogyan érkezhetne csomagja?
2. Amennyiben nem tudja eldönteni egy üzenet valóságtartalmát, vegye fel a kapcsolatot a küldővel. Keresse fel például a szolgáltatója, a bankja vagy a hivatkozott csomagküldő szolgálat hivatalos honlapját, esetleg hívja fel őket a hivatalos telefonszámukon. Amennyiben egy közösségi oldalon privát üzenetet kap egy ismeretlentől? Hagyja figyelmen kívül. Azonban ha egy ismerőstől, kérdezzen vissza a linkre kattintás előtt, mit küldött Önnek az illető.
3. Mindig legyen gyanakvó a mások által kezdeményezett olyan kapcsolatfelvétellel szemben, amikor nem tud minden kétséget kizáróan megbizonyosodni a másik fél kilétéről. Ne adja meg illetékteleneknek személyes, pénzügyi és biztonsági adatait! Ha egy gyanús üzenet egy linket vagy egy mellékletet tartalmaz, ne kattintson rá és ne is töltse le.
4. Az esetek túlnyomó többségében az online térben működő bűnözők az emberi kíváncsiságot használják ki. Ne dőljön be egy ismeretlen feladótól kapott üzenetnek, ne akarjon csak most az egyszer kattintani, még akkor sem, ha az üzenet szerint egy videót talált Önről egy ismerőse. Egy nem várt és minden előzmény nélkül kapott linket vagy csatolmányt ne nyisson meg.
5. Amennyiben adathalász-támadás célpontjává vált, jelezze ismerőseinek, ezzel segítve az ő online biztonságukat. Nem volt elég szemfüles egy adathalász-üzenet kapcsán, és rákattintott az abban található linkre? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a számlavezető bankjával, és tegyen feljelentést a rendőrségen!
6. Ne kattintson kéretlen szöveges üzenetekben érkezett hivatkozásokra, mellékletekre vagy képekre a küldő személyazonosságának ellenőrzése nélkül! Az ellenőrzéshez keressen rá a számra az interneten (ha csalásról van szó, valószínűleg nem Ön lesz az első), vagy hasonlítsa össze a számot az érintett szervezet hivatalos telefonszámával!
7. Azonnal vegye fel a kapcsolatot a bankjával, ha azt gyanítja, hogy egy smishing üzenetre válaszolt és megadta banki adatait!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csaló, adathalász, bűnöző, átverés, rendőrség, Magyar Bankszövetség, Nemzeti Kibervédelmi Intézet
Kapcsolódó anyagok
- 2024.05.30 - Megnézték, ki válhat a kibercsalók áldozatává
- 2023.11.24 - Örüljön, ha letiltják a bankkártyáját!
- 2023.10.19 - Mi magunk játsszuk a csalók kezére a pénzünket
- 2023.09.28 - Reménykedhetnek az átvert banki ügyfelek?
- 2023.09.12 - Itt az újabb telefonás csalás
- 2023.07.13 - A virtuális piactérben már jobban fülön csíphetők az ügyeskedők
- 2023.06.19 - Vigyázat, a kártyacsalási károk többségét már áthárítja a bank!
- 2023.06.12 - Nagyobb eséllyel bukja a pénzét, aki hagyja magát átverni
- 2023.06.09 - Vigyázzunk, mit posztolunk a nyaralásról!
- 2023.05.21 - Ijesztő hívás a banktól? Nehogy bedőljön!
- 2023.05.16 - Már személyi kölcsönt is felvesznek a nevünkben a csalók
- 2023.05.02 - Nem is tudja, mennyire értékesek személyes adatai
- 2023.03.28 - Hatezer banki ügyfelet károsítottak meg a csalók
- 2023.03.21 - Az OTP segít, hogy ügyfelei vigyázhassanak a pénzükre
- 2023.03.02 - Csalók telefonálgatnak a jegybank nevében
- 2023.02.09 - Most ilyen e-maillel támadnak a csalók az OTP nevében
- 2023.02.03 - Százmilliókat szereztek meg a csalók a magyar ügyfelektől
- 2023.01.28 - Az OTP Bank nevében próbálkoznak sms-sel a csalók
- 2023.01.27 - Díjnetes visszatérítés? Csalók próbálkoznak így
- 2023.01.24 - Nyolcmilliót szereztek meg a csalók, de a rendőrök lecsaptak
További kapcsolódó anyagok