Nagyon nagy kérdés, mit lépnek a munkáltatók
2024. december 2.
Alaposan átforgatja 2025-ben a béren kívüli juttatások rendszerét a kormány. Akár ki is véreztethetik az önkéntes nyugdíjpénztárakat, a SZÉP-kártyára közben vastag sugárban ömölhet a pénz. Azt persze még nem tudjuk, hogy a cégek és a magánszemélyek miként reagálnak majd a változásokra. Ami pedig cseppet sem elhanyagolható változó.
Az adótörvényeket a parlament már elfogadta, sőt azokat már ki is hirdették a Magyar Közlönyben. Ebből kiderült, de a kormány is minden csövön igyekezett népszerűsíteni, hogy hatalmas változások jönnek a cafeteriában. Az eddig is igen kitüntetett SZÉP-kártya igazi jolly jokerré válik. Nem sokáig maradt fenn a plasztikok zsebetlensége (az alszámlák teljes átjárhatóságát elég megdöbbentő módon „turisztikai akcióterv” keretében, a szálláshelyek kifejezett ellenzése mellett vezették be).
A kormány most a magyar munkavállalók egészségének megőrzése és aktív életvitelük támogatása érdekében Aktív Magyarok néven nyit jövőre új zsebet a SZÉP-kártyán. Erre összesen évi 120 ezer forintot adhatnak a munkáltatók. Azt ma már mindannyian tudjuk, hogy ez a kabinet különösen kiemelten kezeli a sportot. Így nem is annyira meglepő, hogy az előbbi intézkedés mellett bekerül az adómentes juttatások közé a cég által biztosított sportolás. Kérdés, hány vállalatnál fognak majd konditerem lázas kialakításába.
A minimálbér erejéig egyébként már több éve lehet adómentesen sportrendezvényre, vagy kulturális szolgáltatásra belépőt, bérletet biztosítani. Ezekhez 2025-ben az állatkerti belépő is csatlakozik. Azt szintén a minimálbér összegéig lehet adni, a feltétel csupán az, hogy a jegy, illetve a bérlet sem visszaváltható, sem utalvány nem lehet.
Jövőre a SZÉP-kártyán levő összeg és a 2025-ben ide érkező juttatások 50 százaléka használható majd fel lakásfelújításra is. A béren kívüli juttatásból a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint többek között vasáru, építőanyag, festék, üveg, bútor, valamint világítási eszközök vásárlása is lehetségessé válik. Mint az NGM-től megtudhattuk, 2024. január-októberében a SZÉP-kártya feltöltések összértéke megközelítette a 348 milliárd forintot. Az érintettek nem költöttek azonban a tárca szerint elég serényen, a pihenőplasztikon ugyanis még mindig közel 90 milliárd forintnyi szabad forrás érhető el.
Jelentős változás még, hogy béren kívüli juttatásként a 35 évesnél fiatalabb dolgozók (szigorúan a jelzett életkor betöltésének hónapjával bezárólag) akár évi 1,8 millió forintlakhatási támogatást kaphat. A már megjelent jogszabály szerint a munkáltatónak be kell mutatni a támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összegét, a plusz felét az éves adóbevallásban különbözeti bírságként szükséges feltünteti és szja-t kell fizetni utána.
A SZÉP-kártyán keresztül évente fizethető összeg az Aktív magyarok zseb miatt a jelenlegi 450 ezer forintról 570 ezerre nő. Ha ehhez hozzávesszük a fiatalok lakhatási támogatását, akkor évi 2 millió 370 ezer forintot, vagyis majdnem 198 ezret adhat(ná)nak jövőre kedvező adózás mellett a munkáltatók. Nagy kérdés, hogy valójában mennyit adnak majd.
A kormány 2023-ban a napi megélhetésre is költhetővé tette a SZÉP-kártyára feltöltött összegeket. A pihenőplasztikot az év végéig lehetett használni a boltokban. Augusztustól ráadásul a munkáltatók további 200 ezret (az éves 450 ezer forintos maximumom túl) adhattak kedvezményesen dolgozóiknak. A cégek többsége azonban nem emelt keretet. Sőt, akadtak vállalkozások, ahol még az eredetileg tervezettnél is kevesebbet adtak tavaly. Egy idei felmérés pedig azt mutatta, hogy a kisebb cégek közül a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest jelentős, 8 százalékos visszaeséssel csupán 42 százalék tervez adni munkavállalóinak béren kívüli juttatást.
Az előbbi arányok ismeretében erősen kétséges, hogy a munkáltatók mennyire használják ki a SZÉP-kártyára és a lakhatási támogatásra az egekbe emelt juttatás lehetőségét. A munkabér közel 70 százalékos terhével szemben egyébként a pihenőplasztikra a 28 százalékkal adózó kereten felül alig több mint 33 százalékos adó mellett akármennyi tölthető fel. Nincs kétségünk, hogy ez a lehetőség az egyszerű dolgozók számára szóba sem jöhet.
Az új keretek megmozgathatják a dolgozók és a munkáltatók fantáziáját. Esetleg akár úgy, hogy a jutalom, a béremelés a cafeteria keret megnövelésével történik. Nem zárható ki az sem, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések sorolódnak hátrább. A kormány ugyanis most azzal, hogy adómentesen – meglehetősen laza feltételrendszert szabva (ezt részletesen itt találja) – azonnal feltörhető tette 2025-ben a nyugdíjpénzt, erős üzenetet küldött arról mennyire nem érdekli a hosszú távú megtakarítás.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, lakás, lakáshitel, lakásfelújítás, SZÉP-kártya, önkéntes nyugdíjpénztár
Rá sem ismer jövőre a cafeteriára
Fotó: Azénpénzem
Az adótörvényeket a parlament már elfogadta, sőt azokat már ki is hirdették a Magyar Közlönyben. Ebből kiderült, de a kormány is minden csövön igyekezett népszerűsíteni, hogy hatalmas változások jönnek a cafeteriában. Az eddig is igen kitüntetett SZÉP-kártya igazi jolly jokerré válik. Nem sokáig maradt fenn a plasztikok zsebetlensége (az alszámlák teljes átjárhatóságát elég megdöbbentő módon „turisztikai akcióterv” keretében, a szálláshelyek kifejezett ellenzése mellett vezették be).
A kormány most a magyar munkavállalók egészségének megőrzése és aktív életvitelük támogatása érdekében Aktív Magyarok néven nyit jövőre új zsebet a SZÉP-kártyán. Erre összesen évi 120 ezer forintot adhatnak a munkáltatók. Azt ma már mindannyian tudjuk, hogy ez a kabinet különösen kiemelten kezeli a sportot. Így nem is annyira meglepő, hogy az előbbi intézkedés mellett bekerül az adómentes juttatások közé a cég által biztosított sportolás. Kérdés, hány vállalatnál fognak majd konditerem lázas kialakításába.
A minimálbér erejéig egyébként már több éve lehet adómentesen sportrendezvényre, vagy kulturális szolgáltatásra belépőt, bérletet biztosítani. Ezekhez 2025-ben az állatkerti belépő is csatlakozik. Azt szintén a minimálbér összegéig lehet adni, a feltétel csupán az, hogy a jegy, illetve a bérlet sem visszaváltható, sem utalvány nem lehet.
Vasáru is vehető majd a pihenőplasztikkal
Jövőre a SZÉP-kártyán levő összeg és a 2025-ben ide érkező juttatások 50 százaléka használható majd fel lakásfelújításra is. A béren kívüli juttatásból a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint többek között vasáru, építőanyag, festék, üveg, bútor, valamint világítási eszközök vásárlása is lehetségessé válik. Mint az NGM-től megtudhattuk, 2024. január-októberében a SZÉP-kártya feltöltések összértéke megközelítette a 348 milliárd forintot. Az érintettek nem költöttek azonban a tárca szerint elég serényen, a pihenőplasztikon ugyanis még mindig közel 90 milliárd forintnyi szabad forrás érhető el.
Jelentős változás még, hogy béren kívüli juttatásként a 35 évesnél fiatalabb dolgozók (szigorúan a jelzett életkor betöltésének hónapjával bezárólag) akár évi 1,8 millió forintlakhatási támogatást kaphat. A már megjelent jogszabály szerint a munkáltatónak be kell mutatni a támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összegét, a plusz felét az éves adóbevallásban különbözeti bírságként szükséges feltünteti és szja-t kell fizetni utána.
A SZÉP-kártyán keresztül évente fizethető összeg az Aktív magyarok zseb miatt a jelenlegi 450 ezer forintról 570 ezerre nő. Ha ehhez hozzávesszük a fiatalok lakhatási támogatását, akkor évi 2 millió 370 ezer forintot, vagyis majdnem 198 ezret adhat(ná)nak jövőre kedvező adózás mellett a munkáltatók. Nagy kérdés, hogy valójában mennyit adnak majd.
Sejthető, mennyire emelik majd meg a keretet a cégek
A kormány 2023-ban a napi megélhetésre is költhetővé tette a SZÉP-kártyára feltöltött összegeket. A pihenőplasztikot az év végéig lehetett használni a boltokban. Augusztustól ráadásul a munkáltatók további 200 ezret (az éves 450 ezer forintos maximumom túl) adhattak kedvezményesen dolgozóiknak. A cégek többsége azonban nem emelt keretet. Sőt, akadtak vállalkozások, ahol még az eredetileg tervezettnél is kevesebbet adtak tavaly. Egy idei felmérés pedig azt mutatta, hogy a kisebb cégek közül a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest jelentős, 8 százalékos visszaeséssel csupán 42 százalék tervez adni munkavállalóinak béren kívüli juttatást.
Az előbbi arányok ismeretében erősen kétséges, hogy a munkáltatók mennyire használják ki a SZÉP-kártyára és a lakhatási támogatásra az egekbe emelt juttatás lehetőségét. A munkabér közel 70 százalékos terhével szemben egyébként a pihenőplasztikra a 28 százalékkal adózó kereten felül alig több mint 33 százalékos adó mellett akármennyi tölthető fel. Nincs kétségünk, hogy ez a lehetőség az egyszerű dolgozók számára szóba sem jöhet.
Az új keretek megmozgathatják a dolgozók és a munkáltatók fantáziáját. Esetleg akár úgy, hogy a jutalom, a béremelés a cafeteria keret megnövelésével történik. Nem zárható ki az sem, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések sorolódnak hátrább. A kormány ugyanis most azzal, hogy adómentesen – meglehetősen laza feltételrendszert szabva (ezt részletesen itt találja) – azonnal feltörhető tette 2025-ben a nyugdíjpénzt, erős üzenetet küldött arról mennyire nem érdekli a hosszú távú megtakarítás.
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: B.Varga Judit
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, lakás, lakáshitel, lakásfelújítás, SZÉP-kártya, önkéntes nyugdíjpénztár
Kapcsolódó anyagok
- 2025.01.13 - Cafeteria: csak kapkodhatjuk a fejünk
- 2025.01.08 - Likviditási válságba is kerülhetnek a nyugdíjpénztárak
- 2025.01.06 - Havonta kell jelenteniük a nyugdíjpénztáraknak
- 2025.01.04 - Csak saját ügyfeleinek ad munkáshitelt az OTP
- 2025.01.03 - Ezt várják idén a lakáspiacon
- 2024.12.18 - Nem várhatunk tovább, ha pénzt akarunk az államtól
- 2024.12.16 - Bajban az építőipar, de lehet ez még rosszabb
- 2024.12.13 - Megjelent a jövő évi bérekről a rendelet
- 2024.12.11 - Nincs több pénze a bérlőknek, csökkennek az albérletárak
- 2024.11.28 - Jövő év közepéig biztos marad a kamatstop
- 2024.11.28 - Olyan derült ki a nyugdíjpénzről, amiről eddig nem tudtunk
- 2024.11.21 - Ötödével kerül többe egy lakás az indokoltnál. Vagy mégsem?
- 2024.11.20 - Kilakoltatás: naponta 15 lakást vertek sikeresen dobra
- 2024.11.14 - Kedvezményes adózással támogathatják a lakhatást a munkáltatók
- 2024.11.11 - Megnyirbálhatják a cafeteriát a kisebb cégek
- 2024.11.11 - Így foszt ki mindannyiunkat a kormány
- 2024.11.07 - Lakhatási válság? A kormány sokat tett érte
- 2024.10.31 - Ezért keresi a pénzt a mi zsebünkben a kormány
További kapcsolódó anyagok