Az adathalászat befuccsolt, új megoldásokat vetnek be a csalók
2026. augusztus 13.
A nyár és a szabadságok a tapasztalatok szerint sérülékenyebbé teszik a visszaélésekkel szemben a vállalkozásokat. Alighanem ez is közrejátszik abban, hogy tömegesek a támadások. A bűnözőktől persze senki más sincs biztonságban, főként a manipulációs csalások terjednek.
Még a kisebb vállalkozásokat is szabályosan szőnyegbombázzák most a csalók. Egyre rafináltabb módszereket vetnek be a bűnözők. A tárgyban szerepeltetik például az inkasszó kifejezést, amitől sokan azonnal megijednek. A csatolmány megtekintéséhez a pdf megújabb verziójának letöltését ajánlják. Utóbbit egyébként más becsali emailokban is előszeretettel alkalmazzák. Röpke gyűjtésünk során találkoztunk partnerkérésnek álcázott átveréssel, számla-, vagy akár különböző megrendelések álproblémáinak jelzésével.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb rendelkezésre álló statisztikája szerint az idei első negyedévben míg a fizetési kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélések értéke a magánszemélyeknél 43,3 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest, a vállalatoknál közel 38 százalékos volt a növekedés. A cégeknél az egy esetre jutó kár pedig majdnem nyolcszerese a lakosságinak.
A hagyományos adathalász módszerek – mondta el Zsiga Krisztina – egyre kevésbé eredményesek, a bűnözők ezért mind gyakrabban pszichológiai manipulációval próbálják megszerezni az áldozatok pénzét. Ilyenkor például valamilyen hatóság nevében, vagy magukat banki ügyintézőnek kiadva telefonálnak a bűnözők azzal, hogy veszélyben van az ügyfél pénze, és el kell utalnia egy „biztonságos számlára”, ám ilyen számla a valóságban nem létezik. Gyakori módszer az is, hogy valamilyen program, távoli elérést biztosító szoftver telepítésére veszik rá a gyanútlan áldozatot, aki ezek után már csak nézni tudja, hogyan veszik át az irányítást a gépe, telefonja felett és ürítik ki a számláját.
Jelentős a befektetési csalások aránya is: az ügyfelet ilyenkor csábító ígéretekkel veszik rá arra, hogy a pénzét utalja a bűnözők számlájára, és sokszor még hamis befektetői oldalt is létrehoznak, ahol követhetőek a hozamok és a befektetések – így nagyobb összegre is szert tehetnek, mielőtt köddé válnak.
Az Ersténél az első félévben a bűnözők közel 21 ezer esetben próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, ami a tavalyi egész éves mennyiség 60 százaléka. Ennél is gyorsabban emelkedik az ellopni szándékozott összeg: az első félévben közel 7 milliárd forintot kíséreltek meg eltulajdonítani – ez a tavalyi egész éves összeg 90 százaléka. A kísérletek 85 százaléka a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélés, ám a bűnözők a legnagyobb összegeket az átutalások esetében igyekeznek kicsalni az ügyfelek számlájáról: az átutalásos csalások teszik ki a kicsalt összegek 84 százalékát.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csaló, átverés, adathalász, MNB, Erste, cégek, kkv
Rafinált módon támadják a magyar cégeket
Fotó: Azénpénzem
Még a kisebb vállalkozásokat is szabályosan szőnyegbombázzák most a csalók. Egyre rafináltabb módszereket vetnek be a bűnözők. A tárgyban szerepeltetik például az inkasszó kifejezést, amitől sokan azonnal megijednek. A csatolmány megtekintéséhez a pdf megújabb verziójának letöltését ajánlják. Utóbbit egyébként más becsali emailokban is előszeretettel alkalmazzák. Röpke gyűjtésünk során találkoztunk partnerkérésnek álcázott átveréssel, számla-, vagy akár különböző megrendelések álproblémáinak jelzésével.
Már nem az ügyfél, hanem a bank állja a kár összegét, ha az illegálisan leemelt pénzt úgy utalták el, hogy elmulasztották a jogszabályban előírt erős ügyfélhitelesítést. Idén az első negyedévben már több pénzt mentettek meg a bankok a csalóktól, mint amennyit azok elemeltek.
Vallószínűleg nem véletlen, hogy ilyenkor szaporodnak el ezek a támadások, a nyár és a szabadságok ugyanis a tapasztalatok szerint sérülékenyebbé teszik a visszaélésekkel szemben a vállalkozásokat. Zsiga Krisztina, az Erste kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese szerint mivel itt nagyobb összegek mozoghatnak, a csalók előszeretettel veszik célba a cégeket, annak ellenére is, hogy esetükben a biztonsági protokollok bonyolultabbak lehetnek – például két aláírás kell az utaláshoz. Így mindenkinek, aki egy vállalkozás pénzügyeit kezeli, érdemes különösen felkészülnie az új módszerekből.A statisztika is vállalkozásokra leső veszélyt mutat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb rendelkezésre álló statisztikája szerint az idei első negyedévben míg a fizetési kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélések értéke a magánszemélyeknél 43,3 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest, a vállalatoknál közel 38 százalékos volt a növekedés. A cégeknél az egy esetre jutó kár pedig majdnem nyolcszerese a lakosságinak.
A hagyományos adathalász módszerek – mondta el Zsiga Krisztina – egyre kevésbé eredményesek, a bűnözők ezért mind gyakrabban pszichológiai manipulációval próbálják megszerezni az áldozatok pénzét. Ilyenkor például valamilyen hatóság nevében, vagy magukat banki ügyintézőnek kiadva telefonálnak a bűnözők azzal, hogy veszélyben van az ügyfél pénze, és el kell utalnia egy „biztonságos számlára”, ám ilyen számla a valóságban nem létezik. Gyakori módszer az is, hogy valamilyen program, távoli elérést biztosító szoftver telepítésére veszik rá a gyanútlan áldozatot, aki ezek után már csak nézni tudja, hogyan veszik át az irányítást a gépe, telefonja felett és ürítik ki a számláját.
Az első félévben majdnem a tavalyi egész éves összeget akarták ellopni
Jelentős a befektetési csalások aránya is: az ügyfelet ilyenkor csábító ígéretekkel veszik rá arra, hogy a pénzét utalja a bűnözők számlájára, és sokszor még hamis befektetői oldalt is létrehoznak, ahol követhetőek a hozamok és a befektetések – így nagyobb összegre is szert tehetnek, mielőtt köddé válnak.
Az Ersténél az első félévben a bűnözők közel 21 ezer esetben próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, ami a tavalyi egész éves mennyiség 60 százaléka. Ennél is gyorsabban emelkedik az ellopni szándékozott összeg: az első félévben közel 7 milliárd forintot kíséreltek meg eltulajdonítani – ez a tavalyi egész éves összeg 90 százaléka. A kísérletek 85 százaléka a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélés, ám a bűnözők a legnagyobb összegeket az átutalások esetében igyekeznek kicsalni az ügyfelek számlájáról: az átutalásos csalások teszik ki a kicsalt összegek 84 százalékát.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csaló, átverés, adathalász, MNB, Erste, cégek, kkv
