Meredek esésben a pénzpiac
2016. október 21.
Ezen a héten mintegy 7 százalékkal zuhant a (például a volt devizaadósok kamatterhét meghatározó) pénzpiaci kamat. Ezzel – mint az grafikonunkon is látszik – már egyre jobban távolodnak (lefelé) a hiteleseket, de a befektetőket is érintő feltételek a jegybanki alapkamattól.
Szinte biztosra vehető, hogy ősszel a bankközi kamatok (ez határozza meg a hitelesek terheit), de az állampapírpiaci hozamok is zuhanhatnak majd – jósoltuk meg. Igazunk lett. Persze ez nem a mi zsenialitásunkat, hanem azt bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sikeresen alkalmazza a kamatok leszorítására nem konvencionális eszközeit. Az alapkamaton ugyanis nyár óta nem változtattak, de más fegyvereket bevetettek. Nem véletlenül.
A kamatcsökkentési ciklusokat rendre szépen követte a pénzpiac, de az idén nyáron befejezett menetnél már látszott a kifulladás. Ezt korábban grafikonnal is érzékeltettük. A jelenség következményeként nem volt olyan pénzpiaci lejárat, amelynél ne az irányadó fölötti lett volna a kamat, amire ezt megelőzően már nagyon rég volt példa.
Az MNB azonban nem nézte tétlenül a helyzetet. Júliusban ugyanis újabb fegyvert vetettek be, szűkítették a bankok lehetőségeit. Egy évvel korábban ez az eljárás már bevált, hiszen a banki betétkamatok drasztikusan csökkentek, mert az MNB bejelentette: szeptembertől csak nagyon kevés pénzt tarthatnak majd a bankok kéthetes jegybanki betétben, helyette háromhónapos betétbe, illetve állampapírba terelik a felesleges banki pénzt. Az idén a háromhónapos betét feltételein és összegén is facsartak, tovább erősítve az állampapírba terelést.
Hétfőn pedig sikeresen zajlott le az MNB első „finomhangoló” devizacsere tendere. Ezzel mintha a kamatzuhanáshoz eldördült volna a startpisztoly. (A folyamat egyébként tegnapra már lecsendesedett.) A jegybank a tender keretében 200 milliárd forint értékben emelte a bankrendszer forintlikviditását (a tenderről a jegybanki tájékoztatást itt olvashatja). Több pénz pedig logikusan hoz alacsonyabb kamatokat.
A pénzpiaci kamatok esése alacsonyabb törlesztőt hozhat az adósoknak, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen a szinten már nem igazán érzékelhető a változás. Annál is inkább nem, mivel az alkalmazott felárak (ez rakódik a pénzpiaci kamatra) már a többszörösét teszik ki a kamatok mértékének. A 0,9 százalékos alapkamat és a 0,81 százalékos háromhavi Bubor (ez a budapesti pénzpiaci kamat) mellett a lakáshitelek felára a jegybanki statisztikák szerint az utóbbi egy évben gyakorlatilag nem változott, még mindig meghaladja a 4 százalékpontot.
A megtakarítók fájdalmát a zuhanó kamatszint mellett az is növelheti, hogy félretett pénzükbe egyre inkább belemarhat majd a pénzromlás. Az októberi infláció 1 százalék fölé kúszhat, amire 2013 szeptembere óta nem volt példa - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki az idén decemberben már 1,7 százalékra gyorsuló pénzromlást prognosztizál. Éves átlagban 2016-ban 0,4 százalékos, jövőre viszont már 2 százalékos inflációra számít. A GKI az idei év végére 1 százalékos, éves átlagban 0,5 százalék körüli inflációval kalkulál.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, alapkamat, Bubor, MNB, hitel, betét, megtakarítás
Reálkamat? Ne is álmodjon róla!
Szinte biztosra vehető, hogy ősszel a bankközi kamatok (ez határozza meg a hitelesek terheit), de az állampapírpiaci hozamok is zuhanhatnak majd – jósoltuk meg. Igazunk lett. Persze ez nem a mi zsenialitásunkat, hanem azt bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sikeresen alkalmazza a kamatok leszorítására nem konvencionális eszközeit. Az alapkamaton ugyanis nyár óta nem változtattak, de más fegyvereket bevetettek. Nem véletlenül.
A kamatcsökkentési ciklusokat rendre szépen követte a pénzpiac, de az idén nyáron befejezett menetnél már látszott a kifulladás. Ezt korábban grafikonnal is érzékeltettük. A jelenség következményeként nem volt olyan pénzpiaci lejárat, amelynél ne az irányadó fölötti lett volna a kamat, amire ezt megelőzően már nagyon rég volt példa.
Az MNB azonban nem nézte tétlenül a helyzetet. Júliusban ugyanis újabb fegyvert vetettek be, szűkítették a bankok lehetőségeit. Egy évvel korábban ez az eljárás már bevált, hiszen a banki betétkamatok drasztikusan csökkentek, mert az MNB bejelentette: szeptembertől csak nagyon kevés pénzt tarthatnak majd a bankok kéthetes jegybanki betétben, helyette háromhónapos betétbe, illetve állampapírba terelik a felesleges banki pénzt. Az idén a háromhónapos betét feltételein és összegén is facsartak, tovább erősítve az állampapírba terelést.
Ezek a gyakorlati következmények
Hétfőn pedig sikeresen zajlott le az MNB első „finomhangoló” devizacsere tendere. Ezzel mintha a kamatzuhanáshoz eldördült volna a startpisztoly. (A folyamat egyébként tegnapra már lecsendesedett.) A jegybank a tender keretében 200 milliárd forint értékben emelte a bankrendszer forintlikviditását (a tenderről a jegybanki tájékoztatást itt olvashatja). Több pénz pedig logikusan hoz alacsonyabb kamatokat.
A pénzpiaci kamatok esése alacsonyabb törlesztőt hozhat az adósoknak, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen a szinten már nem igazán érzékelhető a változás. Annál is inkább nem, mivel az alkalmazott felárak (ez rakódik a pénzpiaci kamatra) már a többszörösét teszik ki a kamatok mértékének. A 0,9 százalékos alapkamat és a 0,81 százalékos háromhavi Bubor (ez a budapesti pénzpiaci kamat) mellett a lakáshitelek felára a jegybanki statisztikák szerint az utóbbi egy évben gyakorlatilag nem változott, még mindig meghaladja a 4 százalékpontot.
Egy ötmillió forintos 15 éves futamidejű háromhavonta átárazódó hitelnél számításaink szerint a mostani kamatzuhanás körülbelül 200 forinttal (0,5 százalék) csökkenti a törlesztőt.
A megtakarítók számára bíztató lehet, hogy a kötvényalapoktól ismét jó teljesítmény várható. (Ha csökken a hozam, nő az árfolyam, így a befektetési jegyek nettó eszközértéke is magasabb lesz.) Ettől sem lehet azonban hasra esni, hiszen miközben a hosszú kötvényalapok még szeptember elején is látványos, 6-8 százalékos visszatekintő éves hozamokat tudtak felmutatni, ez mára megfeleződött. Persze például a bankbetétekhez, vagy a pénzpiaci alapokhoz képest még ez is igen impozáns gyarapodásnak tűnhet.A megtakarítók fájdalmát a zuhanó kamatszint mellett az is növelheti, hogy félretett pénzükbe egyre inkább belemarhat majd a pénzromlás. Az októberi infláció 1 százalék fölé kúszhat, amire 2013 szeptembere óta nem volt példa - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki az idén decemberben már 1,7 százalékra gyorsuló pénzromlást prognosztizál. Éves átlagban 2016-ban 0,4 százalékos, jövőre viszont már 2 százalékos inflációra számít. A GKI az idei év végére 1 százalékos, éves átlagban 0,5 százalék körüli inflációval kalkulál.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Arról, hogy katasztrófát hozhat az alacsony kamat, itt írtunkHa ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, alapkamat, Bubor, MNB, hitel, betét, megtakarítás
Kapcsolódó anyagok
- 2017.08.18 - Nincs kamat? Ide tesszük a pénzünket
- 2017.05.23 - Kamatok: nyáron jöhet a fordulat?
- 2017.01.24 - Márciusban léphet újra a jegybank
- 2017.01.03 - Tippek az új élethez
- 2016.12.16 - Hol kapom a legjobb kamatot?
- 2016.12.08 - Nő az új hitelválság kockázata?
- 2016.11.08 - Az MNB kezében a pénzpiaci kamatok
- 2016.10.21 - Ezt a befektetést jobb elkerülni!
- 2016.10.19 - Ezt hozta az ősz a befektetőknek
- 2016.10.13 - Pénzpiaci és kötvényalapok hozama 2016. október 12-én
- 2016.10.13 - Megtakarítanál? Sok jóra ne számíts!
- 2016.10.05 - Min lehet keresni az utolsó negyedévben?
- 2016.09.27 - Eltűnnek az akciós kamatok
További kapcsolódó anyagok