Rekord eredmény az OTP-nél, de nincs ok az örömre

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2023. május 10. Az OTP Bankcsoport 195 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el az első negyedévben, de csak a szlovén bank megvásárlásához kapcsolható egyszeri tételnek köszönhető, hogy ellensúlyozni tudták a különadók negatív hatását. A magyarországi tevékenység továbbra is veszteséges az extra adóterhek miatt, pedig egyébként is rosszabbul teljesít a pénzintézet.

Vegyes a kép, félig tele a pohár - mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató helyettese a pénzintézet negyedéves gyorsjelentéséről szóló mai sajtótájékoztatón. Az OTP Bankcsoport konszolidált adózás utáni eredménye rekordszintre nőtt, 195 milliárd forint lett az első negyedévben, 69 százalékkal több, mint a 2022-es negyedik negyedévben.

Papíron már pénzt hozott a szlovén bank

Mindezt úgy érte el a bank, hogy a banki különadók 88 milliárdos forintos összege is terhelte ezt a negyedévet. Ugyanakkor a szlovén bank (NKBM) megvásárlásának köszönhetően 84,9 milliárd forintos úgynevezett badwill jóváírást lehetett lekönyvelni. A bank piaci értéke ugyanis ennyivel több, mint amennyit az OTP fizetett érte. Ez a tétel az, ami semlegesítette a különböző extra terheket. Ugyancsak egyszeri pozitív tétel volt a Sberbank végelszámolása után visszakapott 10,4 tízmilliárd forint is.

Így fordulhatott elő, hogy az adózott eredmény magasabb volt, mint a 187 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredmény, aminek 69 százaléka a külföldi leánybankoktól érkezett. A ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) 24 százalék, míg a korrigált ROE 23 százalék, ami Bencsik szerint kiváló.

Veszteséges a magyar bank

Az első negyedévben a magyarországi OTP Bank működése a leányvállalatoktól kapott osztalék nélkül továbbra is veszteséges volt. A veszteséget a banki különadók okozták, így az OTP magyarországi tevékenysége adózás után mínusz 37 milliárd forint lett. A korrigált adózás utáni eredmény (egyszeri tételek, különadók nélkül) 43 milliárd forint volt, ami 55 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2022 első negyedévében ugyanis még 95 milliárd forint volt. Ez elsősorban a csökkenő nettó kamatmarzs miatt van így – mondta Bencsik.

Milyen a magyar piac?

Magyarországon a jelzáloghitel igénylések 79 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, a folyósítások 41 százalékkal mérséklődtek. Az OTP piaci részesedése a jelzáloghitel szerződéses összegekben 26,7 százalékra mérséklődött. Közben a személyi kölcsönök iránti kereslet kissé emelkedett, itt nőtt is az OTP részesedése piaci részesedése. A csökkenő lakossági betétek terén az OTP banknál szinten maradt az állomány, így a bank piaci részesedése emelkedett.

Magyarországon a vállalati hitelek növekedési üteme lassult, az OTP piaci részesedése 19,2 százalékra csökkent. A magas kamatkörnyezetben elsősorban a kamattámogatott konstrukciók iránt volt erős a kereslet.

A külföldi leányok jól teljesítettek

A külföldi leánybankok teljesítménye kiváló – hangsúlyozta Bencsik. Jellemzően növelni tudták adózott eredményüket, ROE mutatójuk Románia kivételével jellemzően 15-25 százalék között alakult. A működési költséghatékonyság javult. Az orosz és ukrán bank is szép profitot ért el, az ukrán mindezt úgy, hogy a teljes portfolió céltartalékkal fedezettsége 25 százalékra nőtt.

Az akvizíció növelte a hitelállományt is, a konszolidált teljesítő hitelek év/év alapon 11 százalékkal nőttek, ebből 10 százalékpontot az NKBM akvizíció magyaráz. Bulgária és Montenegró kivételével minden országban stagnált vagy csökkent a hitelállomány. Az orosz vállalati hitelek tovább csökkentek.

A konszolidált ügyfélbetétek az NKBM akvizíció nélkül stabilan alakultak. Magyarországon a lakossági betétek az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest szinten maradtak. Horvátországban egyedi okok és árazási lépések miatt csökkent az állomány.

A konszolidált nettó kamatmarzs javulásához leginkább a kelet-közép-európai külföldi operációk járultak hozzá, ahol az emelkedő, ám a magyarországitól lényegesen alacsonyabb kamatkörnyezet kedvezően hat a marzsokra. A csoport nettó kamatmarzsa 3,66 százalék volt az első negyedévben, egy évvel ezelőtt 3,43 százalék, 2022. utolsó negyedévében pedig 3,5 százalék volt.

Magyarországon ugyanakkor a tavaly év eleji 2,67 százalékról a negyedik egyedévre 1,91 százalékra csökkent, míg 2023 első negyedévében 1,94 százalék volt. Az MNB április 1-jétől megváltoztatta a kötelező tartalékra fizetett kamatot, így az 13 százalékról 9,75 százalékra csökkent, ami havi 5 milliárd forinttal csökkenti a banki profitot – mondta Bencsik

További tervek

Az Ipoteka Bank akvizíciója várhatóan az első félév végéig lezárul. Az Ipoteka Bank az üzbég bankszektor ötödik legnagyobb szereplője, míg a jelzáloghitelezés terén piacvezető pozícióval rendelkezik.

A háború hatásai, a magas infláció és a monetáris szigor miatt 2023-ban várhatóan mérsékelt lehet a gazdasági növekedés, de a recessziót elkerülhetik az OTP Csoport országai. 2024-ben már élénkülhet a növekedés a régióban.

Az Ipoteka Bank konszolidálása kapcsán felmerülő egyszeri (a korrekciós tételek között bemutatott) pozitív adózás utáni eredményhatás meghaladhatja a 200 millió euró összeget. 2023-ban a konszolidált nettó kamatmarzs alakulását elsősorban az OTP Core (magyarországi tevékenység) marzsának alakulása befolyásolhatja, miközben a várható további ECB kamatemelések számos csoporttagnál kedvezően hatnak. Magyarországon várhatóan május-júniustól kezdődhet meg az egynapos betéti kamat csökkentése, és a jegybank várakozása alapján őszre elérheti az alapkamat 13 százalékos szintjét. Mivel az aktuálisan prognosztizált kamatpálya eltér az eredetileg feltételezettől, Magyarországon az éves nettó kamatmarzs adott esetben akár csökkenhet is a 2022-es negyedik negyedéves szinthez (1,91 százalék) képest, és ez negatívan hathat a konszolidált kamatmarzsra is. Bencsik elmondta: ha elindul a kamatcsökkenés, az javítja a bank eredményét, ugyanis 1 százalékpontos csökkenés éves szinten 15 milliárd forintos eredményjavulást jelent.

A 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is jelentős terhet jelent a Bank számára a magyarországi bankadó és extraprofit adó bruttó 28 és 41 milliárd forintos értéke. Az extraprofit adó április 24-én bejelentett módosított kalkulációja összességében
28 milliárd forinttal kisebb terhet jelent az OTP Bank számára 2023 egészében az eredetileg feltételezett és az első negyedévben elszámolt bruttó 69 milliárd forinthoz képest. A különbség könyvelésére 2023 második negyedévében kerül sor.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: OTP Bank, OTP Bankcsoport, eredmény, profit, tőzsde, extraprofit adó, bankadó, infláció, kamatmarzs, tartalékráta, Bencsik László, gyorsjelentés