A könyvelési szabályok miatt tűnik olyan szépnek a hazai teljesítmény

Rekord profit az OTP Csoportnál, zavaró tényezők itthon

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2024. március 9. Mérföldkövet ért el az OTP Bankcsoport 2023-ban, a konszolidált eredmény közel ezermilliárd forintot ért el, a korrigált eredmény pedig meg is haladja azt. Beértek az elmúlt 32 év gyümölcsei – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a tavalyi eredményeket ismertető pénteki sajtótájékoztatón. A magyarországi tevékenység eredménye ugyanakkor a valóságnál szebbnek tűnik a könyvelési szabályoknak köszönhetően.

Már regionálisan is meghatározó nemzetközi bankcsoporttá vált az OTP Bankcsoport, ami 32 év munkájának az eredménye. Ez 1992-ben kezdődött, amikor Csányi Sándor csatlakozott az OTP-hez, és ő vezette végig a csoportot a stratégia átalakuláson – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a pénteki sajtótájékoztatón.

A bankcsoport a régió 5 országában piacvezető a hitelállomány tekintetében, kiemelkedő a jövedelmezősége, stabil a likviditási helyzete. Egyedülálló az OTP csoport a régióban abból a szempontból, hogy nincs másik, amelyik innen jött volna. (A többi bankcsoport mind valamilyen nyugat-európai bank leányvállalata.) Ráadásul Magyarországról indult, és innen is irányított – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

A csoport 2023-as konszolidált adózás utáni eredménye 990 milliárd forint volt, közel háromszorosa a tavalyinak. A jelentős javulás a magasabb nettó kamatmarzsnak, az alacsonyabb kockázati költségnek és a badwill-nek köszönhető.  

Az egyedi tételek megbolondítják a számokat

Ugyanakkor érdemesebb a korrigált eredményt figyelembe venni, mert az egyedi tételekben nagyon nagy volt a különbség a két év (2022 és 2023) között; míg 2022-ben mínusz 245,5 milliárd forint, 2023-ban csak 18,1 milliárd mínuszt jelentettek.

Az akvizíciós hatás egyértelműen pozitív volt 2023-ban: plusz 64,9 milliárd forint, míg 2022-ben mínusz 15,6 milliárd. (A pozitív tételeket csökkentette 2023-ban a román leánybank eladás, mivel a saját tőke alatti volt a vételár.) A banki különadók -62,6 milliárd forintot tettek ki (2022-ben -91,4 milliárdot), a kamatstop hatása -32,9 milliárd forint volt (2022-ben -36,6 milliárd forint), az orosz-ukrán háború már csak 2,8 milliárd mínusz jelentett (2022-ben -94 milliárdot), az egyéb tételek pedig 15,2 milliárd pluszt hozta (2022-ben 2,5 milliárdot).

De az egyedi tételek nélkül is jelentősen, 70 százalékkal nőtt a konszolidált, korrigált adózás utáni eredmény, ez így meghaladta az ezermilliárd forintot (1009 milliárd).  

A leányok hozzák a nagyobb profitot

Az elmúlt évek sikeres akvizíciói és a dinamikus organikus növekedés hatására a csoport mérlegfőösszege 7 év alatt háromszorosára nőtt, és meghaladta a 100 milliárd eurót (103 milliárd euró). De leginkább az összetétele változott.  Mostanra Magyarország hitelállománya az egyharmada a csoport egészének, az eredménynek pedig már csak 36 százaléka magyar.

Míg Magyarország továbbra is erős fókuszban maradt, emellett kiépítettük a nemzetközi, nagyon sikeres jelenlétet, ami sikeres alapot jelent a jövőre nézve is. És ambícióink sem csökkentek – hangsúlyozta Bencsik. További bankvásárlások is várhatóak, ehhez az kell, hogy legyen eladó bank, és azt értelmes áron meg lehessen venni.

Mi a helyzet a magyarországi OTP teljesítményével?

Az OTP Core 2023-ban 313 milliárd forintos profitot (adózás utáni eredményt) ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül, osztalékkal együtt pedig 501 milliárd forintot. Az eredményt jelentősen befolyásolták az átértékelések.

A leányvállalati befektetések értékvesztés visszaírása például 80 milliárd forinttal, míg a támogatott hitelek átértékelése 79 milliárd forinttal javította az adózás utáni eredményt. Miközben ezek könyveléstechnikai tételek, nem növelték ténylegesen a nyereséget. (A leányvállalatok értékvesztésének visszaírása például azért keletkezett, mert korábban a román leányt a befektetett összeghez képest leértékelték, de a nyilvántartott értéknél magasabb áron tudták eladni.)

A teljes bankszektor eredményét torzítja

Bencsik László itt külön kitért arra, hogy a támogatott hitelek átértékelése (amit a kamatmozgások indukálnak) nemcsak az OTP eredményére, hanem a többi bankéra is hatással van, így ezek nélkül kellene vizsgálni a bankok és a szektor teljesítményét is.

Az MNB adatai szerint a bankszektor konszolidált eredménye 1451 milliárd forint lett. Ha ebből levonjuk a 333 milliárd forintos osztalékot (hiszen azt így kétszer is figyelembe veszik, egyszer a leányvállalat eredményeként, egyszer kapott osztalékként), akkor már csak 1118 milliárd marad. A csoportszintű leírások levonása után a támogatott hitelek (CSOK, Babaváró) átértékelési eredményét is ki kell vonni (ez szektorszinten 180-200 milliárd forint lehet, hiszen az OTP-nél és az Erste-nél együttesen 120 milliárd forint volt), akkor már csak 838 milliárd forint a szektor konszolidált eredménye.

A magyar bankszektor saját tőkéje 2023 végén 7634 milliárd forint. Ehhez képest a 11 százalékos eredmény egyáltalán nem túl sok akkor, amikor az átlagos jegybanki kamat 15 százalék körül volt az egész évet tekintve. Ráadásul a befektetők 15 százalék körüli tőkeköltséget várnának el. Bár régebben jóval alacsonyabb volt a szektor nyeresége, azt is figyelembe kell venni, hogy 2016. óta megduplázódott a magyar bankszektor tőkéje. Bencsik szerint éppen ezért ez az átértékelés a nagy kamatmozgások miatt „fölösleges zajt visz a rendszerbe”. Tisztább lenne tehát a képet ezek nélkül vizsgálni.

Akkor hogyan teljesített az OTP itthon?

A korrekciós tételektől (extraprofitadó, kamatstop, különadó) tisztított OTP Core eredménye 303 milliárd forint lett, és ha az előbb említett zavaró hitelátértékelési eredményt is kivonjuk, akkor már csak 240 milliárd forint lenne a bank itthoni eredménye – mutatott rá Bencsik.

A nettó kamatmarzs 2023-ban az előző évi 2,39 százalékról 2,26 százalékra csökkent. Ebből is látszik, hogy az OTP-nek sem volt jó a magas kamatkörnyezet. Bencsik szerint az extrém magas kamatkörnyezet Magyarországon azoknak kedvezett, akik felvették az alacsony fix kamaton futó támogatott hiteleket (NHP, zöld hitelek, növekedési kötvényprogram). Kedvezett a nagyvállalatoknak is, ezeknek nagy volt a likviditása, így magas kamaton befektethették a pénzüket. Ugyanakkor veszteséget okozott a jegybanknak, és a bankszektornak is rontotta a jövedelmezőségét.

Bencsik az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy lehetne-e növelni a lakossági betéti kamatokat, azt válaszolta: az alacsony kamatozású betétekből finanszírozza a bank a fix kamatozású és a kamatstop miatt úgymond fixesített (egyébként változó kamatozású) hiteleket is. Ha emelnének a bankok a betéti kamaton, az jelentős veszteséget okozna szektorszinten is.

A lakossági hitelezésben nőtt a részesedés

A lakáshitelezési piac 2023-ban nagyon, 50 százalékkal esett vissza Magyarországon. Ehhez képest az OTP-nél csak 31 százalékkal csökkent a folyósítás, így a piaci részesedése 37 százalék fölé nőtt. A várakozások azt mutatják, hogy javul a helyzet. A piac egészét tekintve tavaly a tavalyi 600 milliárdos kihelyezés az OTP várakozása szerint 30 százaléknál is jobban nőhet, így akár a 800 milliárdnál is több lehet az új folyósítás. A másik fontos hitelezési szegmens, a fogyasztási hitelek, ezen belül a személyi kölcsönök kihelyezése 490 milliárd forintról 520 milliárdra nőtt. Az OTP ezt is meghaladó mértékben, 16 százalékkal növelte a kihelyezését, így a részesedése 44,6 százalékra emelkedett a piacon. A lakossági betétek esetében 41,2 százalékról 41,3 százalékra emelkedett a részesedése.

Az OTP Core mikro- és kisvállalati, valamint a corporate hitelei is enyhén csökkentek 2023 során. Továbbra is jelentős összegű kihelyezéseket generálnak az állami kamattámogatás mellett nyújtott hitelkonstrukciók.

Nagyot szakítottak a külföldi leányok

2023-ban a külföldi leánybankok – az üzbég kivételével – nyereségesek voltak, ROE mutatójuk javult az előző évhez képest. A DSK csoport (Bulgária) 202 milliárd forinttal, a szlovén SKB és NKBM együtt 129 milliárd forinttal, az orosz leánybank 96 milliárd, az ukrán 45 milliárd, míg a szerb és a horvát leánybank 68 milliárd illetve 54 milliárd forint adózás utáni nyereséggel járult hozzá a csoport eredményéhez.

A jövő?

A menedzsment év/év alapon javuló GDP-növekedési dinamikát, csökkenő inflációt és kamatkörnyezetet prognosztizál 2024-re, ami pozitív hatást gyakorolhat a hitelkeresletre és a portfólió minőségre. Ennek megfelelően:
  • Az árfolyamszűrt organikus hitelállomány növekedési üteme meghaladhatja a 2023. évit.
  • A konszolidált nettó kamatmarzs az előző évihez hasonló szinten alakulhat.
  • A konszolidált működési költség/bevételi mutató a 45 százalékos szint környékén alakulhat.
  • A kockázati profil a 2023. évihez hasonló lehet.
  • A tőkeáttét várhatóan csökken, emiatt az éves ROE a 2023. évinél alacsonyabb lehet.
A végleges osztalékjavaslatról az igazgatóság a március 20-i ülésén dönt, amit április 4-én tesz közzé a bank. A jelenlegi pénzügyi jelentés 150 milliárd forintnyi (535 forint/részvény) osztalékfizetéssel számol. A 2022-es 84 milliárd volt, így ez jelentős növekedés. Azt is figyelembe kell venni, hogy 60 milliárd forintnak megfelelő saját részvényt visszavásárol a bank, amit a felügyelet jóvá is hagyott. Eddig ennek mintegy tizede valósult meg – tette hozzá Bencsik.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok