Nehéz helyzetbe hozzák a befektetők az első lakást vásárlókat

Rekordokat dönt a lakások ára

Épülő társasházi lakások Budapesten
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. május 14. Újabb rekordokat döntenek a lakásárak, bár áprilisban lassult a drágulás tempója a budapesti lakáspiacon, vidéken viszont felgyorsult. A magas árak miatt az adásvételek száma jelentősen visszaesett. A befektetők diktálnak a piacon, nehéz helyzetbe hozva azokat, akik első lakásukat vásárolnák meg Budapesten.

Áprilisban 14 százalékkal csökkent az eladó lakások iránti kereslet, a fővárosi új építésű lakások iránt azonban 35 százalékkal esett az érdeklődés – írtuk meg korábban az ingatlan.com közleménye alapján. A Duna House adatai is erről árulkodnak: a tranzakciószámok előző hónapokban megfigyelhető fokozatos emelkedése után áprilisban a 10 415 darabra becsült adásvétel az előző hónap eredményétől 14,6 százalékkal marad el, az előző év azonos időszakához hasonlítva pedig 7 százalékos a csökkenés.

A kereslet csökkenésével párhuzamosan a lakásárak drágulása is lassult Budapesten, de országos viszonylatban gyorsult a havi árnövekedési tempó az ingatlan.com lakásárindexe szerint. Éves szinten még mindig jelentős a drágulás, országos szinten 12,5 százalékos, Budapesten pedig 19 százalékos. Az éves áremelkedés ütemét nézve Budapest után a dél-alföldi és észak-alföldi régió következik a sorban, vagyis az ipari fejlesztésekkel érintett régiók.

A budapesti lassulásra a havi adatok utalnak elsősorban. Országosan és a fővárosban is 2 százalék alatti drágulás jellemezte az áprilist, miközben Budapesten az idén 4 százalék feletti áremelkedésre is volt példa január és február között – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Elszálló árak

Szerinte az idei drágulás komoly kihívást jelent a vevőjelölteknek, különösen a fővárosban. Budapesten ugyanis a használt eladó lakások és házak négyzetméterárainak középértéke már 1,27 millió forintnál jár. A társasházi lakások esetében 1,3 millióra, a 40 négyzetméternél kisebb használt garzonlakásoknál pedig már 1,5 millió forintra emelkedett ez az érték. Az újépítésű lakások esetében - főként az erőteljes befektetői kereslet miatt - május közepére az átlagos négyzetméterárak már 1,6 millió forintnál jártak. A magas fővárosi lakásárak újra az agglomeráció felé terelik a vásárlók egy részét, ezt mutatja, hogy a budapesti agglomerációban a drágulás havi üteme áprilisban 1,7 százalékra gyorsult az egy hónappal korábbi 0,8 százalékos szintről.

A befektetők dominálnak a fővárosban

Az ingatlan.com adatai szerint 2025 májusában az V. kerület volt a legdrágább fővárosi kerület, ahol az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára megközelítette a 2 millió forintot. A legkedvezőbb árakkal továbbra is a XXIII. kerületben találkozhatnak a vevők, itt átlagosan 785 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

A Duna House legfrissebb adatai szerint a 2025 áprilisában Budapesten zárult adásvételek csaknem felében (43 százalék) befektetési célból vásároltak ingatlant. Ez az arány január óta folyamatosan emelkedett, márciusban állt rekord magas szinten 45 százalékkal. Az ingatlanközvetítő arra hívja fel a figyelmet, hogy a befektetők által vásárolt ingatlanokra átlagosan 74,8 millió forintot költöttek, ami jelentősen meghaladja az első lakást vásárlók átlagos, 66,4 millió forintos költését.

Az eladók motivációs háttere is jól tükrözi a piaci átalakulást: Budapesten az ingatlanukat értékesítők 40 százaléka korábbi befektetésétől vált meg. Ez az arány, kiegészülve azzal, hogy csökkent a 60 év felettiek jelenléte az eladói oldalon, a fiatalabb, pénzügyileg tudatosabb befektetői kör aktívabb piaci jelenlétére utal.

A befektetési célú tranzakciók nagy aránya erősítheti a prémiumszegmens pozícióját, ugyanakkor új kihívások elé állíthatja az első lakásvásárlókat, akik számára a belépési küszöb tovább emelkedhet. A trend rámutat arra is, hogy a lakáspiac nem csupán lakhatási funkciót tölt be, hanem továbbra is fontos eszköze a vagyonmegőrzésnek és hozamtermelésnek – különösen a magas inflációval és volatilisebb pénzpiacokkal terhelt gazdasági környezetben – írja a Duna House

Mi a helyzet a vidéki nagyvárosokban?

A többi nagyvárost tekintve Debrecenben 937 ezer, Szegeden pedig 880 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, így Szeged az elmúlt 2 évben a második legdrágább vármegyeszékhellyé lépett elő. Győrben 844 ezer, Pécsett 773 ezer, Miskolcon pedig 494 ezer forintot kértek a lakások négyzetméteréért. A legolcsóbb megyeszékhely továbbra is Salgótarján, ahol 2025 májusában mindössze 286 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméternyi használt lakóingatlan – írja közleményében az ingatlan.com.

Miben reménykedhetnek a vevők?

Balogh László közölte azt is, hogy a budapesti kereslet lanyhulása miatt a lakásdrágulás tovább lassulhat. Nagy kérdés, hogyha nem kap új lendületet a fővárosi lakáspiac az év második felében, akkor az milyen hatással jár majd az árakra. A szakértő szerint a korábbi évek tapasztalatai alapján még ebben az esetben sem várható árcsökkenés rövid távon, de az árak platózására lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy az év második felében kisebb mértékben emelkedhetnek a budapesti lakásárak, miközben a vevők alkupozíciója javulhat - fogalmazott a szakember. A jelenleg látható forgatókönyveket viszont átírhatja majd a települések önazonosságának védelméről szóló törvény.

Az ingatlan.com szakértője szerint az év első hónapjaiban látott fővárosi lendület lecsengésével párhuzamosan a lakáspiac motorja vidékre költözhet, és 2025 második felében a Budapesten kívüli ingatlanpiacokon láthatunk majd nagyobb aktivitást.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!