Sok a tévhit a vagyonosodási vizsgálat körül

Retteghetsz, ha a NAV kopogtat?

Fotó: Azénpénzem
2014. július 8. Sokan valamiféle csodaszerként tekintenek a vagyonosodási vizsgálatokra. Úgy vélik, ezzel fülön csíphető minden nem tiszta módon szerzett pénz, a legfeljebb kisebb stikliket elkövetőknek pedig semmi okuk félni. A tapasztalat szerint ez egyáltalán nem így van, nem véletlenül javasolja két ponton is módosítani a törvényt a Kúria.

Nem árt már akkor is a legrosszabbra felkészülni, ha valaki úgy tudja, csak egy sima adategyeztetésre hívta be az adóhivatal (NAV). Az esetek 65 százalékában ugyanis – ismerte el Lomnici Zoltán, az egykori Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának vezetője egy korábbi sajtóbeszélgetésen – a vagyonosodási vizsgálat elindulásáról nem tájékoztatták az érintettet. Az általunk felkutatott ügyek egy része alapján úgy tűnik, a célkeresztbe kerültek sokszor egyáltalán nem aggódnak. Még akkor sem, amikor kiderül: vagyonosodási vizsgálatról van szó. Derűsen mesélgetnek, és lelkesen működnek együtt. Azt hiszik ugyanis, hogy ilyesmi csak „nagyhalakkal” történhet, akinek nincs hatalmas vagyona annak nincs félnivalója.

Lomnici elmondta: rengeteg ügyet tekintettek át, hosszú évekre visszamenően, és úgy látták politikai vagy gazdasági nyomásra semmi sem utal. (A NAV tehát legfeljebb feljelentésre, de nem megrendelésre vizsgál.) A volt főbíró arról is beszélt, hogy az ellenőrzöttek hat százaléka munkanélküli volt, sokan pedig egyszerű alkalmazottak. Az összes áttekintett ügyben összesen 6,6 százalék emelt kifogást. A többiek tehát fizettek. Jövedelme eredeteként 65 százalék kölcsönt, 16 százalék pedig ajándékot jelölt meg. Volt olyan eset, amikor valaki azt próbálta beadni a revizoroknak, hogy luxusingatlanát annak a kincsesládának a tartalmából vette, amit a kislánya amatőr búvárkodás során talált.
A helyzet pedig sajnos nem ilyen egyszerű. Sem a nagyon tehetősek, sem a „becsületesek” szempontjából. A NAV ugyanis általában beérheti azzal, ha a vizsgált fel tudja mutatni, hogy volt annyi pénze, ami a KSH létminimuma alapján elegendő a megélhetésre. Ha nem, akkor jön a becslés. Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy az elindult eljárások többségében, ha nem is boldogan, de fizetnek az ellenőrzöttek. A NAV adatai szerint 2012-ben mindössze 13 százalék fordult bírósághoz. Ők alighanem azt gondolták, simán bizonyíthatják igazukat. Az elindított perek 66 százalékát viszont a NAV nyerte meg.

A legnagyobb veszély a magukat vétlennek tartókat fenyegetheti


Nem véletlenül. Néhány ítélet alapján ugyanis úgy tűnik, hogy ha valaki előre nem készül fel arra, hogy őt vizsgálhatják, akkor már nem sok az esélye a sikeres harcra. Az életvitelre fordított kiadások fedezetét készpénzben kellett felmutatni (legalábbis a régebbi ügyekben), a kártyás költéseket „luxusnak” minősítették. Az azonban, aki minden évben gondosan gyűjtögette az alapélelmiszeres nyugtákat, még azt is el tudta érni, hogy a becsült jövedelme kevesebb legyen még a statisztikai létminimumnál is (amúgy drága ügyvédre valahogy tellett).

A legtöbb fejfájást az úgynevezett teljességi nyilatkozat jóhiszemű gyors kitöltése okozhatja. A revizorok persze bizonygatják, hogy az együttműködés csak jó lehet, de ez azért nincs egészen így. Ebben az iratban ugyanis öt évre visszamenően kell lefektetni, mikor honnan, mennyi bevétele származott a vizsgáltnak. Képtelenség ilyesmire pontosan visszaemlékezni, a kitöltött nyilatkozat tartalmán azonban később nem lehet módosítani (ezekben az ügyekben fordított a bizonyítási teher, tehát az ellenőrzöttnek kell bizonyítani, a megélhetésre volt elegendő legális pénze). Lomnici sem vitatkozott azzal, hogy jelenleg éppen a vétlen adózók helyzete válhat a vagyonosodási vizsgálat során a legnehezebbé. Mint mondta: számos esetben az adózó maga adott terhelő bizonyítékokat.

A Kúria éppen ezért javasolja, a törvény úgy módosuljon, hogy a teljességi nyilatkozat kitöltésére 30 nap álljon rendelkezésre. Emellett azt is előírnák, hogy a NAV-nak kötelező legyen értesíteni mindenkit arról, ha ellene vagyonosodási vizsgálatot indítottak. Jogászok egy része vérmesebb reményeket fűzött a Kúria kutakodásához (azt nézték meg, hogy hatékony-e a bírói felülvizsgálatok rendszere az adóügyekkel, kiemelten a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban), de a többség még mintha ennyire sem számított volna.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok