A cégek már kisebb áremelésre számítanak

Rosszabb a fogyasztói bizalmi index, mint a Covid-pánik idején

Fotó: clipart.com
2023. január 30. Annyira sötéten látja a lakosság a saját pénzügyi és az ország gazdasági helyzetét, hogy a GKI fogyasztói bizalmi indexe még annál is alacsonyabb, mint amennyit a Covid-járvány kirobbanásakor tapasztalt pánik alatt mértek – derül ki a legfrissebb adatokból. Az üzleti szektor várakozásai némileg javultak, de még így is a két évvel ezelőtti szinten vannak.

Meglehetősen borúsnak látja a jövőt a lakosság és az üzleti szektor is, bár az utóbbi esetében némi javulás látható az adatokban. A két szektor átlagát kiadó GKI konjunktúraindex januárban minimálisan mértékben, de harmadik hónapja emelkedett. Ugyanakkor még mindig olyan alacsony, mint 2020 nyarán, amikor a Covid-járvány kitörése okozta lezárások és pánik után lassan elkezdett magához térni a gazdaság. A mínusz 20,5-es érték messze elmarad a járvány kitörése előtt mért mínusz 2,7-es értéktől is.



A lakosság borúlátó

A GKI fogyasztói bizalmi index a május-októberi jelentős romlást követően az elmúlt negyedévben alig változott, januárban lényegében stagnált. A lakosság a saját várható pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz képest enyhén rosszabbnak érezte, jövőbeli megtakarítási képességének megítélése viszont nem változott. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét romlónak, míg a következő egy évre vonatkozót javulónak érzékelték.

A fogyasztói bizalmi index januárban -56,6-on állt, így továbbra is a Covid-járvány kirobbanásakor tapasztalt pánikra jellemző szint alatt maradt. Akkor -47,6 volt a mélypont.

Az üzleti szektor javulást mutat

Az üzleti bizalmi index emelkedése ennél kissé érzékelhetőbb, szintje nagyjából a két évvel ezelőttinek felel meg. A cégek és az emberek is a decemberinél sokkal optimistábban látták a magyar nemzetgazdaság perspektíváját. Inflációs várakozásuk csökkent, a foglalkoztatási helyzet megítélése viszont rosszabb lett.

Januárban az üzleti szférán belül az ipar kivételével minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett. Az iparban a rendelésállomány és a készletszint megítélése romlott, az elmúlt időszaki termelésről és a termelési kilátásokról alkotott vélemény javult.  Kedvezőbbnek látták a cégek exportrendeléseiket is. Az építőipari bizalmi index januárban 4 ponttal emelkedett, s ezzel négyhavi csúcsára került. A magas- és mélyépítők kilátásai egyaránt javultak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség nem változott, a rendelésállományok értékelése érezhetően javult. Januárban a kereskedelmi bizalmi index is négyhavi csúcsára jutott. Leginkább az eladási pozíció megítélése lett kedvezőbb, de a rendelések várható alakulását, s kissé a készletszínvonalat is jobbnak látták a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index januárban lényegében stagnált. Az általános üzletmenet megítélése nem változott, a forgalmi várakozások erősödtek, az előző havi fogalom és létszám megítélése romlott.

Januárban a foglalkoztatási hajlandóság összességében – ezen belül az iparban és a szolgáltató szektorban – csökkent, a kereskedelemben és az építőiparban kissé erősödött. Így továbbra is valamivel több a létszám csökkentését, mint bővítését tervező cég. A termelés bővítését akadályozó tényezők közül az iparban ismét a munkaerőhiány van az első helyen, ez az építőiparban csak a második, a szolgáltató szektorban pedig a harmadik legfontosabb ok. A lakosság munkanélküliségtől való félelme némileg erősödött. Az üzleti szféra áremelési törekvése januárban jelentősen lefékeződött, már csak a kereskedelemben készül a cégek nagyobb fele áremelésre. Kissé enyhült a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése januárban sokkal optimistább lett az előző hónapokban tapasztaltnál; különösen a cégek, de a lakosság körében is.

Az üzleti bizalmi index januári mínusz 7,8-as értéke a 2020. decemberi mínusz 7,7-es szintnek felel meg. A járvány kitörése előtt, 2020 márciusában még mínusz 0,8-on állta, 2019 elején pedig még a plusz 12-13-as szinten. Onnan zuhantunk ekkorát.
A GKI Gazdaságkutató az EU támogatásával végzi a felmérést minden hónapban. Konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor (ez utóbbiban – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások nem szerepelnek a vizsgáltak között), illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.


Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok