Szigorítja a visszaváltást az MNB az ingatlanalapoknál

Saját magára is rálicitál az állam

2019. április 4. Emelkedő árfolyamoknak örülhettek márciusban a kötvényalapokba fektetők, pedig a pénzpiaci hozamok meglehetősen vegyesen alakultak. Nagy kérdés, mennyire bolygatja majd meg a megtakarításokat a legújabb lakossági állampapír, ami a mostaniakra is ráver majd a kamatával. Változást hozhat az MNB szigorítása is az ingatlanalapoknál.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt heti kamatdöntő ülésén a várakozásoknak – és korábbi ígéretének – megfelelően a szigorítás irányába lépett. Az egynapos jegybanki betét a korábbi mínusz 0,15 százalék helyett lett 0,05 százalék – még mindig a negatív tartományban. Az alapkamaton persze most sem változtattak, de erre nem is számított senki. A pénzpiaci kamatok ugyanis még mindig mélyen alatta vannak. Az MNB még azt is kommunikálta, hogy egyszeri, egyedi döntés született, amivel lehűtötte a szigorítási várakozásokat. És persze meg is gyengítette a forintot.

Bizonytalan a piac

Az állampapír-piaci mozgások mindenesetre erős bizonytalanságra utalnak. Márciusban az egyéves és annál rövidebb lejáratú referenciahozamok jelentősen csökkentek, a hosszabb papíroknál ugyanakkor mindenféle mozgás előfordult. Az ÁKK adatai szerint 3 hónapos hozam 0,12 százalékról március végére 0,04 százalékra esett, tegnap pedig már csak 0,01 százalékon állt. A 6 hónapos 0,13 százalékról 0,10 százalékra csökkent, a 12 hónapos 0,37 százalékról a hónap végére 0,21 százalékra esett.

Ugyanakkor a 3 éves referenciahozam 0,98 százalékról 1,29 százalékra emelkedett, de közvetlenül az MNB döntés előtt még 1,44 százalékon is állt. Az ötéves viszont csökkent, 2,21 százalékról 1,88 százalékra, a tízéves azonban 2,70 százalékról a hónap végére 2,86 százalékra nőtt, de közben 3,23 százalékot is megjárta. A tizenötéves az ötéveshez hasonlóan mérséklődött,3,69 százalékról 3,40 százalékra.

A kötvényalapokba fektetők mindenesetre örülhettek a mozgásoknak, jellemzően nőtt a befektetési jegyek árfolyama, emelkedtek a hozamok. (A legfrissebb hozamokat itt találja.)

Majd az állam még többet ad

Az alapkezelők azonban nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a pénzpiaci hozamok továbbra is rendkívül alacsonyak, miközben az állam már most is sokszorosukat fizeti ki a lakossági megtakarítóknak. (A jelenlegi lakossági állampapírok kamatát ebben a cikkünkben találja.) Erre tesznek rá még egy nagy lapáttal, hiszen az államnak minden fillérre szüksége van; az idén 800 milliárd forinttal szeretnék növelni a lakosság kezében lévő állampapír állományt. Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap az MTI-nek elmondta: minden eddiginél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító és könnyebben elérhető új lakossági állampapír elindításáról döntött a kormány. A júniustól elérhető megtakarítási formával a lakosságnál lévő állampapír állomány öt év alatt akár meg is duplázódhat, így 2023-ra elérheti a 11 ezermilliárd forintot. Az új konstrukcióval tovább erősödhet a belső megtakarítás, és tovább csökkenhet a magyar gazdaság külső sérülékenysége.

Az új konstrukció a már meglévő állampapíroknál is többet fizet; a kamat fél év után 3,5 százalék, az első év végén 4 százalék, majd ezt követően évente további fél-fél százalékpontos emelkedéssel az ötéves futamidő lejártával 6 százalékra emelkedik. Ráadásul a nemrég elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően a kamat után adózni sem kell. Csak egyetlen számlára lesz szükség, amit a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kirendeltségein, a lakástakarék-hálózaton keresztül, valamint a kereskedelmi bankok fiókjaiban lehet megnyitni.

Sok a kérdés

Ugyanakkor a megjelent információk számos részletet nem tartalmaznak, márpedig pénzügyi befektetésnél ezek nélkülözhetetlenek. Éppen ezért kérdéseinket elküldtük a Pénzügyminisztériumnak, hogy ha valóban kidolgozták már ezt a konstrukciót, tegyék az olvasók számára is világossá. Szerettük volna megtudni, hogy az új állampapír lépcsős vagy sávos kamatozású. Vagyis, ha 6 évig megtartja valaki, akkor mind a 6 évre 6 százalékot fizet, vagy az első félévre 3,5 százalékot, a következő félévre 4 százalékot, majd a következő évre 4,5 százalékot. Ez ugyanis nagyon nem mindegy. Kérdés az is, hogy mikor fizet kamatot - évente vagy csak visszaváltáskor -, és ha csak visszaváltáskor, akkor tőkésítik-e a kamatokat.

Nem kaptunk választ, így az is elképzelhető, hogy egyelőre ezek még nem tisztázottak. Az új állampapír azonban várhatóan jelentősen megbolygatja majd a piacot.

Az MNB az ingatlanalapok szigorításával besegít

Az állampapírok malmára hajthatja az is a vizet (pontosabban a lakossági megtakarításokat), hogy a május közepétől kibocsátott új ingatlanalapok, illetve a meglévő ingatlanalapok új sorozatú befektetési jegyeit legalább 180 naptári nap után lehet majd csak visszaváltani. Jelenleg néhány napos (jellemzően 3 napos) visszaváltási idővel működnek a befektetési alapok, így sokan – tévesen –likviditási vagy pénzpiaci alap helyett teszik ide a pénzüket.

Az MNB ajánlást jelentetett meg honlapján a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapokról azután, hogy több körben egyeztetett az érintett szakmai érdekképviseletekkel, így a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével. Jegybanki elvárás még az is, hogy az alapkezelők állapítsanak meg forgalmazási maximumot a már meglévő, rövidebb (ma jellemzően 3 napos) visszaváltású sorozataik befektetési jegyeinél, és ha az ajánlás céljai érdekében indokolt, azt fokozatosan csökkentsék is. Az alapkezelőknek mindennek megfelelve május közepéig kell hatályba léptetniük kezelési szabályzataikat.

Az MNB közleményében hangsúlyozta: új szabályozása közelíti az ingatlanalapok befektetési jegyeinek likviditását a mögöttük lévő alapok eszközeinek (hazai és külföldi ingatlanok, azokhoz kötődő vagyoni jogok, ingatlantársasági részesedések) likvidálhatóságához, azaz készpénzzé tehetőségéhez. A gyorsan értékesíthető részvényekhez, kötvényekhez képest az ingatlanok likviditása ugyanis sokkal alacsonyabb, miközben az ingatlanalapokban nagyon magas az e piaci folyamatokat, jellemzőket kevésbé ismerő kisbefektetők aránya.

Az MNB kiemelte, hogy az ajánlás semmilyen formában nem érinti a (kis)befektetőknél lévő, korábbi kibocsátású ingatlanbefektetési jegyeket, s azok (eredeti szerződéses feltételekben lévő) jelenlegi rövidebb határidejű visszaválthatóságát. Az MNB szerint ezzel a lépéssel tudatosabbá válnak a fogyasztók.

Tény, hogy a 2008-as válság kitörése után hónapokra fel kellett függeszteni az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltását, sőt a világban nem volt egyedülálló a féléves felfüggesztés sem. Úgy tűnik tehát, hogy az MNB az újabb válságra készül fel. Ugyanakkor befektetési szakemberek korábban portálunknak azt hangsúlyozták, hogy egy a tíz évvel ezelőtti válsághoz hasonló összeomlás esetén 180 nap alatt sem lehetne az ingatlanportfóliót értékesíteni, ezért valójában teljesen felesleges ez a szigorítás. Vagyis az egészet inkább lenyomták a szektor torkán.

Saját magára is rálicitál az állam

Bizonytalan a piac

Majd az állam még többet ad

Sok a kérdés

Az MNB az ingatlanalapok szigorításával besegít

A kötvényalapok 2019. április 3-i hozamát itt találja.

Nézze meg karikatúránkat is!

Kapcsolódó anyagok