Mindenütt nyílik az olló

Sajátos a magyar szupergazdagodás

Kevesen szüretelhetnek sokat
Fotó: Azénpénzem
2016. május 24. Tavaly a világon csökkent, Magyarországon viszont nőtt az ultragazdagok száma – állapította meg egy nemzetközi tanácsadó cég. Számításaink szerint az utóbbi években a társadalom felső tizedének jövedelme is sokkal erőteljesebben nőtt a legalsó szegmenshez képest. A „krémben” viszont önmagán belül is sarkosan eltérő folyamatok zajlottak. Az olló pedig egyre szélesebbre nyílhat.

A 100 leggazdagabb magyar szépen gyarapodott az elmúlt évben. Összesített vagyonuk 180 milliárd forinttal mintegy 2800 milliárd forintra ugrott – derült ki a Napi.hu idén publikált listájából. Más felmérés jól mutatta, hogy egyébként is nőtt a társadalmi szakadék. A KSH számai alapján megnéztük, hogy a nettó jövedelmek 2010. óta miként alakultak a legalsó és a legfelső rétegnél (tíz kategória, azaz decilis létezik). Míg a legszegényebb decilis esetén 2014-re (egyelőre ez az utolsó rendelkezésre álló adat) mindössze öt százalékos volt a növekedés, a felső kategóriában a bővülés 21 százalékra rúgott. A legalsó kategóriában fejenként nettó 317 ezer (ebben már minden – a munka- és vállalkozási jövedelem mellett az összes juttatás és támogatás is – benne van), a tizedikben pedig 2645 ezer forint jutott egy főre (éves nettó jövedelem).
 
Az UHNWI kategóriába az kerülhet, akinek legalább 30 millió dollár (8,7 milliárd forint) befektethető vagyona van, amibe nem számítanak bele azok az ingatlanok, amelyekben az illető lakik, illetve a személyes használati eszközök és a gyűjtemények.
A statisztikai táblák között más érdekességre is bukkanhatunk. Ilyen például, hogy míg a háztartások alsó jövedelmi ötödébe tartozók (itt így kategorizál a KSH) fejenként minden negyedik forintjukat lakásfenntartásra és energiára költötték 2015-ben, a legfelső jövedelmi ötödben inkább minden ötödik forintról lehet beszélni. (Akit érdekel, a táblázatokat itt nézheti meg.) Fogyasztásra tavaly a legszegényebbek fejenként 43 ezer, a felső ötödbe tartozók pedig 132 ezer forintot adtak ki havonta. Ebből is jól látszik egyébként, hogy a legtehetősebbek pénzük nagy részétét félretehetik – itthon, illetve külföldön.

Az elitklubban is nőnek az eltérések


A privátbanki üzletágban kezelt vagyon nagysága 2010-2014 között (hogy összehasonlítható legyen a deciliseknél említett számokkal) 28,5 százalékkal emelkedett. A Blochamps prognózisa alapján az idei év végére már 3800 milliárd forintot kezelgetnek a hazai bankárok (ez a 2010-eshez képest már 62 százalékos növekedés). És még ez sem minden. A leggazdagabbakon belül is jókora az átrendeződés.

A Napi.hu 100 leggazdagabbról szóló kiadványában a Blochamps vezetője, Karagich István arról írt, hogy „inkább egy szűkebb réteg gyarapodik intenzíven, míg a vagyonosok nagyobbik része csak szerényebb mértékben”. Úgy véli, hogy a privátbanki ügyfélkörben tehát tovább nyílhat az olló azok között, akiknek folyamatosan gyarapodik a vagyonuk és azok között, akik régebben megszerzett vagyont fektetnek be. Előbbiek magját érezhetően egy rohamosan gyarapodó, az állammal szoros üzleti viszonyt ápoló, az állami pályázatokon is gyakran sikeres vállalkozói réteg adja.

Csatlakoztunk Japánhoz és Dániához


Úgy tűnik, Magyarország ezen a téren is más utat jár, mint ami a világban tapasztalható. A következő tíz évben várhatóan lassabban bővül a különlegesen magas nettó vagyonnal rendelkező személyek (Ultra High Net Worth Individuals - UHNWIs) vagyona, mint amilyen tempóban az elmúlt évtizedben nőtt – emelte ki a Napi.hu a Knight Frank ingatlan-tanácsadó cég jelentéséből. Tavaly a 2008-as pénzügyi válság óta először zsugorodott az ultragazdagok elitklubja: csaknem hatezer ember esett ki ebből a körből, ami háromszázalékos csökkenés, így most 187,5 ezer ember tartozik a különleges elitcsoportba. Együttes vagyonuk az egy évvel korábbi 22 ezermilliárd dollárról 19,3 ezermilliárd dollárra zsugorodott 2015-ben.

A vizsgálatban szereplő 91 országból csak 34-ben emelkedett az UHNWI-k száma. A jelentés szerint jelentős növekedést csak Japánban, Dániában és Magyarországon tapasztaltak. Az előbbiek tükrében a magyar szupergazdagok klubját alighanem a mi zsebünkből kihúzott pénzzel bővítheti serényen és sikeresen a kormány.

A befektetési tanácsadók és privátbanki vezetők körében végzett nemzetközi felmérés szerint a vagyonadók és a világgazdaság lassulása fenyegeti az ultragazdagokat. Ez persze semmilyen aggodalomra sem adhat okot az állam által itt felkaroltaknak. A kedvezőtlen piaci folyamatokat ugyanis számukra egy-egy gyors törvénymódosítással védhetik ki.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok