Kevés volt a Visa és Mastercard 30 milliárd dolláros ajánlata

Sarokba szorítják a nagy kártyatársaságokat

Fotó: clipart.com
2024. július 3. Nem fogadta el az amerikai szövetségi bíróság a Visa és a Mastercard által a kiskereskedők számára ajánlott díjcsökkentést, mert azt nem érezte elégségesnek. Az elutasított ajánlat 30 milliárd dollárba került volna a kártyatársaságoknak, de azok további engedményekre kényszerülhetnek.

Régi vita a kereskedők és a hitelkártya cégek közt, hogy előbbiek túlságosan magasnak tartják az utóbbiak által felszámított tranzakciós díjakat. Minden alkalommal, amikor egy boltban fizetünk a Visa, a Mastercard vagy az American Express kártyánkkal, a kártyacégek a tranzakció bizonyos részét elkérik, hogy ezzel fedezzék költségeiket. A kártyás fizetés ugyanis a gyakorlatban egy meglehetősen komplex és több szereplős folyamat, ahol senki sem dolgozik ingyen, és a végén ezeket a költségeket valakinek meg kell térítenie. A vita azon robbant ki a 2000-es évek elején, hogy a kártyacégek által felszámított díjak túlságosan magasak-e, azaz visszaélnek-e erőfölényükkel, azzal, hogy a kereskedők nem tudnak máshoz fordulni, hogy a hitelkártya tranzakciókat elszámolják. 

Évtizedes alku

Az eredetileg 2005-ben elkezdett jogi folyamat mostanra jutott el odáig, hogy a nagy kártyatársaságok elfogadták a kereskedők igényét, és több évre szóló önmegtartóztatási javaslattal álltak elő. Az idén márciusban bejelentett megállapodás-tervezet szerint a Visa és a Mastercard vállalta, hogy a következő 3 évben legalább 4 bázisponttal csökkenti az úgynevezett „swipe fee”-t, azaz a tranzakciós költséget. Azt is vállalta az iparág meghatározó két alakja, hogy a következő 5 évben az átlagos tranzakciós költség, amit a kereskedőknek kell megfizetniük legalább 7 bázisponttal alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi átlag.

A Visa és a Mastercard becslése szerint a megtakarítások (amik számukra egyszerű bevétel kiesések és ezért profitcsökkentő tényezők) 30 milliárd dollárt tennének ki a következő 5 év során. Tegyük hozzá, hogy bár a kereskedőkkel kötött szerződések titkosak, és ezért pontos kép nincsen a jelenlegi díjak nagyságáról, de a legtöbb iparági becslés úgy tartja, hogy ma a díj valahol 1,5 százalék és 3,5 százalék körül van, függően a tranzakció nagyságától és a kereskedő által kialkudott egyedi feltételektől. Adam Levitin, a Georgetown Egyetem professzora szerint a megállapodás után a kereskedők átlagban 219 bázispontos díjat fizetnének, ami még mindig az egyik legmagasabb érték a fejlett világban.

Bírói elutasítás

A Brooklyn-ban székelő szövetségi bírónő, Margo Brodie szerint a felajánlott megállapodás nem kielégítő, és azért azt nem fogadta el, így új tárgyalások kell, hogy kezdődjenek a felek közt. A bírónő indoklása szerint, bár nem lehet pontosan meghatározni a kártyacégek nyereségét az üzletből, de a rendelkezésére álló adatokból ő azt olvasta ki, hogy lenne még tér a tranzakciós díj további mérséklésének. A bíróság elfogadta a kiskereskedők egy csoportjának a véleményét, akik szintén a megállapodás elutasítását kérvényezték, mondván, hogy a megállapodás csak ideiglenes, és csak kismértékű javulást okozna számukra.

Doug Kantor, az egyik kiskereskedelmi szervezet képviseletében elmondta, hogy a megállapodás nem orvosolja azt a gondot sem, hogy megítélése szerint a Visa, a Mastercard és a hitelkártya-kibocsátó bankok kartellt hoztak létre a kártyaelfogadás terén, kényszerpályára ítélve a kereskedőket. Meglátása szerint a következő lépés csak a bírósági per lehet. Mindeközben újra felerősödtek azok a hangok is, amelyek egy törvényhozói megoldást tartanának a legmegfelelőbbnek: a szenátusban forog a Hitelkártya Verseny nevű törvénytervezet, amely vélhetően radikálisabban oldaná meg a problémát.

Természetesen az is érthető, hogy a kártyacégek nem kívánnak lemondani az aranytojást tojó tyúkról és az általa szállított 100 milliárd dollárnyi bevételről, ezért kőkemény tárgyalópartnerek a kiskereskedőkkel szemben. Ugyanakkor a piac nem örült a megállapodás elutasításának, hiszen ez újra bizonytalanságot hoz a kártyacégek számára. A Visa részvények árfolyama szinte ugyanott van, ahol a 2023-as évet befejezték, azaz idén egyelőre nem sikerült növekedést felmutatniuk, míg a Mastercard is alig 5 százalékot erősödött ebben az évben. Talán a vita megnyugtató rendezése sikerrel mozdíthatná ki az árfolyamokat és tenné vonzóbbá a befektetők számára ezeket a cégeket.

A Visa részvény árfolyama a 2024-es évben

 
Forrás: tradingview.com
Magyarországon hasonló problémákat okoz, hogy túl magasak a bankkártyás fizetés díjai. Éppen ezért ennek alternatívájaként, várhatóan már szeptemberben elindul egy új mobilfizetési szolgáltatás, a qvik, amellyel a kereskedőknél vásárolhatunk. A lakosság számára ingyenes, a kereskedőknek pedig olcsóbb lesz a szolgáltatás, mint a jelenlegi bankkártyás elfogadás. (Erről részletesen itt írtunk.)
L.J.


Szerző: Szepesi László
Címkék:  , , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok