Kisebbségben maradtak az eredeti árfolyamot visszaállítók

Semmisség: jeges zuhany a Kúriától

Fotó: Azénpénzem

2015. február 4. Közzétette a semmisség jogkövetkezményeit tartalmazó összefoglaló véleményét a Kúria, amiben – minden előzetes várakozással ellentétben – nem sok bíztatót találhatnak az adósok. A szakértők több kérdésben sem tudtak egységes álláspontot kialakítani, a többségi és a kisebbségi vélemény különbözik az elszámolás módjában. Abban viszont egyetértettek, hogy a hátralékot azonnal ki kell fizetni.

Mint arról korábban írtunk, a Fővárosi Törvényszék egy perben első fokon úgy döntött, hogy a Merkantilnak a felvételkori árfolyamon kell elszámolnia egy devizás autóhitelesével. Azóta is született hasonló döntés, ami kifejezetten reményt adott több adósnak. Már az erről szóló cikkünkben is hangsúlyoztuk azonban, hogy érdemes megvárni, hogyan zárul a Kúria semmisséget vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának munkája. Tegnap megtudtuk, hogy elkészültek az elemzéssel, így most részletesen be is tudunk számolni, pontosan mit tartalmaz a közzétett összefoglaló vélemény. (Teljes terjedelmében itt nézheti meg.)

A Kúria elnöke által felállított 23 tagú joggyakorlat-elemző csoport munkájában a Kúria, valamint a különböző szintű bíróságok bírái mellett két egyetemi professzor, valamint az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség képviselője is részt vett. A törvényszékektől és az ítélőtábláktól is kértek véleményt. Az elemző csoport vezetőjének felhívására 14 törvényszék 144 ügyben hozott határozatát küldte el. Ebből 40 volt a vizsgált kérdésben releváns. A döntések azonban meglehetősen változatos képet mutattak.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a mostani fejlemény egy újabb kemény ütés lehet a pereskedésben bízó adósoknak. Abban reménykedhetnek még a hitelesek és az őket képviselő ügyvédek, hogy a szakértők több kérdésben sem tudtak egységes álláspontot kialakítani. Nem mellékes viszont, hogy a jogászok záró gondolatként azt fogalmazták meg, hogy a jelenleg felfüggesztés alatt álló perek (amelyekben a devizahitel-szerződés semmisségét szeretnék kimondatni az adósok) nagy része a kormányzati jogalkotás következményeként valamilyen módon – például keresettől való elállás, szünetelés miatt – érdemi döntés nélkül fog befejeződni.

Alaposan átszabta a feltételeket a kormány

A folytatódó perekben pedig szerintük csak kivételesen fordulhat elő, hogy a bíróság egy kölcsönszerződés teljes érvénytelenségét állapítsa meg. Azt gondolják, a fogyasztói kölcsönszerződések esetében a bíró számára még ilyenkor sem merül majd fel a kérdés, hogy az eredeti állapot helyreállítását írja elő, vagy a szerződést nyilvánítsa hatályosnak. A kormány ugyanis az elszámolási törvénnyel gyakorlatilag kihúzta a semmisségi perek alól a talajt, hiszen érvényessé tette az amúgy érvénytelen szerződéseket is.

Az esetleg folytatódó érvénytelenségi perekben – olvasható az összegzésben – arra is figyelemmel kell majd lenni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződéseknek a kormány által alkotott jogszabályok által kialakított (módosított) tartalma már fogalmilag nem minősülhet érvénytelennek. (Ez egyébként egybecseng azzal, amit a Kúria tavalyi, évet összegző sajtótájékoztatóján megtudtunk.) Egyúttal rögzítik azt is, hogy nem látnak „szükséghelyzetet”, így jogegységi eljárásra vagy külön kollégiumi vélemény kiadására nincs szükség.

A tartozás mindenképpen egy összegben esedékessé válik

Érdemes néhány dolgot külön is megnézni, amelyek azért kicsit módosíthatnak a kialakult sötét képen. Az enyhén többségi és éppen csak kisebbségi álláspontok között igen lényeges a különbség a semmisség esetén (ami – mint az előbbiekből kiderült – szinte egyáltalán nem lesz, de talán mégis) alkalmazható kamatok és árfolyamok tekintetében. A többség szerint ilyen esetekben marad a deviza alapú tartozás (a mindig aktuális piaci árfolyammal), de az alkalmazható kamat is ahhoz igazodik. Vagyis: a „törvényes” devizakamattal kell elszámolni (hogy ez például frankhiteleknél a svájci jegybanki irányadó kamat-e, arról külön nem írnak).

Mint a többségi véleményben megállapították: az árfolyam radikális megváltozása nem a szerződéskötéskor meglévő érvénytelenségi hibának, hanem az ezt követően bekövetkezett változásnak tudható be. A kisebbségi álláspont máshonnan közelít. Szerintük a ténylegesen nyújtott szolgáltatás minden esetben az a forintösszeg, amelyet a felek egymás számára rendelkezésre bocsátottak. Az adóst így egyáltalán nem terhelné az árfolyamkockázat. Másrészt viszont a banknak az átlagos piaci forintkamattal kellene a banknak elszámolnia vele.

A csoport egységes álláspontja szerint viszont a megállapított érvénytelenség jogkövetkezménye, hogy a szerződés a határozathozatallal annak időpontjában megszűnik. Ez pedig azt a meglehetősen kellemetlen dolgot eredményezi, hogy a még hátralékos tartozások mindenképpen egy összegben esedékessé válnak.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Címkék: Kúria, semmisség, devizahitelek, joggyakorlat-elemző, árfolyam, kamat, adósmentés, elszámolás, forintosítás