Már a tb-ellátások kiegészítésére megy arányában a legtöbb pénz

Sikeresen fizettet az egészségért a kormány

2025. június 5. Látványos, miként rendeződött át a nyugdíj- és az egészségpénztári taglétszám. Ahogy az állam egyre erőteljesebben kivonul az egészségügyből, úgy kényszerülnek mind több pénz költeni erre saját zsebből a magyarok. Az egészségpénztári költések között arányában a legtöbb már a tb-ellátások kiegészítésére megy, a második helyre szorult a gyógyszer.

Egészségügyre az állam az uniós átlag felét, a lakosság saját zsebből annak kétszeresét költi – ezekkel, és más szomorú tényekkel hívja fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) februárban indított kampányában. Kényszerűségből azok is költenek magánorvosra, akik ezt anyagi okból nem igazán engedhetnék meg maguknak. Egészen elképesztő módon nemrégiben pedig egy felmérésből az derült ki, hogy a legtöbben egészségük miatt vennének fel hitelt.

A magyaroknak intézményesített formában kellene költeniük az egészségükre – találta ki körülbelül hat évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A terv az volt, hogy minden munkavállalót automatikusan új jóléti alapokba léptetnek be, amelyek az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak szerepét is átvennék. Gyaníthatóan nem volt éppen kedvező a magánnyugdíjpénztári megtakarítások sorsára még jól emlékező lakosság reakciója, így az ötlet hamvába holt.

Az idén újabb fordulat jött

Azt azonban szívós kitartó munkával el tudta érni az állam, hogy szinte természetessé váljon, aki gyógyulni akar, annak mindenképpen fizetnie kell. Az egészségpénztárak pedig az aktív munkavállalók, de tulajdonképpen a dolgozó nyugdíjasok számára is jó lehetőséget adnak forintjaik összegyűjtésére. Nyilvánvalóan ennek köszönhető, hogy – mint az a jegybanki adatokból készített grafikonunkon jól látszik – már egy ideje több tag van az önkéntes egészség-, mint a nyugdíjpénztárakban. Az idén azonban újabb lépcsőt ugrott a dolog.

Az MNB legfrissebb adatai szerint ugyanis az egészségpénztári kiadások között az idei első negyedévben arányában az első helyre emelkedett a társadalombiztosítási ellátások kiegészítésére költött pénz. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerkiadásokat is sikerült előzni. Bő tíz éve még a kiadások nagyjából 55 százalékát adták a pirulák, tb-ellátás kiegészítésére pedig 15-20 százalék ment. Az idén az első három hónapban a gyógyszer aránya alig haladta meg a 39 százalékot, a tb-ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése viszont már majdnem 40 százalék lett. Utóbbira a gyógyszernél 175 millió forinttal adtak többet ki a tagok.

Így teljesítettek a pénztárak

Az MNB statisztikája szerint az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási célú befizetéseinek összege 22,1 milliárd forintot ért el az első negyedévben. Ebből a pénztártagok által fizetett tagdíjak 18,1 milliárd, a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás pedig 2,4 milliárd forint volt. A teljes szolgáltatási kiadás 27,9 milliárd forintra rúgott. Ezek szerint a tagok 5,8 milliárd forinttal többet adtak ki, mint amennyi a teljes befizetésük volt.

Önkéntes pénztári adatok 2025. I. negyedév
Megnevezés	Tagok száma (ezer fő)	Bevétel (mrd Ft)	Kifizetés (mrd Ft)	Vagyon (mrd Ft)
Nyugdíj	1 076,1	41,0	53,3	2 264,2
Egészség	1 213,7	22,1	27,9	99,0
Forrás: MNB-adatok

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba a tagoktól összesen 41 milliárd forint folyt be. A fedezeti tartalékból közben 53,4 milliárd forint volt a kifizetés. A mínuszt ebben az esetben a lakáscélú felhasználás lehetővé tétele okozta. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredménye 18,6 milliárd forint nyereség volt 2025. első negyedévében. Ez az előző év azonos időszakában elérttől majdnem 73 százalékkal marad el. A vagyon legnagyobb hányada változatlanul magyar állampapírban található, a közvetlen kitettség az MNB tájékoztatása szerint az előző év végéhez képest 0,8 százalékponttal, 41,1 százalékra csökkent.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: egészség, nyugdíj, egészségügy, egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, MNB, statisztika