Ez derült ki a nemzetgazdasági tárca idei felméréséből
2017. szeptember 4.
A magyar háztartások bő harmada egyetlen fillért sem tesz félre, kiadásaik átlagosan több mint 40 százalékát a rezsi teszi ki, közel 70 százalék idős korában csak az állami nyugdíjra kíván támaszkodni – derült ki a nemzetgazdasági tárca (NGM) idei felméréséből. Az NGM szerint az öngondoskodási hajlandósággal van komoly gond.
Nagy átfogó nemzeti stratégia készül a pénzügyi tudatosság fejlesztésére (erről itt olvashat). Ennek megalapozásaként az NGM figyelembe vette az OECD kutatását – néhány érdekesebb adatát a mellékelt táblázatban foglaltuk össze –, de készített idei saját felmérést is. Mint írják, az OECD eredményeket ugyan frissen publikálták, de a hozzá szolgáló mérés 2015-ben zajlott.
A tárca hangsúlyozza: miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében Magyarország lakossága más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, a pénzügyekhez való hozzáállása, szemlélete és tényleges magatartása (pénzügyi döntései) szempontjából a nemzetközi rangsor utolsó harmadában szerepel. A lakosság közel kétharmada mindössze három hónapig lenne képes fenntartani magát fő jövedelemforrása nélkül, jóllehet, napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebben néztek szembe, mint 2010-ben. A kellő anyagi tartalékok hiánya rendkívül kiszolgáltatottá teszi az egyéneket és családokat a pénzügyi kockázatokkal szemben.
Az NGM a közvélemény-kutatást a felnőtt magyar (18-80 éves) lakosság körében 2017. január 30. – február 7. között végezte, amelynek során 1002 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg mindennapi pénzügyi szokásaikról, ismereteikről. A felmérésből az derült ki, hogy a háztartások kiadásainak átalagosan 40,5 százalékát teszi ki a rezsikiadás (ami szerintünk elképesztően magas érték). Ez is indokolhatja, hogy jelenleg a magyar háztartások 33,5 százaléka egyáltalán nem takarít meg.
A készpénz ellen várható intézkedésekről itt olvashat
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: megtakarítás, tartalék, nyugdíj, NGM
Siralmas számok a magyarokról
Nagy átfogó nemzeti stratégia készül a pénzügyi tudatosság fejlesztésére (erről itt olvashat). Ennek megalapozásaként az NGM figyelembe vette az OECD kutatását – néhány érdekesebb adatát a mellékelt táblázatban foglaltuk össze –, de készített idei saját felmérést is. Mint írják, az OECD eredményeket ugyan frissen publikálták, de a hozzá szolgáló mérés 2015-ben zajlott.
Pénzügyi viselkedés jellemzői (%) | ||
---|---|---|
Magyar | Átlag* | |
Van háztartási költségvetés? | 25 | 57 |
Aktív megtakarító | 27 | 57 |
Megfontoltan vásárol | 75 | 80 |
Időben fizeti a közüzemi számlákat | 77 | 80 |
Kézben tartja a pénzügyeit | 56 | 71 |
Van hosszú távú pénzügyi terve | 43 | 48 |
Döntését megelőzően gyűjt némi információt | 21 | 49 |
* az OECD felmérésében szereplő európai országokban |
A tárca hangsúlyozza: miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében Magyarország lakossága más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, a pénzügyekhez való hozzáállása, szemlélete és tényleges magatartása (pénzügyi döntései) szempontjából a nemzetközi rangsor utolsó harmadában szerepel. A lakosság közel kétharmada mindössze három hónapig lenne képes fenntartani magát fő jövedelemforrása nélkül, jóllehet, napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebben néztek szembe, mint 2010-ben. A kellő anyagi tartalékok hiánya rendkívül kiszolgáltatottá teszi az egyéneket és családokat a pénzügyi kockázatokkal szemben.
Egyharmad él hónapról-hónapra
Az NGM a közvélemény-kutatást a felnőtt magyar (18-80 éves) lakosság körében 2017. január 30. – február 7. között végezte, amelynek során 1002 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg mindennapi pénzügyi szokásaikról, ismereteikről. A felmérésből az derült ki, hogy a háztartások kiadásainak átalagosan 40,5 százalékát teszi ki a rezsikiadás (ami szerintünk elképesztően magas érték). Ez is indokolhatja, hogy jelenleg a magyar háztartások 33,5 százaléka egyáltalán nem takarít meg.
Jelenleg az NGM szerint a magyar lakosság megtakarítási és öngondoskodási hajlandósága nagyon alacsony. Ezért tartják különösen fontosnak, hogy az egyének megértsék ennek kiemelt jelentőségét és életükre gyakorolt hosszú távú pozitív hatását.
A megtakarítások tekintetében sem tudatos a szaktárca szerint a lakosság. Aki félre is tud tenni, nagyrészt lakossági folyószámlán gyűjti a pénzét, sőt jelentős (majdnem 26 százalék) azok száma, akik otthon tartják a spórolt pénzüket. A váratlan kiadásokra már jobban felkészültek a magyarok, mint 2015-ben: a válaszadóknak több mint a fele úgy nyilatkozott, hogy nem okozna gondot egy havi jövedelmének megfelelő összeget kitevő nem várt kiadás. Nem ez a helyzet hosszabb távra. A magyarok 68,2 százaléka csak az állami nyugdíjból tervezi finanszírozni idős kori kiadásait.A készpénz ellen várható intézkedésekről itt olvashat
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: megtakarítás, tartalék, nyugdíj, NGM
Kapcsolódó anyagok
- 2017.12.04 - Tantervbe kerülnek a pénzügyi alapismeretek
- 2017.11.21 - Egyre elérhetetlenebbek a nyugdíjasházak?
- 2017.10.30 - Rekordra járt a fiatalok spórolása
- 2017.10.18 - Hogyan gyarapítható ma a pénz?
- 2017.10.05 - Kimutatták, tényleg hátrányban vannak az idősebb álláskeresők
- 2017.09.13 - Nyugdíj: elmeszelt az Ab egy passzust
- 2017.09.11 - Elviszi az infláció a megtakarításunkat
- 2017.09.04 - Félmillió forint felett tiltott lehet a készpénzben fizetés
- 2017.08.18 - Nincs kamat? Ide tesszük a pénzünket
- 2017.08.10 - Tíz trükk, amivel átverhet a bank
- 2017.08.07 - A tehetősebbek derűsebben látják a jövőt
- 2017.07.06 - Lelkesebben spórolunk a nyaralásra, mint a jövőre
- 2017.06.21 - Készpénz: ez tényleg döbbenet!
- 2016.08.17 - A tartalékokat élik föl a családok?
További kapcsolódó anyagok