Minden hetedik neten fizető semmit nem tesz számítógépe biztonságáért

Sok a tévhit a bankkártyákról

2012. október 22. Senki sem tudja, mik a szabályok a lopott kártya miatti kár megosztásánál – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) reprezentatív felmérésből. A felmérés rávilágított arra, hogy a pénzintézeti plasztikot használók közül sokan biztonságosabbnak tartják az aláírást a PIN-kódnál, a károk nagyságát pedig a valóságosnál nagyobbra becslik.

A jegybank a GfK segítségével reprezentatív (a teljes lakosságot modellező) felmérést készített a bankkártyás, internetes fizetésekről, biztonságukról. A megkérdezettek kevés elektronikus fizetési megoldáshoz kötődő konkrét káreseményről számoltak be, de még így is nagyságrendekkel többről, mint amit az MNB statisztikái mutatnak. A lebonyolított összes fizetési műveleteknek ez mindössze 0,003 százaléka körül ingadozott 2007. és 2011. között. A válaszadóknak viszont hat százaléka állította, hogy őt vagy ismerősét érte már anyagi kár a bankkártyahasználat során. Az internetes átutalásoknál ez az arány három, a többi elektronikus fizetési megoldásnál pedig egy százalék.

A bankkártyáról a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy nagyon biztonságosnak vagy inkább biztonságosnak tekinthető fizetési megoldás. Mindössze 7 százalék szerint egyáltalán nem vagy inkább nem biztonságos a plasztik használata. A válaszadók a bankkártyás műveletek közül a legbiztonságosabbnak az ATM-es készpénzfelvételt tartják – ötös skálán az átlagérték 3,78 lett –, ezt követi a vásárlás. A sor végén az érintésmentes fizetés kullog. Ettől érzékelhetően még nagyon sokan viszolyoghatnak. A net sem remekelt a maga 2,7 pontos átlagértékével.

A felmérésben az a legelgondolkodtatóbb, hogy kiderült, milyen sok a tévhit a plasztikokkal kapcsolatban. Csak minden harmadik bankkártyabirtokos gondolja például úgy, hogy a chipes bankkártya biztonságosabb, mint a mágnescsíkos. Pedig a kárstatisztikák éppen a chipes plasztikok elterjedése következtében szépültek meg jelentősen. Még aggasztóbb, hogy több mint minden negyedik válaszadó véli, hogy az aláírás használata biztonságosabb, mint a PIN-kód. (Valójában persze a kód ad nagyobb védelmet, persze akkor, ha nem írják le elérhető helyre.)

A bejelentés megtételét követően keletkezett kárt teljes egészében a kártyakibocsátó bank viseli.
Az MNB Szemlében megjelent tanulmány szerint minden kártyabirtokosi szerződés tartalmazza, hogy amennyiben a kártyabirtokos jogosulatlan kártyahasználatra utaló műveletről szerez tudomást (például a bankjától kapott SMS-ből, illetve ilyet fedez fel a számlakivonatán), vagy elveszítette, ellopták a bankkártyáját vagy a használatához szükséges PIN-kódot, azonnal be kell jelentenie a kibocsátónak. Amennyiben az elveszett, ellopott bankkártyát jogosulatlanul használják, a bejelentést megelőzően bekövetkezett kárt a kártyabirtokos legfeljebb 45 ezer forint erejéig viseli (feltéve, ha a kár nem a kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be), az ezen felüli összeg a kibocsátó bank vesztesége.

Ezt a „negyvenötezres szabályt” a megkérdezettek közül senki sem ismerte. Azt is mindössze a lakosság 7 százaléka (a bankkártyával rendelkezők tizede) tudja, hogy kármegosztás létezik a bank és a bankkártya birtokosa között, és az ügyfél kára maximált.

A netes vásárlás és a készpénz


A felmérésben részt vevők 65 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Azok aránya, akik a világhálón fizetnek is, jóval kevesebb: az internetes átutalásokat a megkérdezettek 19 százaléka, internetes vásárlást elektronikus fizetéssel a megkérdezettek 11 százaléka, internetes vásárlást készpénzfizetéssel a megkérdezettek 21 százaléka használja.

Az internetes vásárláskor a válaszadók elsöprő arányban a készpénzes megoldásokat (például a postai utánvétet) tartják a legbiztonságosabbnak. Az átutalás sem kapott azonban rossz eredményt (az ötös skálán 3,89). A sereghajtó itt a paypal és a skrill (speciális netes fizetések) lett. A visszaigazolásnál a többség az sms-értesítést elegendőnek tartja. Megdöbbentő adat egyébként ezen a téren is akadt: a netes fizetést használók 14 százaléka elismerte, hogy semmit sem tesz az általa használt számítógép biztonságáért.


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok