Tízből kilenc magyar nem végrendelkezik

Sok a tévhit az örökhagyás körül

2018. november 6. Rengeteg az otthon készített, fiók mélyén lapuló, sokszor hibásan elkészített végrendelet – derült ki Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felméréséből. A házilag készített dokumentumok pedig érvényesíthetetlenek lehetnek a hagyatéki eljárás során vagy a bíróságon.

Számos tévhit és félreértés övezi a végrendelkezést – állapította meg a MOKK a saját megbízása alapján készített online felmérés eredménye alapján. Mint állítják: a magyarok 90 százalékának nincs végrendelete, aki pedig rögzítené végakaratát, nincs tisztában a végrendelkezés szabályaival. A leggyakrabb tévedéseket táblázatban foglaltuk össze.

Örökhagyási tévhitek
Megnevezés	Hiedelem	Valóság
Érvényes a szóban tett végakarat	Ezt a válaszadók kétharmada gondolja így	Szóban csak egészen speciális (életveszély) esetekben lehetséges
A saját kezűleg írt papír tanúk nélkül is elfogadható	Erről kétharmad nem tud	A végig kézzel írt végakarat esetében ez a helyzet, de a géppel írthoz már kellenek a tanúk (minden oldalát alá kell írniuk nekik és az örökhagyónak is)
Az öröklésből kizárás egyenlő a kitagadással	60% gondolja így	Érvényes kizárás esetén a törvényes örökösök meghatározott körét megilleti a kötelesrész, ami a kitagadott felet nem, de a kitagadásnak törvényben rögzített, szigorú feltételei vannak
Közjegyző szerepe	A többség szerint elegendő biztonságot ad a közjegyzőnél letétbe helyezett irat	A letét önmagában nem garancia arra, hogy a papír érvényes is, ez csak akkor biztosított, ha a végrendeletet is a közjegyző készíti
Forrás: MOKK tanácsok

Annak ellenére, hogy egyre többször készíti szakértő a végrendeletet, a közjegyzők tapasztalata szerint továbbra is rengeteg az otthon készített, fiók mélyén lapuló végrendelet, melyek között sok a hibás dokumentum. Pedig az írásbeli végrendelkezésre vonatkozó szabályok betartása fontos feltétele annak, hogy a végrendeletet érvényesnek fogadják el a hagyatéki eljárás során vagy a bíróságon.

A MOKK elnöke, Tóth Ádám szerint a házilag készített végrendeletekkel nem csak az a probléma, hogy nagyrészt soha, vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását követően kerülnek elő, hanem az is, hogy igen magas köztük az érvénytelen dokumentumok száma. A fővárosban 100-ból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen, alakilag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb. Mint nyomatékosította: a közjegyzőnél készített végintézkedés garanciát jelent a végrendelet formai és tartalmi érvényességére, valamint arra, hogy az biztosan elő is kerül a hagyatéki eljárás során. A végintézkedés ugyanis bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY), amelyet a közjegyzők minden esetben ellenőriznek a hagyatéki eljárás során.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: végrendelet, közjegyző, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, MOKK