Keserű csalódást hozhat az érintetteknek a magáncsőd
2013. augusztus 21.
Készül a devizahiteles kormányzati mentőcsomag, és a magáncsőd szabályozása is sínen van – derül ki a kormányzati tájékoztatásokból. Némi problémát jelenthet viszont, hogy a legfontosabb részletekről eddig igazán semmi sem derült ki.
Több olvasónk is kérte, hogy írjuk le, mire lehet számítani a családi csőd szabályozásában. A dolog szisztémája – mint az a jegybank által készített ábrából (lásd képünkön) is kiderült – meglehetősen világos. A részleteken azonban nagyon sok múlhat. Azt mindenesetre Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese már bejelentette, hogy a kormány ősszel beterjeszti a parlamentnek azt a jogszabályt, amelynek alapján 2014 januárjától működhet a családi csődvédelmi intézmény. „Csupán” néhány kérdés vár megtárgyalása. Például az, hogy miként választható szét az önkéntesség és a "kötelezőség".
Néhányan ezen éppúgy elkezdtek aggódni, mint a devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban elhangzottak miatt. Ahogy ott egészen tragikus lehetne a forintra váltás drasztikus kikényszerítése, itt sem örülne mindenki a kényszernek. Ahogy az index.hu nagyon jó áttekintő anyagában leírta: a magáncsődre sok példa van a világban, kérdés, hogy mi melyiket adaptálnánk, az azonban mindenhol közös, hogy „a magáncsőd nem megmenti, hanem megkínozza az adósokat”.
Vajon miért tartja mégis makacsul magát az a nézet, hogy a magáncsőd valamiféle csodafegyver? Alighanem arról lehet szó, hogy mindenki a céges analógiára gondol. A vállalkozásoknál a csődvédelem az átmeneti fizetési problémák áthidalását célozza. Ilyen esetben 90 napig nem kell fizetni. Időközben megindulnak a tárgyalások a hitelezőkkel, siker esetén pedig kilábal a vállalkozás a gondokból. Ellenkező esetben automatikusan elindul a felszámolás. Ez a normális menet. Valójában (és a csődben bízók alighanem erre gondolnak) számos vállalkozás „játszik” ezzel a lehetőséggel. Biztosan mindenkinek az ismeretségi körében van olyan, amikor a tulajdonos jókora adósságokkal veszni hagyta cégét, ő pedig derűsen továbbsétált. Na, ez nem működik a magánszemélyeknél. Őket nem lehet felszámolni. Náluk az eljárás azzal jár, hogy hosszú időre minden bevételük és kiadásuk erős külső kontroll alá kerül. Nem is annyira sarkítottam: a pénzügyi gondnok még azt is meghatározhatja, kaphat-e savanyúcukrot a gyerek.
Annyiban azonban működhet az analógia (bár ebben sokakban aligha telne öröme), hogy a folyamat a magánszemélyeknél is felgyorsítható. Vagyis: amennyiben kiderül, hogy az adós helyzete teljesen reménytelen, akkor a bajba került gyorsan búcsút mondhat minden maradék vagyonának. Az pedig a szabályok szempontjából elég kezelhetetlennek tűnik, ha valaki feketén tud jövedelemhez jutni (márpedig a magyar valóságban nagyon sokszor, az utóbbi években pedig méginkább, ez a helyzet).
Korábban már írtunk arról, hogy a magáncsőd a mai szabályok alapján is működhetne. Alapvetően rendelkezésre állnak ugyanis a vonatkozó pénzügyi, adózási és fogyasztóvédelmi szabályok, ezek következetes érvényesítésével lehet kezelni a helyzetet. Még családon belül is megoldható sok minden. Néhány kiegészítő előírással persze meg lehetne támogatni a dolgot. Nem mellékesen az államnak kellene például lemondania arról, hogy az elengedett adósságok után adót szedjen.
Sokan nem tudják, de a közüzemi hátralékoknál – amelyek nagyságát a szakértők 50 milliárd fölötti összegre teszik – is lehetne elméletben kérni, hogy a tartozást méltányosságból csökkentsék, vagy a hátralékot lehessen részletfizetéssel rendezni. Ezt is megfelelő mederbe lehetne terelni. A tapasztalat szerint ugyanis most akad minden segítséget mereven elutasító, de nagyobb megértést tanúsító szolgáltató is (megjegyezzük, az adóhivatal pedig csak egészen kivételen esetekben egyezkedik).
Címkék: magáncsőd, devizahitelesek, mentőcsomag, közüzemi hátralék
Sok az adóssegítési kérdőjel
Fotó: Azénpénzem
Több olvasónk is kérte, hogy írjuk le, mire lehet számítani a családi csőd szabályozásában. A dolog szisztémája – mint az a jegybank által készített ábrából (lásd képünkön) is kiderült – meglehetősen világos. A részleteken azonban nagyon sok múlhat. Azt mindenesetre Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese már bejelentette, hogy a kormány ősszel beterjeszti a parlamentnek azt a jogszabályt, amelynek alapján 2014 januárjától működhet a családi csődvédelmi intézmény. „Csupán” néhány kérdés vár megtárgyalása. Például az, hogy miként választható szét az önkéntesség és a "kötelezőség".
Csodafegyver helyett inkább kinzóeszköz
Néhányan ezen éppúgy elkezdtek aggódni, mint a devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban elhangzottak miatt. Ahogy ott egészen tragikus lehetne a forintra váltás drasztikus kikényszerítése, itt sem örülne mindenki a kényszernek. Ahogy az index.hu nagyon jó áttekintő anyagában leírta: a magáncsődre sok példa van a világban, kérdés, hogy mi melyiket adaptálnánk, az azonban mindenhol közös, hogy „a magáncsőd nem megmenti, hanem megkínozza az adósokat”.
Vajon miért tartja mégis makacsul magát az a nézet, hogy a magáncsőd valamiféle csodafegyver? Alighanem arról lehet szó, hogy mindenki a céges analógiára gondol. A vállalkozásoknál a csődvédelem az átmeneti fizetési problémák áthidalását célozza. Ilyen esetben 90 napig nem kell fizetni. Időközben megindulnak a tárgyalások a hitelezőkkel, siker esetén pedig kilábal a vállalkozás a gondokból. Ellenkező esetben automatikusan elindul a felszámolás. Ez a normális menet. Valójában (és a csődben bízók alighanem erre gondolnak) számos vállalkozás „játszik” ezzel a lehetőséggel. Biztosan mindenkinek az ismeretségi körében van olyan, amikor a tulajdonos jókora adósságokkal veszni hagyta cégét, ő pedig derűsen továbbsétált. Na, ez nem működik a magánszemélyeknél. Őket nem lehet felszámolni. Náluk az eljárás azzal jár, hogy hosszú időre minden bevételük és kiadásuk erős külső kontroll alá kerül. Nem is annyira sarkítottam: a pénzügyi gondnok még azt is meghatározhatja, kaphat-e savanyúcukrot a gyerek.
Annyiban azonban működhet az analógia (bár ebben sokakban aligha telne öröme), hogy a folyamat a magánszemélyeknél is felgyorsítható. Vagyis: amennyiben kiderül, hogy az adós helyzete teljesen reménytelen, akkor a bajba került gyorsan búcsút mondhat minden maradék vagyonának. Az pedig a szabályok szempontjából elég kezelhetetlennek tűnik, ha valaki feketén tud jövedelemhez jutni (márpedig a magyar valóságban nagyon sokszor, az utóbbi években pedig méginkább, ez a helyzet).
Már ma is működhetne a dolog, ha hagynák
Korábban már írtunk arról, hogy a magáncsőd a mai szabályok alapján is működhetne. Alapvetően rendelkezésre állnak ugyanis a vonatkozó pénzügyi, adózási és fogyasztóvédelmi szabályok, ezek következetes érvényesítésével lehet kezelni a helyzetet. Még családon belül is megoldható sok minden. Néhány kiegészítő előírással persze meg lehetne támogatni a dolgot. Nem mellékesen az államnak kellene például lemondania arról, hogy az elengedett adósságok után adót szedjen.
Sokan nem tudják, de a közüzemi hátralékoknál – amelyek nagyságát a szakértők 50 milliárd fölötti összegre teszik – is lehetne elméletben kérni, hogy a tartozást méltányosságból csökkentsék, vagy a hátralékot lehessen részletfizetéssel rendezni. Ezt is megfelelő mederbe lehetne terelni. A tapasztalat szerint ugyanis most akad minden segítséget mereven elutasító, de nagyobb megértést tanúsító szolgáltató is (megjegyezzük, az adóhivatal pedig csak egészen kivételen esetekben egyezkedik).
Címkék: magáncsőd, devizahitelesek, mentőcsomag, közüzemi hátralék
