Sok még a kérdés a közszféra lakáspromramjáról

2025. szeptember 30. A következő évben a kormány várhatóan új lakhatási programot indít a közszolgálatban dolgozók támogatására. Egyelőre még sok részlet tisztázatlan, de a GKI felmérte, hányan várják ezt a lehetőséget. A gazdaságkutató szerint az eddigi információk alapján nem egyértelmű, hogy ez érdemben hozzájárulhat-e a lakásforgalom emelkedéséhez.

A kormány január 1-jétől várhatóan új lakhatási programot fog indítani a közszolgálatban dolgozók támogatására. Ennek keretében az állami szektorban dolgozók évente 1 millió forintos hozzájárulást kaphatnak lakáshitel-törlesztéshez vagy új lakáshitel önrészének kifizetéséhez. A GKI erről kiadott elemzése szerint egyelőre azonban kérdések lengik körbe a támogatást: a jogszabálytervezet még nem készült el, és bizonytalan, hogy támogatásra tervez-e a kormányzat célzott keretet elkülöníteni a költségvetésben. A kérdés tehát az, hogy ez egy cafeteriaként adható, vagy egy igénylés esetén adandó juttatás-e.

A GKI szeptember elején 1000 fős reprezentatív felmérést végzett a lakosság körében. A kutatás eredményei szerint a közszférában dolgozók 15 százaléka élne a támogatás adta lehetőségekkel, amennyiben lenne rá lehetősége. 17 százalék semleges a kérdésben, míg további 68 százalék nem tervezi igénybe venni a konstrukciót.

Kulcskérdés, lesz-e rá külön pénz

Ha a központi költségvetés valóban forrásokat allokál a programra, és nem a fenntartók (önkormányzatok, NEAK, KLIK stb.) hatáskörében lesz a támogatásról való döntés, akkor 595 ezer közszolgálati dolgozóval és 15 százalékos támogatás felvételi rátával számolva közel 90 ezren élhetnek a támogatás nyújtotta előnyökkel. A konstrukció valóban rendkívül kedvező lehet a közszférában dolgozóknak, ám mivel bármikor megszüntethető, az új lakáshitelek esetén nehezen tervezhető vele a jövő. Érdemes tehát csak abban az esetben hitelfelvételhez folyamodni, amennyiben a támogatás nélkül is biztonsággal fedezhető a havi törlesztőrészlet.

Amennyiben a kormányzat ténylegesen forrásokat rendel a program mellé, és az állami alintézmények minden jogosult számára biztosítani tudják a juttatást, akkor a közel 90 ezer közszolgálati dolgozó támogatási igényének teljesítése 90 milliárd forintos kiadási többletet jelentene 2026-ban. A program költségvetési hatása az új támogatást igénylők miatt évről-évre nőhet.

A lakáspiaci következmények alapvetően attól függnek, hogy a közszférában dolgozók miként használják fel az évi 1 millió forintos támogatást. Ha a juttatást elsősorban meglévő hitelek törlesztésére fordítják, akkor a program inkább az érintett háztartások pénzügyi stabilitását erősíti, miközben az ingatlanpiaci hatása semleges marad. Ebben az esetben a konstrukció likviditást javító szerepet tölt be. Amennyiben azonban a támogatás jelentős részben új hitelfelvételt és ezen keresztül lakásvásárlást ösztönöz, akkor a kereslet bővülése érzékelhető hatással lehet az ingatlanpiaci folyamatokra. Ez egyrészt hozzájárulhat a lakásforgalom élénküléséhez, másrészt mérsékelt áremelkedést is generálhat.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: lakás, ingatlan, támogatás, közszféra, közszolgálat