Ha a család nem fizet, marad a munka és a diákhitel

Sok millió forintba kerülhet a diploma

Nehéz a döntés.

2015. január 30. Már csak két hetük van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, hol folytatják tanulmányaikat az érettségi után. Az álmodozókat alaposan kijózaníthatja az az összeg, amibe a diploma kerül, ha nem sikerül államilag támogatott képzésben részt venni. Ha a család nem tudja fizetni az évek során akár több millió forintot is felemésztő képzést, a diákhitel jelentheti a megoldást. Idén ötezer diák már ebből a pénzből tanult tovább.

Február 15-ig jelentkezhetnek a felsőoktatási intézményekbe a diákok, akik tovább szeretnének tanulni az érettségi után. A családok és a diákok most nemcsak a várható pontokat számolgathatják (latolgatva az esélyeket), hanem a családi vagyont is, ugyanis akár milliókat is felemészthet a diploma megszerzése. Márpedig ezt is figyelembe kell venni a döntésnél.
Vannak félévente csak 170 ezer forintba kerülő szakok, de a művészképzésben gyakori a 600-800 ezer forintos tandíj, az állatorvosi egyetemen pedig 1 150 000 forint egy félév, amiből tizenegyet kell elvégezni. A jogász- és közgazdászképzést az államilag finanszírozott helyek drasztikus megvágása miatt a döntő többség ma már csak fizetés ellenében választhatja. Az önköltségnek nevezett tandíj ezeken a szakokon 170 ezer forinttól 350 ezer forintig terjed a főiskola vagy egyetem „nevétől” függően, az alapszak diplomájának (BA/Bsc) megszerzéséért pedig hét félévet kell kifizetni. Az osztatlan jogászképzés (10 félév) pedig, ugyancsak intézménytől függően, 220-300 ezer forintba kerül félévente.

A tandíj (önköltség) kifizetése sok családnak jelent problémát, ráadásul úgy tűnik, hogy az egyetemek rákaptak a tandíj igazi „ízére”. Például a Budapesti Corvinus Egyetemen 2014 szeptemberében még félévente 290 ezer forintért tanulhattak a diákok, 2015 szeptemberétől azonban a pénzügy és számvitel alapképzési szakon már 350 ezer forint a tandíj. (A képzést elkezdő diáknak menet közben már nem változik az önköltség összege.)

Legtöbbször a munkahely elvesztése vagy válás, illetve haláleset (ami miatt a családot egyedül kell eltartania) miatt lehetnek fizetési nehézségeik az ügyfeleknek – mondta portálunknak Imre Zita, a Diákhitel Központ marketing- és kommunikációs igazgatója. De gondot jelenthet az is, ha valaki nincs tisztában a Diákhitel konstrukció visszafizetési metódusával, nem készül fel rá kellőképpen, és ezért nem tud fizetni. A Diákhitel2-nél egyelőre nincsenek fizetési gondok, itt egyébként a 15 ezer ügyfélből mindössze ezer törleszt.

„Nem lehet a gyereket kényszeríteni”

A fiam eredményei és várható pontjai alapján államilag finanszírozott szakon tanulhatna tovább, ha hajlandó lenne műszaki pályára menni, de ő közgazdász szeretne lenni – mondta portálunknak egy szülő, aki szerint nem lehet olyan pályára kényszeríteni a gyereket, amit nem akar. Így a tanulásért mindenképp fizetni kell, hiszen a központilag meghúzott ponthatárnak csak nagyon kevesen tudnak megfelelni.

Ha a szülők nem tudják kifizetni – egy összegben kell a félév elején – a többszázezer forintos tandíjat félévenként, akkor annak egy részét a diákok a nyári munkával teremthetik elő, vagy marad a diákhitel. Mint ismeretes, 2012. szeptemberében indult a Diákhitel2, amit kizárólag az önköltséges képzésben tanulók vehetnek fel a képzés költségének megfizetésére. A pénzt egyenesen az oktatási intézmény kapja, a diákok által fizetett kamat pedig az állami támogatásnak köszönhetően mindössze évi két százalék, ami nem változik.

Noha sokan nem lelkesednek a hitelfelvételért, a jelenlegi körülmények között jó megoldás lehet az oktatás finanszírozására, ennél olcsóbban ugyanis semmilyen más forrásból nem lehetne a pénzt előteremteni. A mostani, 2014 szeptemberében kezdődő tanévben egyébként ötezer új diák igényelte a Diákhitel2-t tanulmányai finanszírozására, a két évvel korábbi indulás óta pedig összesen tizenötezer – tudtuk meg a Diákhitel Központtól. A szemeszterenként felvett átlagos hitelösszeg 218 ezer forint volt. A Diákhitel honlapján egyébként mindenről tájékozódhatnak az érdeklődők, a kalkulátor segítségével pedig konkrét példákon is kiszámolhatják, mennyit és mikor kell majd visszafizetniük.

Diákhitel a megoldás

Például a tandíjra szemeszterenként felvett 250 ezer forintos Diákhitel2 hét félév során összesen 1 750 000 forint kölcsönt jelent. Ha a diák egyelőre nem folytatja mesterképzésen a tanulmányait, hanem munkába áll, akkor a törlesztést el kell kezdenie (ha folytatná a tanulmányait, akkor újabb hitelt vehetne fel, és nem kellene megkezdeni a fizetést). A hitel az évi két százalékos kamattal 1 834 000 forintra hízik 2019 tavaszára, amikor munkába áll. A törlesztést 2019 júliusában kezdi meg most érettségiző diákunk, akinél 250 ezer forintos bruttó kezdő fizetéssel számoltunk. (Például pénzügy és számvitel alapszak elvégzése után körülbelül erre számíthat a diák a felvi.hu-n található statisztika szerint.) A havi törlesztés a jövedelemtől függ, és kezdetben a minimálbérhez igazodik. Így az első évben havi hétezer forint, de 2021-ben már havi tízezer, és a várhatóan emelkedő fizetéssel együtt folyamatosan növekvő törlesztőrészlettel kell számolni, ami 2030-ban éri el a maximumát, mintegy havi 21 ezer forintot. A hitelt 2031-re, 34 éves korára fizeti vissza képzeletbeli diákunk. A havi átlagos törlesztője 15 669 forint lesz, és összesen 2 193 701 forintot törleszt nem egészen 12 év alatt.

De egyébként is sok pénzbe kerül a diák a szülőknek (vagy saját magának is), amíg egyetemre, főiskolára jár. A Diákhitel Központ Pénzügyi tájoló programja a havi kiadásokat 64 ezer forintra becsüli abban az esetben, ha Budapesten tanul tovább egy budapesti család gyermeke (azaz nem kell külön költenie a lakhatásra). Ezekre a költségekre a Diákhitel1 igényelhető havi 15-50 ezer forintig, szemeszterenként öt hónapra. Ennek is államilag támogatott a kamata, jelenleg 5,75 százalék. Ez ugyan nem olyan kedvező, mint a Diákhite2 kamata, de sehol nem találhatunk ennél kedvezőbb szabad felhasználású kölcsönt. Ezt ugyanis a diák arra költi, amire akarja. Az eladósodással persze nem árt vigyázni, de ha egy diáknak mindképp hitelre van szüksége a megélhetésre, akkor ennél nem talál olcsóbb hitelt. (A banki személyi kölcsönök 17 százalékos kamattal futnak kedvezményes ajánlat keretében, de jellemzően 20 százalék feletti a teljes hiteldíj mutató.)

Ha az előbbi példában említett diákunk havi 30 ezer forint Diákhitel1 kölcsönt is szeretne (ez félévente 150 ezer forint), akkor összesen 1 050 000 forintot vesz fel a hét félév alatt a megélhetésére. Ezt a hitelt is a jövedelemmel arányosan kell visszafizetni, a kezdeti törlesztőrészlete nyolcezer forint körül alakul, ami 2026-ra nő havi 21 ezer forintra. Összesen 1 565 510 forintot fizet vissza ebben a példában a diák 2027-re, a havi átlagos törlesztője pedig 16 139 forint lesz.

A mostani tanévben egyébként ötezer új hallgató igényelt Diákhitel1-t, az átlagos hitelösszeg pedig erre a szemeszterre 208 ezer forint volt. A 2011-es indulás óta 345 ezer diák igényelt Diákhitel1 kölcsönt, közülük 209 ezren ma is ügyfelei a Diákhitel Központnak (a többiek már visszafizették a kölcsönt). Jelenleg 164 ezren törlesztik a hitelt, 45 ezren pedig még hitelfelvevők. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Diákhitel1 esetében a nem fizetők aránya mindössze két százalék, ami más hitelekkel összehasonlítva kiemelkedően jó arány. Igaz, a kamat kedvező, a törlesztőrészlet a jövedelemhez igazodik, bármikor előtörleszthető, probléma esetén pedig számos könnyítést kaphat a volt hallgató.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: diákhitel, Diákhitel1, Diákhitel2, továbbtanulás, egyetem, főiskola, tandíj, önköltséges képzés