Az igazi őrjöngés még csak most indulhat

Sokan fáztak már rá a CSOK-ra

Beborulhat a korábban ragyogónak hitt ég
Fotó: Azénpénzem

2016. május 9. Több gyors irányváltást is végrehajtottak a lakástámogatási rendszerben, miközben a házépítés nem kétnapos projekt. Sokan az ilyen változások miatt szenvednek. Már körvonalazódik azonban a következő visszásság. Sokan csalatkozhatnak azok közül, akik az új lakásépítések beindulását várják, gondok lehetnek ugyanis a fizetési ütemezések körül. Táblázatban szedtünk össze néhány jellemző csokos problémát.

Megalakult már a csokos károsultak Facebook-csoportja is. Az oldalon azonban (egyelőre?) jellemzően azoknak a bejegyzései találhatóak, akik osztatlan közös tulajdon miatt szenvednek – pedig sok egyéb, a gyors jogalkotási bakugrások következtében fellépő gondról is lehetett hallani. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) áprilisban hívta fel a figyelmet arra, hogy az idei februári törvénymódosítás következményeként osztatlan közös tulajdonú ingatlanra nem jár CSOK. Az RTL Klub híradása szerint azonban a bankok szabálytalanul utalhatták ki a kedvezményt február és április között, így az állam kamatostul követelheti vissza a támogatást.

Nem a törvény, annak értelmezése változik?

A közösségi portálon olvasható olyan történet, amelyben a már korábban elbírált, sőt ki is fizetett támogatást a februártól élő szabályokra hivatkozva (manapság ebben az országban már szinte nem is okoz meglepetést, ha visszamenőleg módosítják az előírásokat) visszakérte a bank. Korábban egyébként a támogatás igényléséhez ilyen esetekben elegendő volt egy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt úgynevezett használati megosztási szerződés. Több forrásból is arról értesülhettünk azonban, hogy a Magyar Államkincstár így nem érzi biztonságban a pénzt, ezért nem törvénymódosítás, hanem jogértelmezés miatt estek ki a „pixisből” az érintettek (ez azért gyilkos dolog, mert nem lehet visszamenőleges hatályra hivatkozni). Az NGM hangsúlyozta: a kedvezmény igénylési feltétele, hogy az igénylő vagy igénylők a támogatott ingatlanban kizárólagos tulajdonnal rendelkezzenek, amit osztatlan közös tulajdon esetén nem tudnak teljesíteni.

Az emiatt bajba kerülteknek a bankok és a szaktárca is azt tanácsolja, hogy gyors telekmegosztással vagy társasházzá alakulással segítsenek a helyzeten. Utóbbiak azonban jókora kiadással járó, és gyorsan semmiképpen sem kivitelezhető ügyek. Ráadásul nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ellenérdekű felekről van szó. A telekmegosztás (ami sokszor egyáltalán nem oldható meg, mert valamelyik ingatlan mindenképpen a minimális telekhányad alatti lesz) és a társasházzá alakulás az eladó dolga lenne. A kurrensebb otthonok tulajdonosai azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben gond nélkül találhatnak készpénzes vevőt is. Az egész hercehurca tehát eleve csak ott jöhet szóba, ahol az eladó ragaszkodik a vevőjéhez. Ilyenkor sem egyedül van viszont a „buliban”, vagyis: a tulajdonostársak közreműködésére is szükség van.

Papírízű, az előzményekkel nem törődő szemlélet

Számos folyamatban levő ügyben okoznak egyébként még bosszúságot az új szabályok. Egyik olvasónk azt állítja, hogy éppen a jogosultságra figyelve kezdett egy kisebb ház építkezésébe. Egészen addig nagyon örült az idei változásoknak, amíg rá nem jött, háza így éppen a nem támogatható kategóriába került. Egyszerűen nem érti, hogy a ház és a lakás elvárt legkisebb mérete miért tér el ennyire. Az előírások alapján három, sőt több gyerekkel már 60 négyzetméteres lakásban is el lehet férni, ugyanerre viszont csak legalább 90 négyzetméteres házat tartanak alkalmasnak (a szabályokról, korlátokról itt tájékozódhat). Ő és többen mások is panaszolták, hogy az előírások „papírízűek” (a bőven hallható politikai jellegű felhangokkal – a jól körülhatárolható kör kizárólagos kedvezményezésének szándékával – most nem foglalkozunk), úgy kezelik a folyamatokat, mintha az élet csak a friss szabályozással kezdődött volna el.

Azoknak, akik korábban kezdtek építkezésbe, más gondjai is akadhatnak. Értesültünk olyan esetről, amikor a korábbi támogatás alapján egyetlen kifizetés történt (az akkor még LÉT-nek nevezett konstrukcióban), most pedig a 10+10 millió reményében fellelkesültek, hogy vállalnak még egy gyereket, és építenek még egy plusz szobát. Bankjuk azonban állítólag azt mondta, hogy ne is reménykedjenek. Remélni szerintünk mindenképpen lehet, bár az ügyintézés az ilyen (és hasonló) esetekben nem egyszerű. A jogszabály szerint a család elméletileg a szerződés felmondásával, az eddig folyósított összeg visszafizetésével és ezután az új – bővített – igény benyújtásával lehet jogosult a hatályos szabályok szerinti magasabb támogatásra.

A döntő többség később csalódik majd

Véleményünk szerint azonban az igazán nagy felháborodás még csak most jön. Mint arról korábban írtunk, egyre nő az érdeklődés az újépítésű lakások iránt, kínálat még mindig elég csekély, de már megindultak a projektek. Számos új lakás viszont csak 2017 végére, sőt 2018-ra készül majd el. Aki új lakást vett már, az tudja, legolcsóbban a tervezőasztalról lehet így vásárolni. Az ár általában azzal arányosan nő, ahogy az építkezés előrehalad. A végére pedig a szinte eladhatatlan (például földszinti északnyugati) lakások maradnak.

Az előírás szerint CSOK a használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, összkomfortos új lakás vásárlásához kapható. A kedvezményre való jogosultság megállapítását pedig a vevő legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül kérheti a hitelintézettől. Vagyis: a csokosok legfeljebb akkor szerződhetnek, ha biztosak abban (ami ugye nem tőlük függ), hogy négy hónapon belül el is készül a kivitelező.

Az otthonteremtési támogatások, a CSOK részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Néhány kellemetlen hatás
Megnevezés	Előírás/változás	Következmény
Lakásáfa csökkentése, CSOK kiterjesztése	Az áfacsökkentés érvényesítését a piacra bízták	A korábban szerződők magasabb árakkal szembesültek
Lakásáfa csökkentése, CSOK kiterjesztése	Ha generálkivitelezővel szerződik az építettő, akkor nem igényelhető vissza áfa	A teljes áfacsökkentés a kivitelezőnél landolhat
30 milliós korlát	Először nem volt, az NGM állásfoglalása alapján lett, majd visszavonták	A köztes időszakban a korláthoz tendáltak az árak, sokan lemaradtak a megvenni kívánt lakásról
Tetőtér-beépítés	Új lakásnak minősült, majd kiderült: csak ha legalább két külön lakás jön így létre	Megkezdett építkezések fulladtak be
Osztatlan közös tulajdon	Bizonyos feltételek teljesülése esetén járt a CSOK, a februári változások után viszont már nem	Még eredetileg kedvezően elbírált ügyekban is jogosulatlanná váltak a vevők, az építkezők
Társasházi lakásépítés	A CSOK folyósításához kell a használatba vételi engedély	Ha a lakás 120 napon belül nem készül el, akkor reménytelen az igénylés
Kis családi ház	Korábban pl. két gyerekre 50 nm volt az elvárt terület, ez 2016. februárjától 80 nm	Megkezdett építkezés esetén jelenthet gondot
Bővítés	Csak akkor jár CSOK, ha az igénylést a bővítés megkezdése előtt beadták	Cinikus tanács volt: bontsák le az egészet és kezdjék újra! (Fontos: 50%-nak kell lennie az önerőnek)