Kérdés, hogy mennyire lehet tervezni Magyarországon

Sokkolta az Erste Bankot az adó duplázása

Jelasity Radován,
az Erste elnök-vezérigazgatója
Fotó: Lovas Judit

2025. november 13. Derült égből villámcsapás volt, ami drasztikusan megváltoztatja a bank pénzügyi helyzetét az elkövetkező években – kommentálta az Erste Bank elnök-vezérigazgatója az extraprofit adó duplázásának bejelentését a hitelintézet tegnapi sajtótájékoztatóján. A bank az előző évhez hasonlóan 113 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el 2025 első kilenc hónapjában.

Duplázódna jövőre a banki extraprofit adó – jelentette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még egy hétfői háttérbeszélgetésen, aminek a részletei kedden jelentek meg. A Portfolio beszámolója szerint kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy "sajnos a kisebb gazdasági növekedés miatt a költségvetési stabilitást csak úgy tudom megvédeni, hogy a bankok többet fizetnek". A miniszter hangsúlyozta a banki extraprofitadó új szabályai kapcsán, hogy ezek egyelőre a minisztérium javaslatai, a kormány erről még nem döntött. A beszélgetésből az is kiderült, hogy az újabb adóemeléssel érintett bankok és pénzügyi vállalkozások előzetesen nem tudtak erről a minisztériumi adóemelési tervről.

Kiakadtak a bankok

A Magyar Bankszövetség közleményében arról írt, hogy értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt, hiszen a pénzügyi közvetítőrendszer eddigi súlyos túladóztatásának következményei világosan látszanak Magyarország kedvezőtlen gazdasági mutatóin.

A Magyar Bankszövetség az úgynevezett extraprofitadó 2022-es, eredetileg két évre tervezett bevezetésekor is jelezte, hogy az intézkedés nem csak a bankok eredményességét rombolja, de jelentősen rontja a teljes magyar gazdaság helyzetét és kilátásait. A hazai bankok több alkalommal kifejtették, hogy a többszáz milliárd forintnyi hagyományos adó felett kirótt extra teher mélyen és károsan avatkozik be a pénzügyi közvetítőrendszer piaci folyamataiba, ezáltal nem csak a szektor hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét rontja, de aláássa a magyar gazdaságba vetett befektetői bizalmat is.

A bankokra vonatkozó adó- és szabályozórendszer és gyakori változtatásai közvetlen okként magyarázzák az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági tendenciáit, beleértve a beruházások alacsony szintjét, a tartósan magas inflációt és a növekedés elmaradását.

A magyarországi bankok már 2025-ben is a hagyományos adókon kívül 842 milliárd forintot fizetnek az államkasszába különadó, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában a költségvetési előirányzat szerint, és ez az összeg nem tartalmazza a többször meghosszabbított kamatstop, az ATM telepítési kötelezettség és a tervek szerint jelentősen emelkedő ingyenes készpénzfelvételi limit további több tízmilliárdos hatását.

Derült égből villámcsapás

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a hitelintézet első kilenc havi eredményeiről szóló tegnapi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy derült égből villámcsapásként érte őket az adó duplázásának bejelentése.

- Előzetes egyeztetés nem volt, mi is a sajtóból értesültünk, nekünk is picit fel kell ocsúdni abból, hogy ez pontosan mit jelent a bank jövőjére nézve Magyarországon. Az elmúlt másfél hónapot a jövő évi és a 2027-28-as tervek összeállításával töltöttük, de ez drasztikusan megváltoztatja a pénzügyi helyzetünket a következő években – mondta.

Hozzátette: az Erste 50 millió eurót, 20 milliárd forintot fizet extraprofit adóként (ezen felül 8 milliárdot bankadóként). Ennek a duplázása újabb 20 milliárd forintot jelentene.

- A hivatalos magyarázat az, hogy a költségvetési hiányt 5 százalék alá kell hozni, de kérdés, hogy milyen magyarázatot tesz még hozzá a kormány. Jelasity Radován, aki a Magyar Bankszövetség elnöke is, még hozzátette: nem a bankok miatt stagnál a magyar gazdaság. A bankok becsületesen elvégezték a dolgukat az utóbbi három évben. Minden állami programot támogattak.

- Egy ilyen jelentős adóemelés mindenkit enyhén szólva meglep. És intézménytől függően – nemcsak az, hogy mekkora az adó, hanem hogy milyen módon jelentik be – mindenkinek újra kell gondolnia, hogy mennyire lehet stabilan tervezni Magyarországon – jelentette ki.

Az Erste elnök-vezérigazgatója szerint újra azok kerülnek előnybe, akik nem rendelkeznek banki licenccel Magyarországon, nekik ugyanis nem kell ezeket az adókat megfizetni, automatákat sem kell telepíteniük.

Mint megírtuk, a kötelező ATM telepítések miatt az OTP – más hitelintézetekkel közösen - az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Azénpénzem.hu kérdésére Jelasity Radován megerősítette, hogy az egyik hitelintézet az Erste Bank.

Harmati László, az Erste vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy jó lenne egyszer megnézni a bankszektor valós teljesítményét, versenyhelyzetben magára hagyni, és észszerű támogatásokkal és elvonásokkal tekinteni, ugyanis egy túlszabályozott, fékek és gyorsítók által befolyásolt piacon nem lehet jól mérni a szektor hatékonyságát és a növekedési potenciálját. - Az nem normális, hogy a piacra ráengedünk keresleti oldalon egy két és félszeres gyorsulást (Otthon Start), ami nyilván áremelkedést hoz, a kínálat nem tud olyan gyorsan reagálni, és ezt a szektoron kérik számon – tette hozzá.

Hogy teljesített a bank?

A sajtótájékoztatón – az eredeti tervek szerint – bemutatták az Erste Bank első kilenc havi teljesítményét. Az Erste működési bevételei 2025 első kilenc hónapjában – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 5 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a nettó kamatbevételek egy százalékkal emelkedtek, a díj- és jutalékbevételek 21 százalékkal nőttek – mondta Jelasity Radován.

A működéssel kapcsolatos kiadások 11 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, az Erste működési eredménye közel 187 milliárd forint lett, kissé meghaladva a 2024 első kilenc hónapjában elért csaknem 183 milliárd forintot. A költség/bevétel arány szeptember végén 34 százalék volt, szemben a tavaly szeptember végi 32 százalékkal. Az adózás utáni nyereség így 113 milliárd forint lett, ami lényegében megegyezik az előző év azonos időszakának eredményével.
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya 5 százalékkal nőtt egy év alatt, az új hitelezés jelentősen, 37 százalékkal növekedett.

Szárnyaló hitelezés

Ezen belül a lakossági hitelek állománya 13 százalékkal 1502 milliárd forintra nőtt, az új kihelyezések 41 százalékkal emelkedtek. Az új lakáshitelek folyósítása 30 százalékkal haladta meg a 2024 első kilenc havi teljesítményt. Kérdésünkre Harmati elmondta, hogy a bank részesedése 13 százalékos a lakossági ingatlanhitelek piacán, ami növekedés a korábbi időszakhoz képest. A személyi kölcsönöknél 59 százalékkal emelkedett az új folyósítás összege, míg a kisvállalkozók esetében a kihelyezés 0,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Bár a vállalati hitelkihelyezés 31 százalékkal nőtt a kkv-k 130 százalékos lendületének köszönhetően, a vállalati kötvény- és hitelállomány összességében 4 százalékkal csökkent egy év alatt, szeptember végén 1053 milliárd forint volt.

A nem teljesítő hitelek aránya szeptember végére 1,7 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,3 százalékról. A lakossági hitelek esetében a nem teljesítő hitelek aránya 2,0 százalékra javult a 2024. szeptember végi 2,6 százalékról és az idei első félévi 2,2 százalékról. A vállalati hitelek esetében 1,3 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,0 és az első félévi 1,2 százalékról.

A magyarországi Erste-csoport által kezelt teljes ügyfélvagyon szeptember végén meghaladta a tízezer milliárd forintot. Ezen belül a lakossági befektetések és betétek összértéke egy év alatt 15 százalékkal nőtt, és több mint hétezer milliárd forintra emelkedett a harmadik negyedév végére. A lakossági megtakarításokon belül a befektetések aránya 71 százalék volt. Az Ersténél a befektetett és kezelt vagyon 2025. szeptember végére 17 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és elérte az 5900 milliárd forintot. A privátbanki üzletág a harmadik negyedév végén már 1400 milliárd forint vagyont kezelt. Az Erste által kezelt befektetési alapok eszközértéke meghaladta a 3399 milliárd forintot.

Számok az Otthon Startról

Harmati László elmondta: a szeptemberi lakáshitelezés adatai még nem lógtak ki a trendből, az Otthon Start hatása majd az utolsó negyedévben jelentkezik. Szeptemberben még csak befogadták a hitelkérelmeket, viszont októberre a szerződött volumen a két és félszeresére nőtt az előző hónaphoz képest. Az ingatlanhitel szerződések 70 százaléka októberben már Otthon Start volt. Az átlagos hitelösszeg 36 millió forint, 28 százalék kombinált hitelt vesz fel. Az Otthon Start esetében a hitelfelvevők 68 százaléka felsőfokú végzettségű. A hitelfelvevők 50 százaléka egyedül veszi fel a kölcsönt, 50 százalék adóstárssal. A szerződöttek 12 százalékának a szülő az adóstársa.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Erste Bank, bankszövetség, extrapofit adó, bankadó, tranzakciós illeték, Otthon Start, Jelasity Radován, Harmati László