Sok lehet a rejtett költség
2012. augusztus 13.
Már „csak”minden nyolcadik forintot tart a lakosság devizában (a korábbi minden hatodik helyett). Ez a helyzet azonban a hozzánk érkezett jelzések alapján a forint erősödését kihasználva most nagyot változhat. A devizaszámlát használóknak nem árt vigyázniuk a költségekkel.
Míg a forintból majdnem minden negyedik, devizából „csak” minden ötödik hevert a jegybanki adatok szerint az idei első félévben folyószámlán. A bankok többsége egyáltalán nem fizet kamatot a számlán lekötetlenül levő devizára, az ügyfelek közül azonban sokan nem is erre, hanem az elérhető árfolyamnyereségre figyelnek. Többen jelezték portálunknak, hogy a forint erősödését most devizaszámlájuk (az alkalmazott díjakat itt nézheti meg) hízlalására használják fel. A Raiffeisen – nyilvánvalóan az igényekre reagálva – erre külön megoldást dolgozott ki. A bank lehetővé teszi, hogy ügyfelei naponta korlátlan számban kérjenek díjmentesen ajánlatot. Így kiválaszthatják, mikor a legjobb váltani. Az ilyen konverzióra azonban csak 100 ezer forint feletti összegnél van lehetőség.
A jegybanki adatok viszont (annak ellenére, hogy minden szakember a devizába fektetés térnyeréséről beszél) nem azt mutatják, hogy az itthon maradt megtakarítók – az adatokat nyilván befolyásolja az országból kivitt pénz – annyira elfordultak volna a forinttól. Míg ugyanis 2010-ben még a lakossági betétek (a folyószámlákon levő pénzt is figyelembe véve) minden hatodik forintja idegen pénznemben volt, 2012-ben már csak minden nyolcadik forintot tartottak így. Pedig a bankok még mindig keményen akcióznak (a devizára kínált kamatokat itt kalkulálhatja).
Ráadásul nem egy helyen kedvezményesen nyitható devizaszámla. A Citibank nullás számláját öt devizanemben is kínálja. Az MKB a diákoknak havi 50 forintos díj mellett ajánlja ezt, az Exkluzív csomaghoz pedig a banknál díjmentesen jár a devizaszámla. (A vagyonosabbak körében egyébként szinte mindenütt találhatunk ilyen kedvező ajánlatokat.)
A devizaszámláknál azonban – a forintos konstrukciókhoz hasonlóan – nem árt észnél lenni. Némelyik megoldás nagyon drága, az pedig általánosan igaz, hogy sok a rejtett költség. A legkellemetlenebb meglepetés azokat érheti, akik nagy összeget utalnak. Náluk a fizetendő díj 120-150 ezer forint is lehet. Mint arról korábban már írtunk, a lakosságnak (még) szokatlan módon a devizaszámlák hízlalása sem díjmentes. Az Ersténél a befizetés 0,2 százalékba plusz két euróba kerül. Az UniCreditnél és a Volksbanknál is 500 forintot számítanak fel a jóváírásért.
A devizaszámlák bizonyos díjait egyébként tapasztalatunk szerint a forintszámláknál alkalmazotthoz képest nagyobb mértékben emelte néhány bank. Leginkább a fiókban adott megbízásnál érzékelhető drágulás. Például az UniCredit az ilyen esetekben elkért minimum összeget duplázta. Az ötről tíz euróra emelkedett. Azt inflációnál erőteljesebben drágított az FHB és az MKB is. A kisebb és a nagyobb összegeket utalókat eltérően érinti viszont a változtatás (van, ahol a minimum, másutt pedig éppen a maximum díjat emelték nagyobb mértékben).
Spekulációra is jó a devizaszámla?
Míg a forintból majdnem minden negyedik, devizából „csak” minden ötödik hevert a jegybanki adatok szerint az idei első félévben folyószámlán. A bankok többsége egyáltalán nem fizet kamatot a számlán lekötetlenül levő devizára, az ügyfelek közül azonban sokan nem is erre, hanem az elérhető árfolyamnyereségre figyelnek. Többen jelezték portálunknak, hogy a forint erősödését most devizaszámlájuk (az alkalmazott díjakat itt nézheti meg) hízlalására használják fel. A Raiffeisen – nyilvánvalóan az igényekre reagálva – erre külön megoldást dolgozott ki. A bank lehetővé teszi, hogy ügyfelei naponta korlátlan számban kérjenek díjmentesen ajánlatot. Így kiválaszthatják, mikor a legjobb váltani. Az ilyen konverzióra azonban csak 100 ezer forint feletti összegnél van lehetőség.
A jegybanki adatok viszont (annak ellenére, hogy minden szakember a devizába fektetés térnyeréséről beszél) nem azt mutatják, hogy az itthon maradt megtakarítók – az adatokat nyilván befolyásolja az országból kivitt pénz – annyira elfordultak volna a forinttól. Míg ugyanis 2010-ben még a lakossági betétek (a folyószámlákon levő pénzt is figyelembe véve) minden hatodik forintja idegen pénznemben volt, 2012-ben már csak minden nyolcadik forintot tartottak így. Pedig a bankok még mindig keményen akcióznak (a devizára kínált kamatokat itt kalkulálhatja).
Ráadásul nem egy helyen kedvezményesen nyitható devizaszámla. A Citibank nullás számláját öt devizanemben is kínálja. Az MKB a diákoknak havi 50 forintos díj mellett ajánlja ezt, az Exkluzív csomaghoz pedig a banknál díjmentesen jár a devizaszámla. (A vagyonosabbak körében egyébként szinte mindenütt találhatunk ilyen kedvező ajánlatokat.)
Az utalást alaposan megsarcolhatják
A devizaszámláknál azonban – a forintos konstrukciókhoz hasonlóan – nem árt észnél lenni. Némelyik megoldás nagyon drága, az pedig általánosan igaz, hogy sok a rejtett költség. A legkellemetlenebb meglepetés azokat érheti, akik nagy összeget utalnak. Náluk a fizetendő díj 120-150 ezer forint is lehet. Mint arról korábban már írtunk, a lakosságnak (még) szokatlan módon a devizaszámlák hízlalása sem díjmentes. Az Ersténél a befizetés 0,2 százalékba plusz két euróba kerül. Az UniCreditnél és a Volksbanknál is 500 forintot számítanak fel a jóváírásért.
A devizaszámlák bizonyos díjait egyébként tapasztalatunk szerint a forintszámláknál alkalmazotthoz képest nagyobb mértékben emelte néhány bank. Leginkább a fiókban adott megbízásnál érzékelhető drágulás. Például az UniCredit az ilyen esetekben elkért minimum összeget duplázta. Az ötről tíz euróra emelkedett. Azt inflációnál erőteljesebben drágított az FHB és az MKB is. A kisebb és a nagyobb összegeket utalókat eltérően érinti viszont a változtatás (van, ahol a minimum, másutt pedig éppen a maximum díjat emelték nagyobb mértékben).
