Egyik pillanatról a másikra eltűnt a kereslet

Spekulánsok rángatják az Avist

Fotó: clipart.com

2026. április 28. A világ egyik legnagyobb autókölcsönzőjének részvényei előbb hihetetlen magasságokba emelkedtek, majd visszazuhantak a kiindulási értékükre. Mindennek az lehetett az oka, hogy sokan próbáltak a részvény esésére fogadni.

Elképesztő utat járt be az Avis részvény az elmúlt időszakban. Az értékpapír szinte folyamatos lassú lejtmenetben volt tavaly augusztus óta, az akkori 200 dolláros árról a beérkező negatív vállalati hírek miatt egészen 100 dollárra gyengült idén február végére. Itt azonban megfordult a trend és előbb lassan, majd március végétől egyre szédítőbb iramban emelkedésnek indult az árfolyam, ami nemrégen tetőzött: múlt kedden 800 dollárnál is többet kértek egy részvényért. Ezt követően azonban nemhogy a lendület, de szinte minden támasz eltűnt a részvényárfolyam alól és szabad zuhanásszerű esésbe váltott másnap a papír, így a pénteki zárásra már megint csak 200 dollárt ért a részvény. (Magyar idő szerint tegnap 17 órakor 190 dollár körül kereskedtek vele.)

Az Avis részvény árfolyama az elmúlt 12 hónapban

Forrás: Investing.com

Gondok a jelenben, bizonytalanságok a jövőben

Az Avis Budget Group a világ egyik legnagyobb autókölcsönző vállalata, mintegy 680 ezer járműből álló flottával. Az amerikai piac jelenti tevékenységének nagyjából háromnegyedét, a fennmaradó rész Európából és más régiókból származik. Méretben szorosan követi a Hertz, amely hasonló nagyságrendben, több százezer autós flottával és 8–9 milliárd dollár körüli bevétellel működik, míg az iparág legnagyobb szereplője, az Enterprise Holdings több mint 2 millió járművet üzemeltet és közel 40 milliárd dolláros bevételt ér el. Az elmúlt években a szektor egészére jellemző lett a változékony üzleti környezet: a Covid járvány alatt szinte teljes összeomlást, majd azt követően egy gyors visszapattanást élt meg. Ezután új bizonytalanságok jelentek meg az elektromos autók flottába történő integrálása kapcsán, míg újabban a hosszabb távú kilátások is bizonytalanná váltak az önvezető autók esetleges bevezetése miatt.

A szektor egészére jellemző gondok mostanában különösen élesen jelennek meg az Avisnál. A február közepén közzétett negyedik negyedéves jelentésből ugyanis kiderül, hogy a csoport 2025-ben 11,65 milliárd dolláros bevétel mellett 995 millió dolláros nettó veszteséget ért el, és a működési eredmény (EBITDA) is csak 748 millió dollár lett, elmaradva a korábban várt mintegy 900 milliótól. A negyedik negyedév különösen gyenge volt: 856 millió dolláros veszteség mellett 518 millió dolláros leírást könyveltek el az amerikai elektromosautó-flottán.

Az amerikai elektromosautó-piacon a Tesla vezetésével árverseny alakult ki, ami lenyomta a használt autók árát. Mivel az autókölcsönzők néhány év után értékesítik a flottát, ez közvetlen veszteséget okozott az elektromos járműveken.

A problémák nem álltak meg itt: az amerikai üzletágban az egy napra jutó bevétel körülbelül 4 százalékkal csökkent, ami működési nehézségekre utalhatott. Mindezek mellett a vállalat mérlege is feszített képet mutatott, hiszen a teljes adósságállomány 28 milliárd dollár volt, amelyből a járműfinanszírozás valamivel 20 milliárd dollár alatti összeget tett ki.

Spekulánsok pro és kontra

A gyenge eredmények hatására sok befektető kezdett a részvény esésére fogadni, úgynevezett short pozíciót nyitni. Ennek lényege, hogy a befektető kölcsönveszi a részvényt egy letétkezelőtől, majd azonnal eladja azt a piacon a mai árakon, abban bízva, hogy később alacsonyabb áron vissza tudja vásárolni, így nyereséget realizál. Megjegyezzük, hogy ez pont ugyanaz a logika csak fordítva, mint amikor valaki a részvény emelkedésére számítva készpénzt vesz kölcsön és abból vásárol részvényt. Az Avis esetében különösen nagy méreteket öltött az esésre fogadás, hiszen március elejére a 35 milliós teljes részvényállományhoz képest igen jelentős mennyiséget, közel 9 millió részvényt shortoltak a befektetők.

A helyzetet tovább élezte, hogy a közkézhányad viszonylag alacsony volt. Az SRS Investment Management nevű befektetési alap hosszú távú befektetőként a részvények mintegy 49 százalékát szerezte meg korábban, és ezt a körülbelül 17 millió darabot stratégiai befektetésként kezelte. A ténylegesen szabadon kereskedhető rész így mindössze 14–15 millió darab körül alakulhatott. Ebbe a szűk piacba lépett be tavasszal a Pentwater Capital Management nevű hedge fund, amely február 13-án 12 százalékos részesedés (azaz 4,3 millió részvény) megszerzését jelentette be, és ezt néhány hét alatt 7,8 millió darabra, vagyis nagyjából 22 százalékra növelte. A növekedés nemcsak közvetlen részvényvásárlásokból állt: korábban kötöttek származtatott ügyleteket (opciókat vettek és adtak el), amelyek révén több mint 1,2 millió részvény került hozzájuk 110 dolláros szinten. Ez azt jelentette, hogy a piacon ténylegesen elérhető részvények igen nagy része áprilisra kikerült a szabad tőzsdei kereskedésből, miközben a short pozíciók nagysága továbbra is több millió darab volt.

A fájdalmas szorítás

Ami ezután történt, az klasszikus „short squeeze” (esésre játszók szorítása) volt: a short pozícióban lévő befektetők egy idő után kénytelenek visszavásárolni a korábban eladott részvényeket, hogy visszaadják azokat a kölcsönadónak. Azonban a piacon egyre kevesebb szabad részvény maradt, így a szűk kínálat és a kényszerű kereslet találkozása az árak egyre gyorsuló emelkedéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan az opciós piac is ráerősített a folyamatra: azok a szereplők, akik korábban vételi opciókat adtak el, most az árfolyam emelkedésével egyre több részvényt voltak kénytelenek vásárolni fedezeti céllal. Az úgynevezett delta- és gammafedezés miatti vásárlások tovább emelték az árat, így egy önmagát erősítő spirál jött létre. Ebben a helyzetben az árfolyam 2026. március végétől gyors emelkedésbe kezdett, a 100 dollár körüli szintről néhány hét alatt megtöbbszöröződött.

A folyamat végén a nyomás extrém módon erősödött: azok a short pozícióban lévő befektetők, akik addig kivártak, egyre magasabb árakon voltak kénytelenek visszavásárolni a részvényeket, hogy elkerüljék a még nagyobb veszteséget. Ez a kényszerű vásárlás rövid időre szinte függőleges árfolyam-emelkedést eredményezett, ahol az ár már nem a vállalat értékét, hanem pusztán a piaci kényszereket tükrözte. Ezt láthattuk múlt kedden, amikor napon belül a 800 dollárt is meghaladta az árfolyam. Amikor azonban ezek a zárni kényszerülő short pozíciók elfogytak, a kereslet hirtelen eltűnt: gyakorlatilag nem maradt olyan szereplő, aki vásárolni akart volna, hát még ezeken az extrém magas árakon. Az árfolyam így ugyanazzal a lendülettel kezdett esni, ahogy korábban emelkedett és gyakorlatilag zuhanórepülésbe váltott, péntekre így 200 dollárra esett vissza a részvény. Ahogy láthatjuk, bár a részvényárfolyam hosszabb távon a vállalat gazdasági teljesítményét követi, rövid távon a kereslet és kínálat kényszerei is szélsőséges mozgásokat okozhatnak.

Szerző: Szepesi László
Címkék: AVIS, részvény, árfolyam, tőzsde, befektetés, autókölcsönző