Itt a Kúria jogegységi döntése
2025. július 16.
Nagy jelentőségű jogegységi határozatot hozott a Kúria a devizahitelesek ügyében: az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt semmissé nyilvánított deviza alapú hitelszerződéseket nem lehet érvényessé nyilvánítani, hacsak nem maga az adós kéri. Ezzel a saját eddigi gyakorlatával is szembe ment. A Kúria az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete miatt lépett.
Meghozta a Kúria a jogegységi határozatot a devizahitelesek ügyében, miután az Európai Unió Bírósága (EUB) májusban döntő jelentőségű ítéletet hozott. A bíróság egy svájci frankos lízing szerződés esetében kimondta, hogy ha a szerződés érvénytelenné vált, mert tisztességtelen volt az árfolyamkockázat egyoldalúan a fogyasztóra hárítása, akkor azt nem lehet – ahogy ezt a magyar jogszabályok lehetővé tennék – érvényessé tenni.
Az uniós bíróságot maga a Kúria kérdezte meg az adott perrel kapcsolatban, és az ítéletből az is kiderült, hogy az eddigi hazai ítélkezési gyakorlat téves.
Ez ellentmond az eddigi gyakorlatnak, sőt a Kúria azt is kimondta, hogy az eddig alkalmazott jogszabályoknak, amiket a szerződés érvényessé nyilvánítására használtak, nincs helye. Hacsak nem a fogyasztó kéri. („A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése alapján a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye.”)
Azért nagyon fontos, hogy kiiktatták ennek az alkalmazását, mert ez alapján annak idején ezrével utasították el a bíróságok a devizahiteles pereket. Így az adósok jelentős részét partvonalon kívülre lökték, akik így nem tudták a bíróság előtt az igazukat bizonyítani. Nagy kérdés, hogy az így visszadobott pereket újra lehet-e nyitni, vagy újra lehet-e indítani.
Bihari Krisztina ügyvéd, aki már két devizahiteles pert nyert meg az Európai Bíróság fordulópontot jelentő devizahiteles ítélete óta, a 24.hu-nak azt mondta: fájó módon hiányzik a Kúria döntéséből a kártérítési felelősség kérdése, miközben erről kifejezetten rendelkezett az EUB. A jogegységi eljárást előkészítő indítvány tartalmazza azt a kérdést, hogy azokban az ügyekben, amelyekben nyilvánvalóan nem alkalmazta az ítélkező bíróság az uniós jogot, a fogyasztókat miként kármentesítik. Ezt a kérdést azonban teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Kúria – fogalmazott.
Az ügyvéd szerint az is probléma, hogy az esetleges perújítások kérdésére sem tért ki a Kúria, ami azoknak az adósoknak lett volna fontos, akik akár épp a Kúria korábbi döntései nyomán szenvedtek kárt.
„A Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre. A döntés kizárólag csak azon eseteket érinti, ahol a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézmény árfolyam kockázatról szóló ügyféltájékoztatása nem volt megfelelő és emiatt a bíróság kimondhatja a devizahitel szerződés érvénytelenségét (semmisségét).
Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.”
Szerző: Lovas Judit
Címkék: devizahitelesek, lízing, Európai Unió Bírósága, EUB, Kúria, tisztességtelen, devizahitel
Startolhatnak a devizahiteles perek?
Fotó: Latzer Anna
Meghozta a Kúria a jogegységi határozatot a devizahitelesek ügyében, miután az Európai Unió Bírósága (EUB) májusban döntő jelentőségű ítéletet hozott. A bíróság egy svájci frankos lízing szerződés esetében kimondta, hogy ha a szerződés érvénytelenné vált, mert tisztességtelen volt az árfolyamkockázat egyoldalúan a fogyasztóra hárítása, akkor azt nem lehet – ahogy ezt a magyar jogszabályok lehetővé tennék – érvényessé tenni.
Az uniós bíróságot maga a Kúria kérdezte meg az adott perrel kapcsolatban, és az ítéletből az is kiderült, hogy az eddigi hazai ítélkezési gyakorlat téves.
Mit döntöttek?
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa most kimondta, hogy amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, akkor azt nem lehet érvényessé nyilvánítani. Kivéve, ha azt maga a fogyasztó kéri.Ez ellentmond az eddigi gyakorlatnak, sőt a Kúria azt is kimondta, hogy az eddig alkalmazott jogszabályoknak, amiket a szerződés érvényessé nyilvánítására használtak, nincs helye. Hacsak nem a fogyasztó kéri. („A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése alapján a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye.”)
Ez alapján utasították el a pereket
Az idézett jogszabály előírja, hogy csak akkor perelhet valaki a szerződés érvénytelenségének megállapításáért, ha azt is megmondja, hogy mi az érvénytelenség következménye. Magyarul: az adós mondja meg, hogy pontosan mi legyen akkor helyette.Azért nagyon fontos, hogy kiiktatták ennek az alkalmazását, mert ez alapján annak idején ezrével utasították el a bíróságok a devizahiteles pereket. Így az adósok jelentős részét partvonalon kívülre lökték, akik így nem tudták a bíróság előtt az igazukat bizonyítani. Nagy kérdés, hogy az így visszadobott pereket újra lehet-e nyitni, vagy újra lehet-e indítani.
Van más is
A jogegységi döntés több olyan határozatot is felsorol, amelyeket eddig kötelező erejűként kellett figyelembe venni a devizás ítélkezések során, mostantól viszont ezektől, és a hasonló tartalmúaktól el lehet térni, a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók.Mi a következmény?
A mostani jogegységi határozat csak az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt semmissé nyilvánított szerződésekről szól.Bihari Krisztina ügyvéd, aki már két devizahiteles pert nyert meg az Európai Bíróság fordulópontot jelentő devizahiteles ítélete óta, a 24.hu-nak azt mondta: fájó módon hiányzik a Kúria döntéséből a kártérítési felelősség kérdése, miközben erről kifejezetten rendelkezett az EUB. A jogegységi eljárást előkészítő indítvány tartalmazza azt a kérdést, hogy azokban az ügyekben, amelyekben nyilvánvalóan nem alkalmazta az ítélkező bíróság az uniós jogot, a fogyasztókat miként kármentesítik. Ezt a kérdést azonban teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Kúria – fogalmazott.
Az ügyvéd szerint az is probléma, hogy az esetleges perújítások kérdésére sem tért ki a Kúria, ami azoknak az adósoknak lett volna fontos, akik akár épp a Kúria korábbi döntései nyomán szenvedtek kárt.
Reagált az OTP
A jogegységi döntéssel kapcsolatban megkérdeztük az OTP Bankot is. A hitelintézet portálunkkal közölte:„A Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre. A döntés kizárólag csak azon eseteket érinti, ahol a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézmény árfolyam kockázatról szóló ügyféltájékoztatása nem volt megfelelő és emiatt a bíróság kimondhatja a devizahitel szerződés érvénytelenségét (semmisségét).
Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.”
A devizahitelezés történetét itt foglaltuk össze.
Az Európai Bíróság ítéletéről itt írtunk.
A legutóbbi, adósok által megnyert perekről itt írtunk.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Lovas Judit
Címkék: devizahitelesek, lízing, Európai Unió Bírósága, EUB, Kúria, tisztességtelen, devizahitel
