Sunyin visszahoznák a rabszolgamunkás passzust

2018. november 21. Egyéni képviselői indítványként, a „munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címen Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf benyújtott a parlamenthez egy olyan javaslatot, amiben visszacsempésznék azt a passzust, ami tavaly akkora felháborodást váltott ki, hogy vissza is vonták a Munka Törvénykönyv átszabását.

Tavaly tavasszal – a feltételezések szerint a német autógyártók kívánságára – úgy alakították volna át a Munka Törvénykönyvét, hogy munkaidőkeret hossza a jelenlegi egy évről 36 hónapra nyúljon. Egyéb változtatások is voltak, de ezt lehetett a legdurvábbnak tekinteni. Nem telt azonban még egy hét sem, a kormánynak eszébe jutott, hogy a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (vkf) elé kell vinni a javaslatot. A változtatásból így nem lett semmi.

Most ismét felbukkant ugyanaz a javaslat, szintén egyéni képviselői indítványként (ez 2017-ben is így volt, de a felszólalásokból nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket a változtatásokat bizony a kormány tervezi). Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a „munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címen beadott javaslatba (ezt itt nézheti meg) csempészte be a passzust.

Felhördült a szakszervezet


A Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban kiszúrta a dolgot, és élesen tiltakozik. Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi.

Amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené – állítja a szakszervezet –, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

A munkáltatóknak 3 év állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s fizessék ki a túlmunka díját, illetve biztosítsanak cserében szabadnapokat – nyomatékosította Kordás. Emlékeztetett arra is, hogy ez az időkeret 2010. előtt két hónap volt, amit néhány esztendeje emeltek egy évre.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok