Surányi György nem hisz a hivatalos inflációs statisztikának
2021. december 11. A benzinár drágulásának számításában módszertani trükkökkel, a súlyok célirányos megváltoztatásával 2020-ban és az idén is lefele kerítették az inflációt – állítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, Surányi György. A professzor felelőtlen költségvetési és jövedelempolitikáról, valamint elhibázott kamat- és árfolyampolitikáról is beszélt.Kételyét fejezte ki a Népszavának adott interjúban Surányi György, hogy a hivatalos statisztika pontosan méri az inflációt. Megengedően elmondta, hogy hirtelen változás következett be 2020-21-ben a gazdaság teljesítményében, ami önmagában olyan torzulásokat okoz, amelyeket valóban nehéz követni. Mint azonban az interjúból kiderül, a közzétett számokban nem csak ezért lehet kételkedni.
A benzinár drágulásának számításában például módszertani trükkökkel, a súlyok célirányos megváltoztatásával mind 2020-ban, mind 2021-ben lefele kerítették az inflációt. Miközben a KSH 3-4 százalékos használtgépkocsi-áremelkedést jelez, a gépjármű-forgalmazók 10-12 százalékos áremelkedésről tájékoztatnak. Bárki, aki vásárol – fejtette ki –, láthatja, hogy a szolgáltatások árindexe sem felel meg a tapasztalatoknak, legyen szó fodrászról, éttermi vagy tisztítószámláról. A statisztikai hivatal – szemben az amerikai vagy nyugat-európai gyakorlattal -, kísérletet sem tesz arra, hogy a lakásszektort, a felújítás, bérlés, építés, vásárlás költségeit reálisan tükröztesse a számokban.
Tétovázva, remegő lábakkal nem lehet gólt lőni
A magyar infláció a professzor szerint öt évvel ezelőtt kezdett emelkedni. Azóta évről évre gyorsul az áremelkedés. A világból importált árcsökkentő hatások 2019-ig részben ellensúlyozták a hazai inflációs folyamatokat. De az idén már ezek is tovább fűtik, és nem hűtik a hazai inflációt. A magyar gazdaság túlfűtött: a költségvetési, a jövedelem- és a monetáris politika egyaránt olyan túlkeresletet generál, amely az infláció gyorsulásához, a külső számlák, a folyó fizetési mérleg évek óta tartó – noha még nem végzetes - romlásához vezetett.
A helyzeten persze – derül ki Surányai szavaiból – cseppet sem segít a felelőtlen költségvetési és jövedelempolitika mellett az elhibázott kamat- és árfolyam-politika sem. Szerinte még szúnyogcsípésnek is kevés egy ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot. „Tétovázva, remegő lábakkal nem lehet gólt rúgni” – jelentette ki.
Szerző: Azénpénzem/Népszava
Címkék: drágulás, infláció, statisztika, KSH, Surányi György, MNB, költségvetés, kamat, árfolyam
Kapcsolódó anyagok
- 2022.02.11 - Újabb rekord született: 7,9 százalék az infláció
- 2022.01.25 - Nem szöszölnek tovább, gyorsított a kamatemelésen az MNB
- 2022.01.16 - Februártól 8,1 százalék lesz a Babakötvény kamata
- 2022.01.14 - Maradt a csúcsinfláció decemberben
- 2022.01.12 - Hatósági áras lesz hatféle élelmiszer
- 2022.01.04 - Leleplező kereseti ábra a KSH-tól
- 2021.12.23 - Az árakat a válságkezelés pörgette fel?
- 2021.12.22 - A benzinárstop után jön a lakossági kamatstop
- 2021.12.16 - Soványabbak az idei pontyok
- 2021.12.16 - Semmi jóra nem számíthatunk jövőre
- 2021.12.15 - Máris veszítenek a nyugdíjasok
- 2021.12.09 - Drágulnak az autópálya matricák
- 2021.12.09 - Árrobbanás: mi lehet a vége?
- 2021.12.06 - A kormány belátta, a nyugdíjasokat jobban sújtja a drágulás
- 2021.12.06 - Akkor se kapunk többet a pénzünkre!
- 2021.11.30 - Már közel 430 ezer az átlagkereset
- 2021.11.29 - Keserűen csalódhatnak a jövő nyugdíjasai
- 2021.11.26 - Nézegessen hitelkamatokat és borzadjon!
- 2021.11.09 - Durván elszálltak az árak, és ez még nem a vége
További kapcsolódó anyagok
